Ha így marad, fertőzésben halunk meg

Évente mintegy 700 ezer ember hal meg a világon látszólag egyszerű fertőzésektől. A dokumentált betegségek száma növekszik, az újonnan felfedezett gyógymódok száma azonban minden évtizedben csökken. Fertőzésben halunk meg?

Összességében az emberek egészségi állapota sokkal jobb, mint 100 évvel ezelőtt. Akkor az átlagos élettartam csak 48 év volt, manapság pedig hozzávetőleg 80. A várható élettartam megduplázódásához a legnagyobb hozzájárulást az antibiotikumok felfedezése adta. Az első ilyen gyógyszer a Penicillin volt 1943-ban, előtte az emberi élet sokkal törékenyebb volt. A WHO szerint azonban ha a mai tendenciák fennmaradnak, akkor potenciálisan visszatérhetünk az antibiotikumok előtti korszakba.

baktériumtenyészet
A baktériumok túl gyorsan szereznek ellenállóképességet. Új utakat kell találni a legyőzésükre

A probléma abból fakad, hogy a baktériumok 20 percenként képesek egy új generációt létrehozni, a törzsek pedig addig mutálódnak és fejlődnek, amíg valamelyik generáció meg nem találja az antibiotikum elleni védelem módszerét. Egy idő után aztán bizonyos típusú antibiotikumok olyan gyorsan elavulnak, hogy a gyógyszeriparnak már nem éri meg a fejlesztésükbe fektetni, hiszen a ráfordítások sohasem térülnének meg - írja a Quantumrun tanulmánya.

De miért képesek ma a baktériumok gyorsabban ellenállást kifejleszteni a gyógyszerekkel szemben, mint korábban?  A legfontosabb okok a következők:

- Legtöbbünk a szükségesnél több antibiotikumot használ, és olyan esetekben sem várjuk meg, hogy a fertőzés természetes úton múljon el, ha ez volna ésszerű. Ez a viselkedés gyakrabban teszi ki a baktériumokat a gyógyszerek támadásának, ami segíti őket az ellenállóképességük javításában.

- Az állatok is sok antibiotikumot kapnak, amely az ételeken keresztül az emberek szervezetébe is bejut.

- Az emberi népesség száma gyorsan emelkedik. A 60-as években még csak 3 milliárd ember élt a földön, ma több mint 7 milliárd, és ez a szám már 9 milliárd lesz 2040-ben. Azaz a baktériumoknak egyre több emberi gazdájuk lesz, akikben élni és fejlődni fognak.

- Manapság az emberek rengeteget utaznak, gyakran igen nagy távolságokra. Így az antibiotikumrezisztens baktériumok új fajtái egy éven belül eljuthatnak a világ minden szegletébe.

Az egyetlen fény ebben a sötét környezetben a 2015-ben bevezetett, Teixobactin nevű úttörő antibiotikum, amely újszerű módon támadja a mikrobákat, és a tudósok arra számítanak, hogy legalább egy évtizedig, ha nem tovább képesek leszünk alkalmazásával letörni az ellenállásukat.

Számíthatunk-e szuperjárványokra?

De a bakteriális ellenállás nem az egyetlen veszély, amellyel a gyógyszeriparnak meg kell küzdenie. A nagy járványok képesek egy éven belül több mint 10 millió embert elpusztítani, ahogy erre példa volt az 1918-19-es spanyolnátha-járvány a maga 65 millió áldozatával.


A spanyol (valójában a Távol-Keletről induló) influenza volt az utolsó nagy pandémiás esemény, de az elmúlt években például a SARS (2003), a H1N1 (2009) és a 2014-15-ös nyugat-afrikai Ebola járvány felidézte, hogy a fenyegetés egyáltalán nem múlt el. Éppen a legutolsó Ebola-járvány tárta fel, hogy nincsenek megfelelő képességeink a fertőző kórok terjedésének gyors megfékezésére. Ehhez először is hatékonyabb és gyorsabban reagáló jelzőrendszer kell, amely a világ bármely pontján képes azonnal azonosítani és a védelmi szervezetekhez küldeni a releváns információkat. Az észlelőrendszer kiépítése már megindult, de hiába fedezik is fel a veszélyes betegségeket, ha nincsenek olyan gyógyszerek, amelyek eredménnyel használhatóak ellenük.

Egyelőre hiába is lépett előre hatalmasat a gyógyszeripar a kórokozók működésének megfejtésében. Sikerült több mint 4000 fertőző ágenst molekuláris szintig lebontva elemezni, de ezek közül csak 250 ellen készült gyógyszer. Ennek oka, hogy egy-egy új gyógyszer előállításának költsége mind magasabbra szökik és egyre tovább tart a piaci megjelenés. Sokféle ok van, amelyet hibáztatni lehet, például a gyógyszer-finanszírozás módszereit, a fojtogató szabadalmi rendszert, a tesztelés túlzott költségeit, a bevezetéshez szükséges hosszú időtartamot stb. Vannak azonban trendek, amelyek fordíthatnak a lassuláson.

Mi állíthatja meg a mikrobák támadását?

A legnagyobb változást az orvosi adatok elemzése hozhatja. Eddig is rengeteg feljegyzés készült az orvosi vizsgálatok során, de ezeket nem tudták feldolgozni, elemezni, így az egyes esetektől nem tudtak eljutni az általános összefüggésekig. Ráadásul ma már rengeteg hordozható eszköz van, amely nem pontszerű, hanem folyamatos méréseket tesz lehetővé, így sokkal mélyebb betekintés nyerhető a beteg szervezetében zajló folyamatokba. Másrészt a géntechnológia relatíve olcsóvá vált, így testre szabott kezeléseket, kúrákat alkalmazhatnak az orvosok. Továbbá olyan eszközök jelentek meg a piacon (például 3D kémiai nyomtatók), amelyeket ma már kisebb laboratóriumok is megengedhetnek maguknak, holott ezek nem is oly régen még dollár tízmilliókba kerültek. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy kifejezetten egy-egy adott páciens számára állítsanak össze a szervezetéhez illeszkedő gyógyszermolekulákat, és nyomtassanak ki számára egyedi gyógyszereket. A kórházak maguk is előállíthatják a szükséges (például ritka) gyógyszereket, nem kell mindig külső szállítóhoz fordulniuk. A jövő 3D printerei másra is jók lesznek, például élő szövetek (akár egész szervek) kinyomtatására, de a kórházakban orvosi tárgyakat is előállíthatnak velük, köztük steril, egyszer használatos sebészeti eszközöket.

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok egyre nagyobb fejfájást okoznak az orvosoknak, mert lassan kifogyunk az ellenük alkalmazható gyógyszerekből. De úgy tűnik, hogy sikerült megtalálni a hátsó kaput a kórokozók védelmén. Részletek!

A gyógyszerfejlesztés legköltségesebb és leginkább időigényes szakasza a tesztelési fázis. A számítógépes szimulációkat állatkísérletek, majd humán klinikai vizsgálatok követik, mielőtt a hatósági engedélyeket kiadnák. Az egyik legfontosabb előrelépés ezen a területen olyan chipek kifejlesztése, amelyek egy testrészt vagy szervet írnak le tökéletesen. A szilícium és az áramkörök helyett ezek a kis chipek valós, szerves folyadékokat és élő sejteket tartalmaznak, és úgy vannak felépítve, hogy szimuláljanak egy adott emberi szervet. A kísérleti gyógyszereket befecskendezik ezekbe a morzsákba, majd így derítik fel, hogy a gyógyszer milyen hatással lesz az igazi emberi testre. Ezzel kihagyható sok állatkísérlet, pontos kép kapható a gyógyszer hatásairól az emberi szervezetben, és lehetővé válik, hogy több száz vagy több ezer tesztet futtassanak le, és rengeteg gyógyszerváltozatot és dózist kipróbáljanak. Ezzel pedig rendkívül megrövidíthető a tesztelési fázis ideje.

Folytatjuk!

Előző rész

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a ködfoltok fokozatosan megszűnnek, sok napsütésre számíthatunk.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag