Az állatkísérletek évszázadok óta nagyon fontos szerepet játszanak az orvostudomány, illetve a biológia fejlődésében. Nemcsak az emberi test működését ismerhetjük meg jobban az állatkísérletek segítségével, de több millió életet megmentő gyógyszereket és eljárásokat is kifejlesztettek a segítségükkel.
Az antibiotikumok, a védőoltások, a szervátültetések, a kemoterápia, a bypass műtétek stb. mind nem léteznének (vagy legalábbis nem lennének ilyen hatékonyak), ha nem lettek volna állatkísérletek, és sokkal kevesebbet tudnánk olyan betegségekről, mint a himlő, a malária vagy a tuberkulózis.
Betegségek, amelyekre ma nem lennének gyógyszerek
Amíg az emberek boncolása tiltott volt, sok tudós a sertések anatómiáját tanulmányozta, és ez alapján vont le következtetéseket az emberi anatómiáról. Az első vérnyomásmérések egyikét lovon végezték, és Louis Pasteur úgy bizonyította a láthatatlan kórokozók létezését, hogy lépfenével fertőzött meg egy birkát.
Dollyról, az első klónozott birkáról sem szabad elfeledkezni. A himlő elleni védőoltást például a tehenek himlőjéből fejlesztette ki Edward Jenner, a cukorbetegség és az annak kezelésére használt inzulin működési mechanizmusának jobb megértéséhez pedig kutyákat vizsgáltak a szakemberek. A gyermekbénulás elleni vakcina kifejlesztésében a rhesusmajmoknak (pontosabban az állatok vesesejtjeinek) volt hatalmas szerepe. Ez csak néhány azon orvostudományi eredmények közül, melyek az állatok, illetve az állatkísérletek nélkül nem jöhettek volna létre.
Állatokat is mentenek az állatkísérletek
Az állatkísérletek azonban nemcsak az emberi életek megmentéséhez járulhatnak hozzá, de más állatok gyógyulása vagy éppen fennmaradása is múlhat rajtuk. Az állatkísérletek segítségével találhattak gyógymódot például a macskaleukémiára, védőoltást a veszettségre . Az alapvető biológiai és genetikai ismereteink bővülésével pedig a haszonállatok és a kiskedvencek élettartamát és életminőségét is javítani lehet.
Szükségesek az állatkísérletek?
Az állatkísérleteket sokan felesleges kegyetlenségnek tartják, és hosszú ideig valóban nem gondoskodtak elég körültekintően a kísérleti állatokról, de napjainkban szigorúan szabályozzák és folyamatosan finomítják azokat a módszereket, ahogyan az állatokról gondoskodnak.
A legfontosabb alapelveket 3R-ként szokták emlegetni, ezek a replacement, reduction és refinement szavak kezdőbetűit jelölik. Eszerint az állatokon való kísérletezést minden lehetséges esetben ki kell váltani valamilyen más tesztelési módszerrel (például in vitro kísérletekkel vagy számítógépes modellezéssel); a lehető legkevesebb számú állatot kell használni a kísérletekhez, vagyis tilos "pazarolni" az állatokat, illetve a kísérletet a lehető legkevesebbszer szabad csak megismételni; végül pedig olyan módszereket kell alkalmazni a kísérletek során, melyek a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel, stresszel járnak. Amennyiben lehetséges, az állatoknak fájdalomcsillapítót kell adni.
A jó szakemberek igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kísérletek során használt állatoknak minél kedvezőbb életkörülményeket biztosítsanak. Ezt több országban törvényekkel és előírásokkal is szabályozzák, és rendszeresen ellenőrzik is. A törvényi szabályozás tartalmazza például azt, hogy milyen és mekkora élőhelyet, milyen táplálékot és vizet, valamint állatorvosi ellátást kell biztosítani az állatoknak.
Kozmetikai célú állatkísérletek
Európában évente 10-12 millió volt a kísérleti állatáldozatok száma. Remélhetőleg ez a szám 2013. március 11. óta csökkent, hiszen ekkortól kezdve tilos forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat az Európai Unióban. Az Európai Bizottság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a kozmetikai cikkek előállítása során nem indokolt állatkísérleteket végezni. Helyette tovább kell keresni az alternatív módszereket, mert az eddigi megoldások nem tudják teljes egészében helyettesíteni az állatokon végzett teszteket. A Bizottság 2007 és 2011 között már mintegy 238 millió eurót biztosított ilyen célú kutatásokra, amelyeket tovább bővítenek.
Magyarországon az 1998./XXVIII., az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény IV. fejezete szabályozza a kísérleti állatokkal való bánásmódot. Eszerint állatkísérleteket kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján lehet végezni, és csak tudományos célból. Szépítőszerekkel, élvezeti cikkekkel, fegyverekkel, illetve lőszerekkel kapcsolatos kutatásokat nem lehet állatokon végezni.
A törvény előírja, hogy amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni, a kísérletek során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és törekedni kell arra is, hogy a kísérlet, illetve a tenyésztés, gondozás vagy elhelyezés során az állatnak minél kevesebb szenvedést és fájdalmat okozzanak.
Olyan kísérlet, melynél az állatot súlyos, hosszú ideig tartó, semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal vagy szenvedéssel jár, nem szabad végezni. A törvény szerint tilos az emberszabású majmok, a kóbor , illetve vadon befogott állatok felhasználása.
