Munkájában a traumát átélt menekülteknek segít Bognár Katalin, ám a mellrákja nyomán saját magának is fel kellett dolgoznia egy életét veszélyeztető traumát. Azt mondja, hogy a kemoterápia, a melleltávolító műtét és a sugárkezelés egy éve alatt nagyon sokat tanult, olyan értékes emberi kapcsolatokkal lett gazdagabb, amelyek a betegség nélkül elkerülték volna. Megtapasztalta, mennyire fontos a betegekhez méltó kórházi környezet, a pszichológiai támogatás elfogadása és az aktív mozgás a kezelések alatt is. Ezektől érezheti azt egy beteg, hogy nemcsak passzívan ül az infúziós székben, hanem aktívan is tesz önmagáért. „Missziómnak éreztem, hogy legalább a saját közösségi szintemen tegyek az ellen, hogy még mindig tabu legyen, ha valaki rákos” – mondta el a rakgyogyitas.hu-nak Bognár Katalin.
Nyugodtan kérdezz tőle!
„Amikor itt állunk a műtét miatt megváltozott testünkkel, a kemoterápia miatt kopaszon, kihullott szemöldökkel, akkor még azzal is foglalkozzunk, nehogy az ismerőseinket megterhelje a hír? Én is megtapasztaltam, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel, nem tudják, hogy mit kérdezzenek, mit mondjanak. Akin láttam ezt a tanácstalanságot a környezetemben, biztattam: nyugodtan hívjál fel! Jól fog esni, hogy gondolsz rám és ezt el is mondod. És nyugodtan kérdezzél meg bármit. Ha nem alkalmas vagy nem akarok beszélni róla, úgyis szólni fogok”– idézte fel a portálnak Katalin.
