Azt már régóta tudjuk, hogy a koronavírus-fertőzés a szaglásra is kihathat. Egyeseknél például elhúzódó panaszként jelentkezik a szaglástorzulás, amelynek lényege, hogy egyes, egyébként kellemes illatokat – például a kávé, a csokoládé, vagy a fogkrém illatát – elviselhetetlenül büdösnek és undort keltőnek, míg a kellemetlen szagokat – mint a széklet szagát – elviselhetőbbnek, édeskésebbnek érzik az érintettek. Ez a parozmia, amelynek kiváltó oka mindeddig ismeretlen volt.
Fény derült a szaglástorzulás okára
Egy friss kutatás eredményei arra utalnak, hogy a kávéban is megtalálható, 15 aromavegyület – közülük is leginkább a 2-furánmetanetiol nevű szagmolekula – tehető felelőssé a szaglástorzulásért. A normális szaglással rendelkező emberek ezt a molekulát kávé- vagy patogatottkukorica-illatúnak érzik, a parozmiások ezzel szemben leginkább undorítónak nevezték – írta meg a The Guardian .
Úgy tűnik tehát, hogy a bizonyos illatanyagok által kiváltott undor érzése összefügg az élelmiszerekben fellelhető vegyületekkel. A kutatók szerint eredményeik bizonyítják, hogy a szaglástorzulás egy valódi probléma, tehát nem csak „a betegek fejében létezik”.
Mennyire gyakori a parozmia?
Az Egyesült Királyság koronavírus-fertőzöttjeinek adatai alapján elmondható, hogy a betegségen átesettek csaknem ötöde – 18 százaléka – küzd átmeneti szaglásvesztéssel, ezen személyek tizede pedig parozmiát is átél közvetlenül a gyógyulás után. 6-9 hónap elteltével viszont sokaknál – 47 százaléknál – a hosszú COVID panaszaként alakul ki a torz szaglás.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: