„Megvádoltak, mert megírtam, hogy a fekete nadálytő májrákot okozhat”

Miként ért el világraszóló tudományos eredményt a marihuána vizsgálatával, mitől biztonságos és hatásos egy gyógynövényes készítmény, és honnan tudhatjuk, ha egy étrend-kiegészítő "átverős", problémás? Interjú Csupor Dezső gyógyszerész-kutatóval, tanszékvezető egyetemi docenssel, gyógynövényszakértővel, tudományos bloggerrel.

HáziPatika.com: Hogyan jött a gyógyszerész pálya?

Csupor Dezső: A kecskeméti református gimnáziumba jártam, ahol jó voltam kémiából és biológiából, így természetes volt számomra, hogy a pályaválasztásnál felmerül a gyógyszerész pálya. Az egyetemen pedig viszonylag hamar eldőlt, hogy gyógyszerkutatással szeretnék foglalkozni.

Csupor Dezső kutató-gyógyszerész. Fotó: Fülöp Máté / Házipatika
Csupor Dezső kutató-gyógyszerész. Fotó: Fülöp Máté / Házipatika

HáziPatika.com: Nemrégiben világraszóló tudományos eredményt ért el a kannabisz növény vizsgálatával, ami nemzetközileg is ismertté tette a nevét a tudósok körében. Ez hogy történt?

Cs.D.: A marihuána alapanyagát adó kannabiszt, pontosabban a benne található vegyületet, a CBD-t vizsgáltuk. Azt kutattuk, hogy a CBD-nek van-e hatása a szív-ion csatornákra, amely által szívritmuszavarokat okozhat. A marihuánát használó fiatalok ugyanis gyakrabban halnak meg hirtelen szívhalálban.

Azt találtuk, hogy a marihuána pszichotróp hatásaiért felelős vegyület, a THC, nem befolyásolja a szívműködést, de a CBD, amely szintén benne van a füves cigiben, már igen. Ezzel rámutattunk, hogy a füvezés a használók egy részénél a CBD jelenléte miatt növelheti a szívhalál kockázatát. Különösen azoknál, akiknek hajlama van erre, vagyis a szív-ion csatornái kicsit rendellenesen működnek. Számukra akár ez lehet az utolsó csepp a pohárban. Ezek azonban laboratóriumi vizsgálatokon alapuló feltételezések, az embereknél kialakuló hatásokat további vizsgálatokkal kell tisztázni.

HáziPatika.com: Ez már önmagában jelentős felfedezés, de a nemzetközi sajtó más miatt kapta fel a nevét.

Cs.D.: Három-négy évvel ezelőtt először mi mutattak ki, hogy a CBD hevítés hatására THC-vé alakul. Ez azért fontos, mert ha egy legálisan megvásárolt CBD-töltetet hevítéses e-cigarettába rakunk, akkor gyakorlatilag egy népszerű kábítószerhez jutunk. Az amerikai sajtó ezt nagyon felkapta, majd követték az európaiak is.

HáziPatika.com: Gondolom, a tudományos eredményei jót tettek a nemzetközi idézettségének is, ami egy kutatónak nagyon fontos.  

Cs.D.: Régebben az idézettséget csak a szakmai cikkek említései alapján mérték, aztán ezt kiterjesztették a laikus nagyközönségre gyakorolt tudományos hatásra is, mert rájöttek, hogy a tudomány társadalmi haszna is fontos. Tehát azt is mérni kezdték, hogy egy tudományos cikket hányan osztanak meg a közösségi médiában. Az egyik CBD-s cikkünk a felső 5 százalékba tartozik, mivel nagyon sokan hivatkoznak rá a szakmából és a közönségből is.

HáziPatika.com: A Szegedi Tudományegyetemre járt, most tanszékvezető ugyanott, és kutat is, az MTA doktora. Egyenes út vezetett a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet vezetéséig?

Cs.D.: Visszatekintve viszonylag egyenes út vezetett a növénykémiától a növényi hatóanyagok hatásosságának vizsgálatáig. Első munkahelyem az egyetem egyik Farmakognóziai Intézetében volt, ahol gyógynövények kémiai vizsgálatával foglalkoztam több mint tíz éven keresztül. Jelenlegi munkahelyemen többek között növényi eredetű gyógyszerek hatékonyságát kutatjuk klinikai adatok alapján, illetve doktoranduszokat oktatok. A gyógyszeralkalmazás némileg más feladatot jelent, mint a laboratóriumi kutatás, ezért szerencsésnek mondhatom magam, hogy a gyógynövénykutatás széles spektrumára van rálátásom, s azzal foglalkozhatok, amit szeretek.  

