Méhnyakrák: nemtörődömség miatt meghalni?

Bár ma már tudjuk, hogy a méhnyakrák kialakulásáért az egyik főbűnös a HPV, ez korántsem jelenti, hogy a nem fertőzöttek biztonságban vannak. Legfontosabb azonban, hogy nem kell oktalanul áldozatul esnünk a betegségnek.

Az egyik ok a hamis biztonságtudat

A nőket veszélyeztető második leggyakoribb rosszindulatú daganat a méhnyakrák. Améhnyakrákorvosi neve cervikális karcinóma. A cervix nem más, mint latinul a méhnyak, a karcinóma pedig hámszövetben kifejlődő, illetve hámeredetű daganat.

A valódi rosszindulatú daganat kifejlődését különböző rendellenes hámsejt-elváltozások, ún. rákmegelőző állapotok előzik meg. Senki nem tudja, milyen gyorsan lesz ezekből rák. Viszonylag gyorsan is lejátszódhat, de 10-15 év is eltelhet, mire az egyre súlyosabbnak, veszélyesebbnek számító elváltozásokból rosszindulatú kór lesz.

Szűrés nélkül 10000 nőből évente mintegy 8 betegszik meg ebben az alattomos betegségben. Mielőtt felsorolnánk azokat az ismert tényezőket, amelyek a statisztikák alapján bizonyítottan szerepet játszanak kialakulásában, fontos hangsúlyoznunk, hogy senki ne ringassa magát hamis nyugalomba. A statisztika abban a pillanatban, amikor egy erre látszólag teljesetlen esélytelen ember megbetegszik, kegyetlen hazugságnak tűnik. A statisztika nem ad védelmet az egyes embernek, csak a szűrés. Afélelemugyan általában "nem jó tanácsadó", és nem egészséges dolog, a méhnyakrák esetében, ahol az egyik legmegbízhatóbb szűrési repertoár áll rendelkezésünkre, mégis megéri inkább félni, mint megijedni.

A főbűnös

A méhnyakrák pontos okai nem, a fontosabb kockázati tényezők viszont ismertek. Első helyen kell megemlíteni a humán papillóma vírust, rövidítve HPV-t, amelynek rákos folyamatot leginkább előidéző altípusainak az összes diagnosztizált méhnyakrák és neoplázia (rákmegelőző állapot) 90 százalékában van bizonyítottan szerepe.

A méhnyakrák szempontjából a HPV vírusok tudományos története 1907-ben kezdődött, amikor rájöttek, hogy az ember bőrén levő szemölcsöket - papillómákat - vírusok okozzák. Az első papillóma-vírusokat Richard Shope izolálta 1933-ban nyúlból. Nagyjából ez időben már föltűnt az orvosoknak, hogy míg az apácáknál és a hűséges házasságban élő nőknél csak elvétve fordul elő méhnyakrák, addig a prostituáltakat és a többedik házasságukban élő nők körében gyakori a megbetegedés. Ebből arra lehetett következtetni, hogy méhnyakrák kialakulásában a szexuális úton terjedő fertőző betegségekhez hasonlóan valamilyen kórokozó játszik szerepet.

A kutatások akkor kaptak új lendületet, amikor Harald zur Hausen, a német Rákkutató Centrum munkatársa 1973-ban felvetette, hogy összefüggés lehet a humán papillóma vírus jelenléte és a méhnyakrák között. A német kutatóknak 1983-ban sikerült kimutatniuk a tumoros sejtekben a HPV 16-os és 18-as altípusából származó örökítő anyagot. A közelmúlt, 1999 eredménye volt, hogy ún. PCR módszer segítségével méhnyakrák-sejtek csaknem mindegyikéből, 99,7 százalékából ki tudták mutatni a HP vírusok örökítő anyagát, azaz DNS-ét.

Ennek az adatnak az ismeretében kézenfekvő, hogy a méhnyak nyálkahártya-sejtjeinek rákos elfajulásáért kizárólag ez a vírus a felelős. Más oldalról viszont az összes HPV-fertőzésnek csupán 2-3 százalékában alakul ki évekkel később a rák. Tehát egyéb faktorok is meghatározóak abban, hogy végül mi lesz afertőzéskövetkezménye.

Különbség HPV és HPV között

Mára több mint 138 HPV altípust sikerült elkülöníteni, melyek különböző szervrendszerek hámsejtjeit támadják meg: egy részük a bőrt, más részük a különböző nyálkahártyákat, a nyelőcső, a garat, a gége, a végbélnyílás vagy éppen a nemi szervek nyálkahártyáit. Van köztük ártatlan szemölcsöt, különböző hámelváltozásokat és rákos elfajulást okozó is. Daganatkeltő képességük alapján magas, közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztották őket.

Mintegy 40 altípus részesíti előnyben a nemi szerveket, s közülük csak néhány karcinogén, melyek a férfi és női nemi szerveken egyaránt okozhatnak rákot. Ismeretlen okból a nőknél sokkal erőteljesebb a karcinogén hatás, és nem csak a méhnyak, de a hüvelyhám, és más területek is lehetnek érintettek. A vírusok közül a nemi szervi karcinómát okozó altípusok között meg lehet különböztetni alacsony és magas rizikójúakat. Kis eséllyel okoznak rákot a 6 és 11-es altípusú karcinogén vírusok, többnyire csak szemöcsökkel és egyéb hámelváltozásokkal okoznak kellemetlenséget. A legveszélyesebbek a már említett 16-os és 18-as altípusok.

Döntő körülmények

Tehát csak akkor alakul ki a HPV-fertőzés nyomán méhnyakrák, ha ebben még néhány körülmény közrejátszik. Az egyik ilyen valószínűsítő tényező az, hogy ha a kimutatható kórokozó a nemi szervekben élősködő (genitális) papillóma vírusok magas rizikójú, általában 16-os vagy 18-as altípusába tartozik. A HPV olyan rizikótényező, amely bár szükséges, de önmagában nem elégséges a méhnyakrák keletkezéséhez. A másik fontos tényező a szervezet védekező-rendszerének sikeressége. Jó állapotúimmunrendszereredményesebben tudja felvenni a harcot mindenféle fertőzéssel szemben. A nagy számok azt mutatják, hogy a HPV-fertőzések 90%-a két éven belül nyom nélkül elmúlik. A maradék 10%-ban a folyamatos fertőzöttség magas rizikófaktorú vírustörzsekkel már komoly kockázatot jelenthet.
Nemtörődömség miatt meghalni?
Nemtörődömség miatt meghalni?

A méhnyakrák kialakulását tehát minden olyan tényező valószínűsíti, amely egyrészről elősegíti a HPV-vel való fertőződést, másrészt, amely csökkenti az immunrendszeri védekezés hatékonyságát.

Védelem nélkül...

Miután a HPV nemi szervi rákot okozó, rákkeltő altípusai elsősorban nemi úton adódnak át, a nemi betegségekhez hasonlóan a fertőzött személlyel létesített szexuális kapcsolat elsődleges veszélyforrás. Ebből kifolyólag számít rizikótényezőnek a nemileg aktív életkor, a szexuális partner gyakori váltogatása, és egyáltalán, minden monogám nemi kapcsolaton kívüli szexuális érintkezés és hűtlenség, különösképpen olyan férfival, akinek sok, illetve méhnyakrákban szenvedő szexuális partnere volt. Ezen kívül természetesen fokozza a veszélyt az óvszer használata nélküli szexuális élet. A férfiak fertőzöttségi arányára egyébként nincsenek adataink.

Általános egészségi állapotunkkal, a sejtjeink épségével és az immunrendszeri működéssel is összefüggő, számokkal bizonyítható rizikótényező a mértéktelen alkoholfogyasztás, a magasabb életkor, az elégtelen, vitaminszegény táplálkozás, valamint a dohányzás. Utóbbi esetében az elszívott cigaretták számával és a dohányos évek számával arányosan nő a kockázat.

A statisztikák szerint a gyakori, nemi szerveket érintő gyulladásos betegségekben szenvedő nők is a fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak. A fogamzásgátlók szedésének szerepe vitatott, de ha már az ellenőrzött tablettaszedés miatt úgyis fel kell keresni időnként a nőgyógyászt, érdemes évenként beiktatni egy méhnyakszűrést is.

Hogyan okoz egy vírus rákot?

Méhnyakrák-kalkulátor

Kalkulátorunkkal kiszámolhatja, mekkora az esélye Önnél a méhnyakrák kialakulásának!

A vírusok önálló szaporodásra képtelen lények. Csak más, magasabb rendű élőlények sejtjeit igénybe véve tudják újragyártani önmagukat. A DNS-vírusok, amilyen a humán papillóma vírus is, a sejtekbe bejutva átprogramozzák azok anyagcsere-folyamatait és szaporodási ciklusát, méghozzá úgy, hogy egyúttal az ő örökítő anyagukat, tehát a vírus DNS-t és az ezt körbezáró egyéb alkotórészeiket, fehérjéket és enzimeket is legyártsák. Csakhogy ez a beavatkozás komoly hibákat okozhat a gazdasejt folyamatainak ellenőrzésében, többek között a hibajavító folyamatokban. Különösképpen, ha egy olyan sejtről van szó, aminek kifejezetten az osztódás, egy adott szövet sejtjeinek pótlása a feladata. Ilyen sejtekbe ül bele a HPV is, amelyek hám alján ülve pótolják a hámszövet sejtjeit. A gyakran osztódó sejteknél fokozott a veszélye, hogy a hibák - javítás nélkül - osztódásról osztódásra halmozódnak, végül fékevesztett osztódáshoz vezetnek, ami már a tumorsejtek sajátja.


A mai kor nőinek azonban immár adott a lehetőség, hogy megvédjék magukat a méhnyakráktól. Hála a tudományos felfedezések sorának, megismertük a betegség okát és hátterét. Ma már a kórokozók és a rákot megelőző állapotban lévő, kóros sejtek is biztonsággal kimutatók, így a még csak készülődő betegség idejében felismerhető ahhoz, hogy ne legyen esélye kifejlődni, illetve tökéletesen gyógyítható legyen.
Nagy Egészségteszt
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +25 °C
Minimum:
+9, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt a napos időben megkezdődik a gomolyfelhő-képződés, helyenként nem kizárt egy-egy zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag