Limfóma: típusok, tünetek

A nyirokrendszer sejtjei az egész szervezetben előfordulhatnak: a nyirokcsomók, a lép, a csecsemőmirigy - ez a szegycsont mögött található -, a gyomor és belek nyirokszövete a legfontosabb nyirokszervek. Nyirokcsomók találhatók még a hónaljakban, a lágyékhajlatokban, a nyak és a mellkas területén, valamint a hasban; feladatuk pedig az, hogy megvédjék szervezetünket a különféle kórokozók ellen. A nyirokerekben - ez egy speciális érrendszernek tekinthető, ami a nyirokrendszer különböző pontjait köti össze -, kering egy színtelen folyadék, a limfa, amely a legkisebb fehérvérsejteket, a limfocitákat tartalmazza. E jól felépített rendszerben azonban zavar támadhat, ha ezek a sejtek átalakulnak, rosszindulatúvá válnak

Nem örökletes

A limfociták átalakulása - pontosabban megbetegedése - a már említett szervek duzzanatát, megnagyobbodását okozza. E sejtbetegség a limfóma: ilyenkor ellenőrizetlen osztódásnak, növekedésnek indulnak a nyiroksejtek, a pusztulásuk lelassul, lényegében rákos sejtekként kezdenek el működni. A betegség gyakran a test különböző pontjait támadja egyszerre, de a leggyakoribb az, ha a csontvelőben, a lépben, a nyirokcsomókban üti fel a fejét a kór. A betegség kiváltó oka sokszor ismeretlen, s bár vannak bizonyos kockázati tényezők - egyes vírusfertőzések, szervátültetés stb. - ám ezek nem jellemzőek. Az azonban biztos, hogy a limfóma nem örökletes.

Orvos a névadó

A limfómák egyik formája egy orvosról kapta a nevét. 1832-ben a brit Thomas Hodgkin írta le a betegség makroszkopikus jellemzőit: Hodgkin összesen hét, fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodással jelentkező beteget vizsgált. A Hodgkin-kór ritka betegség: Magyarországon évente körülbelül 250-300 megbetegedés fordul elő, általában a fiatalabb korosztály az érintett, de minden életkorban megjelenhet. A betegség - melyet jellegzetes szövettani képe különíti el a limfóma más típusaitól - ma már jól gyógyítható.

Non-Hodgkin limfómák

Ebbe a csoportba a nyirokrendszer más daganatos megbetegedéseit soroljuk: körülbelül harminc, eltérő viselkedésű kór tartozik ide. Hazánkban 1200-1500 körüli új esetszámot jegyeznek fel évente, de - s ez az egész világra jellemző tendencia - emelkedik a betegek száma, akik között minden életkorú előfordulhat, de az adatok az idősebb, 60-65 éves korosztály súlyozottabb érintettségét mutatják. A non-Hodgkin limfóma legjellegzetesebb tünete a nyirokcsomó-megnagyobbodás, mely fájdalmatlan, s leginkább - de nem kizárólag - a nyakon, a hónaljban, a lágyék területén fordul elő. Az mindenképpen vigyen el orvoshoz minket, ha a nyirokcsomók duzzanatok nem múlnak, esetleg még nőnek is, s abban az esetben már semmiképpen ne hagyjuk ki a részletes vizsgálatot, ha visszatérő, megmagyarázhatatlan láz, erős, éjszakai izzadás, fogyás, fáradékonyság is társul a duzzanatokhoz.

Ha nem a nyirokcsomóból indul, hanem valamelyik szervünkből indul ki a betegség, a tünetek az adott területre jellemző panaszokkal jelentkeznek: ilyen például a köhögés, ha a mell üregében, vagy az emésztési zavar, ha a gyomorban vagy a belekben alakul ki a kór.

Lassú vagy agresszív

A non-Hodgkin limfómák egy része sokszor semmilyen tünetet nem okoz, gyakran előfordul, hogy véletlenül, például egy vérvizsgálat során derül ki a betegség. Ezek az úgynevezett indolens (fájdalmatlan, nem aktív) non-Hodgkin limfómák: a lassan fejlődő daganatok akár évtizedekig is változatlanok maradhatnak.
Az agresszívebb formában azonban igen rosszindulatú megbetegedéssel állunk szemben, ami gyorsan növekszik, és korán jelentkeznek a tünetei. Ez utóbbi sokat segíthet a betegen, mert ha azonnal orvoshoz fordul, nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. Azt, hogy a non-Hodgkin limfóma melyik típusával állunk szemben, csak szövettani vizsgálattal lehet megállapítani.

Okosgyógyszerrel a limfóma ellen

A limfóma még ma is a kevésbé ismert daganatos beteg, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis. Ha megvan a diagnózis, onnan már egyenes út vezethet akár a gyógyulásig is. A kezelés sikere természetesen attól függ, hogy a páciens a betegség melyik típusában szenved, ahogy azon is sok múlik, mely életkorban van, illetve milyen az általános egészségi állapota.
A gyógyszeripar folyamatosan azon dolgozik, hogy újabb gyógyszerekkel, terápiákkal segítsék a betegek gyógyulását, felépülését. Így a betegeknek ajánlott tájékoztatást kérni a kezelőorvosoktól arról, milyen új szerek, terápiák érhetők el jelenleg, várható-e új fejlesztés. Mert közös társadalmi érdek, hogy az új terápiákkal javuljanak a betegek életkilátásai, és egy jobb minőségű életet élhessenek.