HáziPatika.com: Olyan gyógynövények hatóanyagát vizsgálja, amelyekből gyógyszert lehet előállítani. Kutatóként érik meglepetések vagy eleve azt vizsgálják, amit ismernek?  

Cs.D.: A gyógyszeripar mindig új molekulákat keres, mert az új molekula újfajta hatást fejthet ki. Az Farmakognóziai Intézetben alapkutatásokat végzünk, amelyek akkor is hasznosak lehetnek, ha a munka kezdetén még nem látszik a hasznosítás lehetősége. Ha kimutatjuk, hogy például az ürömben lévő vegyületek nem jók a bőrrák ellen, az mindenképpen fontos információ. Ugyanakkor az alapkutatások sajátossága, hogy 90 százalékban nem hasznosulnak belátható időn belül. Vagyis nem feltétlenül lesz új gyógyszer a minden egyes növényi vegyületből, amit leírunk, de sajnos lehetetlen előre megmondani, melyik lesz az a néhány, amely gyógyszerré válhat.

"A gyógyszeripar mindig új molekulákat keres, mert az új molekula újfajta hatást fejthet ki". Fotó: Fülöp Máté / Házipatika
"A gyógyszeripar mindig új molekulákat keres, mert az új molekula újfajta hatást fejthet ki". Fotó: Fülöp Máté / Házipatika

HáziPatika.com: Most min dolgozik?

Cs.D.: Egy most induló kutatásban embereken fogjuk tesztelni a medveszőlő hatásait. A növényt régóta alkalmazzák a húgyúti fertőzések ellen, de még senki nem tanulmányozta klinikai vizsgálatban, hogy tud-e annyit, mint egy antibiotikum. A medveszőlő a legnagyobb forgalmú gyógynövények egyike, sokan használják jó tapasztalat alapján. A mi célunk az, hogy megvizsgáljuk: használható-e az antibiotikumok alternatívájaként. Ha igen, az a mellékhatások és az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása szempontjából is jó hír.

HáziPatika.com: Amellett, hogy kutatja és oktatja, népszerűsíti is a gyógynövényeket a blogján, illetve könyveiben, kifejezetten a nagyközönségnek szólóan. Hogy jött a Pirulakalauz blog ötlete, illetve a könyvírás?

Cs.D.: Ismerőseim kérdezgettek a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel kapcsolatban, gyakran ugyanazokat a kérdéseket tették fel. Egy idő után arra gondoltam, egyszerűbb lenne ezeket nyilvánosan megosztani, hátha másokat is érdekelhet. Amúgy meg szeretek írni, ezzel is népszerűsíteni a tudományt. Vagy legalábbis megírni, ha valami nem tudományos. A családom egyébként először óva intett a blogolástól, mivel attól tartottak, hogy előbb-utóbb valaki fejbe ver a kritikus cikkeim miatt.

HáziPatika.com: Gyártók vagy forgalmazók még nem verték fejbe képletesen, mert rosszat írt róluk?

Cs.D.: Ők még nem. De az többször is előfordult, hogy kommentelők gyógynövény-ellenességgel vádoltak, mert megírtam, hogy a fekete nadálytő teája májrákot okozhat vagy a diókivonat nem jó a bőrrák ellen. Egyébként soha nem a szubjektív véleményem alapján írom meg, hogy valami rossz vagy jó, hanem azt nézem, hogy mi állítható a szakirodalom alapján egy adott témában. A visszajelzések alapján talán nem haszontalanul. Előfordul, hogy egy nálunk felvetődő téma alapján indul hatósági eljárás, de olyan is volt, hogy egyik írásunkat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is hivatkozta.

HáziPatika.com: Mitől problémás egy gyógynövényes készítmény?

Cs.D.: Elsősorban attól, amit tudományos megalapozottság nélkül állítanak a készítményről egyes gyártók. Jó példa erre az egynyári üröm, amelyről azt állítják, hogy „általános rákellenes” hatása van. Noha a növénynek igazolt maláriaellenes hatóanyaga van, daganatokra gyakorolt hatását még vizsgálják. Tehát nem járunk ott, hogy akárcsak egyetlen daganatról elmondhassuk, jó ellene az üröm. De ha bizonyítanák is a gyógyhatását, az sem minden daganattípus ellen lenne jó. Mivel a rákfajták különbözőek, bizonyos daganatra, bizonyos adagolás mellett esetleg jótékony lehet, amennyiben ezt bebizonyítják. De ismeretlen eredetű és összetételű terméket fogyasztani vaktában lövöldözés.

HáziPatika.com: Egyszeri vásárlóként honnan tudhatjuk, hogy egy adott gyógynövény-termék biztonságos és hatásos?

Cs.D.: Gyakorlatilag nem mehetünk biztosra. Az egyetlen támpont talán az, hogy az ismert, jó nevű gyártók termékeiben megbízhatunk. Az a probléma, hogy amikor egy átlag fogyasztó bemegy egy boltba vagy vásárol egy webshopban, akkor vaktában lövöldöz. Hiába tudja például, hogy a bajára milyen növény kell, az adagolást már valószínűleg nem ismeri. És a boltban árult népszerű gyógynövényeknél a dózisban akár 75-szörös eltérés is lehet: a termékek egy részében túl kevés, más készítményekben túl sok hatóanyag található. Persze a termékek jelentős része optimális összetételű, de a vásárlónak szinte lehetetlen feladat elkülöníteni a hasznosat a haszontalantól. Ha például webshopban vásárol, nincs is akitől kérdezzen.

HáziPatika.com: Ha a fogyasztó a neten utánanéz, az adagolást nem tudja eldönteni magának?

Cs.D.: Azt el tudja dönteni. De sok termékben van legalább ötféle gyógynövény – ilyenkor ezeket csökkentett dózisban alkalmazzák, hiszen hatásuk kiegészíti egymást. De hogy a kombinációs termékekben mi az ideális dózis, annak eldöntése még a szakembereknek is kihívást jelent.

"Az USA-ban felfuttatott gyógynövényeket eszünk, amelyek alapanyaga sokszor Kínából származik". Fotó: Fülöp Máté / Házipatika
"Az USA-ban felfuttatott gyógynövényeket eszünk, amelyek alapanyaga sokszor Kínából származik". Fotó: Fülöp Máté / Házipatika

HáziPatika.com: Tudna tippeket adni, hogy miként lehet kiválasztani a jó termékeket?

Cs.D.: Tippeket sajnos én sem tudok adni a szakértelem hangsúlyozásán kívül. Ha szedni akarunk egy multivitamint, mert ne legyünk vitaminhiányosak, az egyszerű dolog és teljesen rendben van. Ha viszont célzottan szeretnénk gyógynövényt szedni – betegség vagy megelőzés céljából –, az már olyan kérdés, amihez szakember kell. Az a minimum, hogy megkérdezünk egy gyógyszerészt vagy a háziorvosunkat a konkrét bajunkkal kapcsolatban.

HáziPatika.com: Kezdőknek milyen hiteles forrást ajánlana a gyógynövényekhez?

Cs.D.: Nagyon jó kérdés, mert sok gyógynövény megítélése változott az elmúlt 50 évben. Ami akkor érvényes volt, ma már nem az. Ehhez képest több ilyen bestseller reprint kiadását láthatjuk manapság. Míg a kiadóknak ez biztos üzleti sikert jelent, az olvasóknak leginkább elavult, helyenként egészségre veszélyes információkat.

Külön kategória a szakértelem nélküli szakkönyvek típusa. A múltkor a kezem ügyébe akadt egy illóolajokról szóló könyv, amelynek előszavában a szerző beismeri, hogy nem ért a témához, és írását szakmailag sem ellenőrizte senki. Ez egy tizenkétezer forintba kerülő könyv, de nyilván sokan megveszik, mert szép a borítója. Végül vannak azok a könyvek, amiket azért írtak meg, hogy egy terméket eladjanak vele. Ettől a három forrásfajtától tartsuk magunkat távol.

Aki hiteles és aktuális forrásból szeretne tájékozódni a gyógynövényekről, azoknak az alábbi könyveket ajánljuk. 1. Melanie-Jayne Howes–Jason Irving–Monique Simmonds: Gyógynövények lexikona. Corvina Kiadó, 2022. A londoni Kew Gardens világszerte elismert szakemberei által írt, alapos és komoly kutatások eredményeit felhasználó füveskönyv hobbikertészeknek, alkalmi gyógynövénygyűjtőknek és gyógyulni vágyóknak egyaránt javasolt. Minden egyes gyógyhatású készítmény (például tea, olaj, kenőcs stb.) elkészítésének leírása mellett megtaláljuk a lépéseket illusztráló fotókat is. 2. Csupor Dezső-Szendrei Kálmán (szerk.): Gyógynövénytár. Medicina Könyvkiadó, 2012. A szerzők a laikusok számára is érthető nyelvezettel, a legfrissebb szakirodalom alapján járják körül mindazt, amit a gyógynövényekről tudni érdemes a tudomány oldaláról és a gyakorlatban is. 3. Csupor Dezső: PirulaKalauz. PharMagist, 2020. A nyolc fiatal gyógyszerész által írt ismeretterjesztő könyv az egészségmegőrzésben leggyakrabban alkalmazott anyagokat (növények, vitaminok, ásványi és egyéb anyagok) mutatja be lényegre törő és közérthető módon. Összefoglalót ad a felhasználásról, az adagolásról, a bizonyított hatásokról és a hatásmechanizmusokról, kitérve a mellékhatásokra, a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is.


HáziPatika.com: Mely gyógynövény megítélése változott az elmúlt években?

Cs.D.: A fekete nadálytőről pár évtizede derült ki, hogy a teája súlyosan májkárosító hatású. Rendszeres fogyasztása növeli a májrák kockázatát. Ez egy nagyon régi gyógynövény, amelyet külsőleg és belsőleg is használtak az emberek gyulladáscsökkentésre. Maria Treben népszerű „füveskönyvében” – amely a hetvenes években íródott – ez a részlet nem szerepel, hiszen akkor még nem volt ismert ez a hatás.

HáziPatika.com: A gyógynövényeknél is úgy van, mint a gyógyszereknél, hogy kis adagban áldás, nagy adagban méreg?

Cs.D.: Igen. Egy ártalmatlan növényből is lehet annyit fogyasztani, hogy ártson. Annyi különbség persze van, a közismert gyógynövények általában enyhébb hatásúak, mint a szintetikus gyógyszerek.

HáziPatika.com: A tea és kávé is gyógynövények voltak egykor?

Cs.D.: A kávé talán kevésbé, de a tea speciális kivonatát gyógyszerként ma is alkalmazzák bizonyos bőrelváltozások kezelésére. Egy megfelelő zöldteával akár a hasmenést is tudjuk kezelni.

HáziPatika.com: Magyarország egyébként mennyire gyógynövény-nagyhatalom?

Cs.D.: Szeretünk így gondolni magunkra, de valójában már régen nem vagyunk azok. Ha megnézzük a piacot, elég sok gyógynövényt fogyasztunk, de ezek jó része már nem nálunk terem meg. Ugyanaz a trend van nálunk is, mint a világon bárhol. Vagyis az USA-ban felfuttatott gyógynövényeket fogyasztjuk, amelyek alapanyaga sokszor Kínából származik. A régi magyar gyógynövények kiszorultak a piacról. A jövő talán az lenne, ha visszafordulnánk a saját gyógynövényeinkhez.

HáziPatika.com: Melyek lennének ezek?

Cs.D.: Például az alföldi kamilla, ami egyébként hungarikum is. Egyáltalán nincs belőle gyógyszer, és alig van jelen az étrend-kiegészítőkben, pedig a hatásossága alátámasztott. Viszont ott van a vécépapírban, a zsebkendőben, a szalvétában. De említhetném az orvosi pemetefüvet is, amit az idősebb generáció talán jól ismerhet a belőle készült, már nem gyártott gyógycukorka miatt. Az egykoron világsikert aratott pemetés cukorka úgy született meg, hogy egy békéscsabai gyógyszerész, Réthy Béla száz évvel ezelőtt rájött arra, hogy a pemetefű kiválóan csökkenti a köhögést.

HáziPatika.com: A köhögés elleni cukorka magyar találmány?

Cs.D.: Igen, pontosabban az, amit pemetefűből gyártanak. Hozzá kell tenni, hogy amit a hipermarketekben, köhögés elleni cukorka címszó alatt vásárolunk, azok általában élelmiszerek, így nem bírnak igazolt gyógyhatással. Viszont az elmúlt száz évben a tengerentúlon az orvosi pemetefű a második legnagyobb forgalmú gyógynövényé nőtte ki magát. Egy másik hasonló példa a bodza, amelynek termesztésében az elsők között vagyunk a világon. A növény bogyóját exportáljuk sok országba, mert a bodzabogyó-kivonat az egyik legnépszerűbb étrend-kiegészítő alapanyag az Egyesült Államokban.

HáziPatika.com: A trendeket ismerve az is elképzelhető, hogy néhány év múlva mi is egy amerikai gyártó pemetés cukorkáját fogjuk vásárolni, amit eredetileg egy békéscsabai gyógyszerész talált fel száz éve?

Cs.D.: Pontosan. Mint ahogy az is előfordulhat, hogy az itthon megtermelt bodzabogyót Kínába exportáljuk, ahonnét egy magyar cég megveszi kivonatként, majd étrend-kiegészítőt készít belőle a magyar fogyasztóknak. Ezt csak ezért mondom, mert ha igazán sikeresek akarunk lenni gyógynövények téren, akkor ezeket a globális folyamatokat lehetne a magunk javára is fordítani. Például azokat a gyógynövényeket, amelyeket régen is használták Magyarországon, egészségügyileg is igazolt termékekké lehetne fejleszteni.

"Az étrend-kiegészítők nem engedélykötelesek Magyarországon, a piacra kerülés előtt ezeket nem ellenőrzik szakmailag". Fotó: Fülöp Máté / Házipatika
"Az étrend-kiegészítők nem engedélykötelesek Magyarországon, a piacra kerülés előtt ezeket nem ellenőrzik szakmailag". Fotó: Fülöp Máté / Házipatika

HáziPatika.com: Eddig a gyógynövényekről beszéltünk, térjünk át az étrend-kiegészítőkre. Gyógyszerészként mit gondol ezekről?  

Cs.D.: Az étrend-kiegészítőkkel önmagukban semmi gond nincs, ez is egy termékkategória, aminek létjogosultsága van. A problémás étrend-kiegészítők nincsenek rendben. De nem azért, mert ezt én mondom gyógyszerészként, hanem mert ezek forgalmazása valamilyen jogszabályba ütközik vagy veszélyesek az egészségre. Például a csomagoláson nem tüntetik fel az összetételt és az adagolást. Ami még nagyobb probléma, hogy olyan termékek is forgalomba kerülhetnek, amelyek összetétele szakmailag nem optimális és veszélyes is lehet az egészségre. A sok ezer termék nagy részével nincs gond, de mivel a szabályozás enyhe, vannak olyan termékek, amelyek jogilag ugyan rendben vannak, viszont szakmailag megkérdőjelezhetők – és vannak olyan termékek is, amelyek a jogszabályoknak sem felelnek meg.

HáziPatika.com: Egyáltalán hogyan kerülhetnek forgalomba a problémás étrend-kiegészítők? Van valamiféle egészségügyi ellenőrzés az új készítményeknél?

Cs.D.: Az étrend-kiegészítők nem engedélykötelesek, a piacra kerülés előtt ezeket nem ellenőrzik, a hatóságnak nincs jogköre arra, hogy megakadályozza a forgalomba kerülést. Egy új termék úgy kerülhet piacra, hogy a gyártó bejelenti a forgalmazást a hatóságnak. És a bejelentés napjától már forgalmazhatja a termékét.  

HáziPatika.com: Függetlenül attól, hogy mi van benne?

Cs.D.: Igen. A lazább szabályozás a gyártónak és a fogyasztónak is előnyös, mert a legújabb fejlesztés is azonnal forgalomba kerülhet. Ugyanakkor hátrányos is, mert nincs megfelelő kontroll. Szerintem ez sokakat meglephet, de ez a helyzet egész Európában. Hozzá kell tenni, hogy a gyártók többségével nincs probléma, mert szakmailag megfelelő és jó minőségű termékeket dobnak piacra. 

Csupor Dezső (43) Marosvásárhelyen született, Szegeden diplomázott, a családjával is itt él. Felesége is gyógyszerész, szakmai tevékenységük részben közös. „Van kivel megbeszélni a szakmai kérdéseket” – mondta. Három iskoláskorú gyermekük van, így még nem tudják, hogy a gyermekek követni akarják-e szüleiket a gyógyszerész pályán. Hobbiként leginkább olvasni és írni szeret, a kettő nála együtt jár. „Ami leginkább kikapcsol, az a szépirodalom”, mondta. Kedvencei az amerikai kortárs írók, mint például Franzen, de klasszikus amerikai krimi szerzőket is szívesen olvas. Egyszerre tartja magát magyarnak, erdélyinek és székelynek. „Az ember nem tudja elfelejteni, hogy honnan jött”, mondta lapunknak.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3, +8 °C
Minimum: -6, +3 °C

Általában erősen felhős időre van kilátás, szitálás is kialakulhat, de átmenetileg többfelé elvékonyodhat a felhőzet. Időnként megélénkül az északkeletire forduló szél, a csúcshőmérséklet 3, 8 fok között alakul. Kedden marad a frontmentes idő. A magasban zajló változások hatására fokozódik a migrénhajlam, emellett többen fáradékonyak, illetve a koncentrálási problémák is megszaporodnak. A komfortérzet inkább csak a naposabb vidékeken javulhat. Reggel az ízületi bántalmak is felerősödhetnek. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Hogy érzi magát?

Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!

Hogy érzi most magát fizikailag?

Hogy érzi magát?

Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!

Milyen most a lelkiállapota?

Hogy érzi magát?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra