Az orvos is ember

A patikai munkát leszámítva szinte mindent csinált, amit egy gyógyszerész csinálhat, zenél, novellákat és verseket ír, érdekli a fotózás. Fontosnak tartja a laikus edukációt, nem utolsó sorban pedig feleségével felnevelt hét gyereket. Székely-Nagy Gábort faggattuk kalandos életútjáról, hogy végül megtudjuk: édesapja nevét is illene ismernünk.

Miként ért el világraszóló tudományos eredményt a marihuána vizsgálatával, mitől biztonságos és hatásos egy gyógynövényes készítmény, és honnan tudhatjuk, ha egy étrend-kiegészítő "átverős", problémás? Interjú Csupor Dezső gyógyszerész-kutatóval, tanszékvezető egyetemi docenssel, gyógynövényszakértővel, tudományos bloggerrel.

Ha laikusként egy fuldokló ember után ugrunk a vízbe, nagy eséllyel mi is áldozattá válunk – ez azonban nem azt jelenti, hogy semmit sem tehetünk a bajbajutott megsegítéséért. Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk a vízpartok veszélyeiről és a vízimentők kiképzésének nehézségeiről.

A járvány előtti időszakban a biostatisztikáról alig hallottunk, a védőoltásokról sem tudtunk túl sok részletet – viszont bőszen terjedtek a róluk szóló tévhitek. Ezeken a területeken Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus régóta otthonosan mozog, számára a számok olyan információkat rejtenek, amelyek aranyat érnek. Az Óbudai Egyetem docensével beszélgettünk.

Neve összeforrt a védőoltásokkal, ha valakinek komolyabb kérdése van a vakcinákkal kapcsolatban, nagy eséllyel hozzá fordul. Hogyan kezdett el ezzel a témával foglalkozni, és mi adja a legnagyobb nehézséget ezen a területen? Dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyásszal, infektológussal, klinikai oltási tanácsadóval beszélgettünk.

Debrecenben ő alapította az első reumatológiai tanszéket, kutat és oktat, és ha ez nem lenne elég, a COVID-19 kérdéskörében is a legfelkészültebbek közé tartozik. Mint mondja, van élete a munka mellett is, a családja pedig hobbi is. Dr. Szekanecz Zoltánnal beszélgettünk.

Sok éve küzd az áltudományok ellen, gyakran olyan szereplőkkel is leáll vitázni, akikre a tudósoknak sokak szerint legyinteniük kellene, mondván, reménytelen őket bármiről meggyőzni. Mi motiválja, és hogyan indult el a biológusi pályán? Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk.

A diabétesz régóta ismert és nagyon gyakori betegség, ennek ellenére senki nem dőlhet hátra, aki cukorbetegeket kezel, ezt a témát oktatja, kutatja. Prof. dr. Somogyi Anikóval beszélgettünk, aki elsősorban ezzel az anyagcsere-problémával és a hozzá társuló szövődményekkel foglalkozik.

Hét évig vezette a hazai dietetikus szövetséget, akit pedig kicsit is érdekel a táplálkozástudomány, az biztosan találkozott vele. Miért választotta ezt a hivatást, és mit tart benne a legfontosabbnak? Antal Emesével, a TÉT Platform szakmai vezetőjével beszélgettünk.

A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja dolgozik az ELTE Etológia Tanszékén, tanulmányi eredményeiket a legnívósabb nemzetközi szaklapok teszik közzé. A tanszék egyik kutatója, Dr. Kubinyi Enikő etológus a saját 15 éves labradorát is bevonta a kutyák öregedését vizsgáló kutatásaiba. Beszélgettünk az ebeknél is kimutatható demenciáról, a négylábúak mai szerepéről, illetve arról, miért ragaszkodóbb az emberhez a kutya, mint a macska.

Operatőr akart lenni, de pszichiáter lett, aki függőkkel, droghasználókkal, alkoholbetegekkel, szexmunkásokkal és hontalanokkal egyaránt foglalkozik. Az integrált intézményrendszerben hisz, azt vallja, a szociális és egészségügyi ellátást nem lehet szétszálazni. Szemelyácz Jánossal, az INDIT Közalapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.

Akkor lett széles körben ismert, amikor Szilágyi Áron tíz évvel ezelőtt olimpiai aranyat szerzett Londonban, és bár cégére azóta is Áron, munkája nem az élsportolók körül forog. Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológust kérdeztük életéről, munkája kihívásairól.

Vannak, akik már gyerekként tudják, mik szeretnének lenni, ha felnőnek, ő viszont még az egyetem első éveiben is csak kereste az útját. Számos véletlen és még több kitérő kellett ahhoz, hogy végül kiderüljön, mi az, ami a leginkább illik hozzá - vagy, ahogy ő fogalmaz, ami "szerelem volt első látásra". Dr. Borka Péter gyógytornásszal beszélgettünk.

Miért kell egereket tanítani ahhoz, hogy megérthessük az Alzheimer-kórt? Tart-e a demenciától az, aki sok éve keresi a mögötte álló mechanizmusokat, vizsgálja az ide vezető élettani, idegi folyamatokat? A témáról dr. Hangya Balázs agykutatóval beszélgettünk.

Gyógyszerész és jogász, de a képeken, videókon nem fehér köpenyben vagy ügyvédi talárban látjuk, hanem általában egyenruhában. Csákó Ibolya rendőr alezredessel beszélgettünk, aki több mint 20 éve küzd a gyógyszerekkel való visszaélés és a gyógyszerhamisítás ellen.

Habár a járvány alatt lemorzsolódott a véradók száma, általános vérhiány szerencsére nem alakult ki - mondta Dr. Tordai Attila transzfuziológus, a Semmelweis Egyetem Transzfuziológiai Tanszék vezetője. A szakember szerint a vércsoportunk valóban befolyásolhatja, hogy mekkora veszélyt jelent ránk a koronavírus, a plazmaterápiák szerepe azonban még vitatott.

Közösségi oldalait szülők tízezrei követik, de rendelésein csak másodsorban foglalkozik velük. Mert az elsődleges feladata, hogy a kicsiket meggyógyítsa, a felnőttek nyugtatgatásával csak ezt követően foglalkozik. Dr. Kőnig Róbert gyermeksebésszel beszélgettünk.

Családja furcsán nézett rá, amikor nem az orvosi pályát választotta, hanem biológusnak állt, de hamar bebizonyosodott: ez volt a helyes döntés. Tanította orvosok ezreit, vezetett egyetemi intézetet, emeritus professzorként ma is aktív. Dr. Falus András immunológus professzorral beszélgettünk.

Orvos családból származik, mégis gyógyszerész lett belőle, aki először patikában szerzett tapasztalatot. Aztán átkerült a hatósági oldalra, de régi énjét nem feledte. Dr. El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerésszel beszélgettünk arról, miért választotta ezt a hivatást.

"Egy életen át tartó motivációs erő lehet, ha valaki szeret nyerni" - véli dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, számos hazai sportoló, köztük olimpikonok felkészítője. A szakembert a többi között a mentális teljesítményfokozás lehetőségeiről, illetve a sportpszichológia sportsikerek elérésében betöltött szerepéről kérdeztük.

Ő diagnosztizálta Magyarországon az első Lyme-eseteket, leírt teljesen új, kullancs által terjesztett betegséget is. MTA-doktori munkájában azokkal a fertőzésekkel foglalkozott, amelyeket e vérszívó terjeszt, élete pedig máig a kullancsok körül forog. Dr. Lakos András infektológussal beszélgettünk.

Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgettünk.