"Sok kutya nem tűri jól, ha emberként bánnak vele"

A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja dolgozik az ELTE Etológia Tanszékén, tanulmányi eredményeiket a legnívósabb nemzetközi szaklapok teszik közzé. A tanszék egyik kutatója, Dr. Kubinyi Enikő etológus a saját 15 éves labradorát is bevonta a kutyák öregedését vizsgáló kutatásaiba. Beszélgettünk az ebeknél is kimutatható demenciáról, a négylábúak mai szerepéről, illetve arról, miért ragaszkodóbb az emberhez a kutya, mint a macska.

HáziPatika.com: Biológusként az állatok szeretete, vagy a tudományos érdeklődés vezette az ELTE Etológia tanszékére?

Kubinyi Enikő: Az ELTE egyik gyakorló iskolájából érkeztem az egyetemre, ahol biológia-kémia szakra jártam, így számomra már akkor is egyértelmű volt, hogy a biológus szakot választom majd, bár sokat gondolkodtam az állatorvosi és pszichológusi pályán is. Végül a munkám valamilyen szinten mindegyiket érinti ezek közül. Az egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg az etológia tanszékkel és a tanszékvezető Csányi Vilmos munkásságával. Ő épp abban az időben indította a kutyás kutatócsoportját, korábban hosszú ideig paradicsomhalakkal foglalkozott, én már a kutyás projektekbe tudtam bekapcsolódni. Nagyon érdekelt az állatok viselkedése, de akkor még fogalmam sem volt, hogy kutyákkal kell majd dolgoznom, hiszen ez a munka éppen akkor indult.

Kiderült, hogyan kötődik a kutya az emberhez A gondozóhoz való kötődés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatokkal az ELTE etológusai. A kutatás szerint hasonlóság van a kutya és gazdája, illetve a gyerek és édesanyja közötti kötődés között.

HáziPatika.com: Ha korábban érkezik, a paradicsomhalakkal is szívesen foglalkozott volna?

K. E.: Persze, bármilyen állattal szívesen foglalkoztam volna, nekem is volt otthon egyébként rengeteg halam, többek között paradicsomhalak is. Viszont nagyon szeretem a kutyákat is, és viszonylag sokat tudtam róluk, így lelkesen fogadtam a rám váró feladatokat.

HáziPatika.com: A kutyát nem véletlenül emlegetik az ember legjobb barátjaként, mivel talán a legrégebben velünk élő társállatnak tekinthető. Mennyiben változtatott a kutya személyiségén, viselkedésén az, hogy az élete ilyen hosszú ideje összefonódik az emberével? Átvett-e olyan személyiségjegyeket, szokásokat az embertől, ami az állatvilág más tagjaira nem jellemző?

K. E.: Ez egy nagyon érdekes kérdés, és akkor adhatnánk csak pontos választ rá, ha tudnánk, hogy milyen volt az ősi kutya. Mivel a viselkedés nem fosszilizálódik, nagyon nehéz információt gyűjteni arról, hogy az évezredek során hogyan változott mellettünk a kutya viselkedése. Jobb lehetőség híján arra gondoltunk, hogy farkasokkal próbáljuk meg összehasonlítani a mai kutyákat. Viszont az elmúlt 25-30 ezer évben a farkasok is nagyon sokat változtak, mivel irtotta őket az ember, és csak a legfélénkebb példányok maradtak életben. Így biztosan nem olyan a mai farkas sem, mint az az ősi típus, amiből annak idején elindult a háziasítás.

"agyon szeretem a kutyákat is, és viszonylag sokat tudtam róluk, így lelkesen fogadtam a rám váró feladatokat." Fotó: Fülöp Máté
Kubinyi Enikő etológus idős labradorával, aki időnként bekapcsolódik néhány kutatásba is. Fotó: Fülöp Máté

A 2000-es évek elején Horkai Zoltánnal kezdtünk együtt dolgozni, akinek Gödöllőn van egy farkasfalkája, sokszor filmforgatásokon is szerepelnek ezek az állatok. A projektben farkas- és kutyakölyköket kezdtünk nevelni ugyanolyan körülmények között, időközönként pedig összehasonlítottuk a fejlődésüket. Azt láttuk, hogy rengeteg dologban különbözik ez a két faj, főleg abban, hogy mennyire figyelnek az emberre, kiemelten azon testrészeire (az arcra és a kezekre), amikkel kommunikál. A kutyák már néhány hetes korukban is kiemelten figyelik az arcot és felsőtestet, élénken érdeklődnek mindenfajta kommunikációs jel iránt, és szeretnének minél gyakrabban részt venni az ember tevékenységeiben.

Az emberrel szembeniagressziótekintetében szintén rengeteg különbség volt. A farkaskölykök határozottan jelezték, hogy nem tetszik nekik, ha korlátozzuk őket, például felemeljük, ha ők nem akarják, vagy megfogjuk, amikor el akarnak indulni. Morogtak, haraptak ilyenkor, ami az ugyanolyan módon nevelt, keverék kiskutyák esetében soha nem fordult elő. Illetve, a kutyák sokkal alkalmasabbak arra, hogy bizonyos feladatokat megtanítsunk nekik, főként amiatt, mert meg akarnak felelni az embernek, a figyelmük könnyen felkelthető.

HáziPatika.com: Nagyon más a tudományos munka akkor, ha emberek helyett kutyák a vizsgált alanyok?

K. E.: Talán nem is az emberekkel, de más állatfajokkal célszerű összehasonlítani őket. Az biztos, hogy a kutya nagyon ideális állatfaj azokhoz a viselkedés-tesztekhez, amiket mi végzünk. Más fajokhoz képest sokkal könnyebben irányítható, jobban rávehető arra, hogy odafigyeljen a kísérletvezetőre és megtegye azt, amit kér ő, vagy a gazdája. Macskákkal közel sem tudunk ilyen jól dolgozni, a kétharmaduk alkalmatlan a vizsgálatra, mert nem akar kijönni a sarokból és nem vehető rá például arra, hogy keresse a jutalomfalatot.

"A kutya nagyon ideális állatfaj azokhoz a viselkedés tesztekhez, amiket mi végzünk." Fotó: Fülöp Máté
A kutya ideális azokhoz a tesztekhez, amiket végeznek. Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Alkalmasak lennének más állatfajok is arra, hogy a kutyához hasonló kötődést kialakítsanak az emberekkel? A szintén évezredek óta velünk élő macska sokkal kevésbé ragaszkodó, ennek evolúciós okai vannak, vagy egyszerűen nem tenyésztettek ki kellően kezes fajtákat?

K. E.: Evolúciós oka van elsősorban. A kutya elődje, az ősi farkas az emberhez hasonlóan társas élőlény volt, vagyis az a családi csoport, amelyet a falka alkotott, nagyon hasonlított az emberek családi közösségéhez. Valószínűleg ez az oka, hogy a kutya őse jobban együtt tudott működni az emberrel is, például a közös vadászat során. A tábor őrzése is olyan szerepük volt, amit korábban a falkában már elvégeztek. Ugyanúgy meg kellett ott is különböztetni, hogy melyik egyed alkotja a saját csoportot, és ki számít idegennek, akivel szemben agresszívan kell fellépni.

A macska ezzel szemben egy magányos ragadozó, nem társas faj. Hozzájuk nehezebb beépülnie egy embernek, mint társnak. Persze lehetséges, hogy az emberek egyszer majd elhatározzák, hogy a macskát is társas lénnyé tenyésztik. Erre volna is mód, egyszerűen minden alomból kiválasztanák a legbarátságosabb, legragaszkodóbb példányokat és azokat tenyésztenék tovább. Persze a dolgot megnehezíti, hogy a macskák szökősek, így sokkal kevésbé lehet kontrollálni a szaporulatukat. Eddig a történelem folyamán csak a kutyánál sikerült elérni, hogy kötődjön az emberhez és fontosabb feladatokat bízhassunk rá.

"A kutya elődje, az ősi farkas az emberhez hasonlóan társas élőlény volt." Fotó: Fülöp Máté
A kutya elődje, az ősi farkas az emberhez hasonlóan társas élőlény volt. Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A kutyák évezredek óta kapnak valamilyen komoly feladatot tőlünk: elkísérnek a vadászatokra, apróbb zsákmányállatokat ejtenek el, őrzik a házat vagy terelik a nyájat. Ez azonban az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megváltozott, ma már inkább családtagként tekintünk rá, mintsem munkaeszközként. Hatással van az állatok személyiségére is ez a megváltozott szerepkör?

K. E.: Az utóbbi évtizedekben valóban jól láthatóan szétváltak a kedvencként, illetve munkacélra tartott vérvonalak a kutyáknál. E két csoport között számos küllemi és viselkedési különbséget is felfedezhetünk. Egy újabb kutatásunkban például arra vagyunk kíváncsiak, hogy az orr rövidségét okozó tenyésztési elvek milyen viselkedési hatásokkal jártak együtt. A rövidorrú, kistestű kutyák ugyanis a városban élő embereknél nagyon népszerűek lettek. Ennek egyik oka a kis mozgásigény - amelynek hátterében sajnos sok esetben különböző egészségügyi problémák húzódnak -, illetve a kicsi orr és nagy szemek miatt sokaknak a kisbabákat juttatják eszükbe, ami miatt még aranyosabbnak tartják őket. Így a tenyésztésük során is ezeket a jegyeket igyekeztek az emberek kidomborítani, vagyis az ölebek nagyobb arányban kezdtek követni egyfajta gyereksémát.

Sok kutya egyébként nem tűri jól, ha emberként bánnak vele, ez ugyanis túl sok korlátozással jár számára, amelyben a "kutyasága" is sérül. Emiatt rengeteg a viselkedési problémával küzdő kutya a háztartásokban, ami az állatnak és a családnak is komoly gondot okoz. Ezt a témát is szeretnénk majd kutatni a jövőben.

HáziPatika.com: Az ELTE tanszékének nincsenek saját kutyái, a kutatásokba családoknál lévő állatokat vonnak be. Mi alapján választják ki a megfelelő ebet?

K. E.: Családi kutyákkal dolgozunk, a gazdáik maguk jelentkeznek egy-egy meghirdetett kutatásra. Általában egy órát töltenek nálunk, amíg beszélgetünk, és lezajlik a viselkedési teszt egy szobában, ahol játékos feladatokat adunk az állatnak. Sok esetben nincs semmilyen kritérium, és bármelyik állatot szívesen látjuk, előfordul azonban, hogy kimondottan olyan kutyát keresünk, aki például szeret labdázni és nagyon szociális, vagy - ahogy az imént is említettük - kistestű és rövid az orra.

"Sok kutya nem tűri jól, ha emberként bánnak vele." Fotó: Fülöp Máté
Az ELTE tanszékének nincsenek saját kutyái. Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A saját kutyája részt vett már valamelyik kutatásban?

K. E.: Egy idős labradorom van, aki több kutatásban is részt vett már, de kellett is az alany, hiszen minden tesztünkben sok tíz, de akár száznál is több ebet bevonunk. A kutyám már 15 éves, így az egészséges öregedés folyamatait is jól követhettem rajta. Őt is kiképeztük arra, hogy mozdulatlanul feküdjön, miközben az agykutatók egy MRI segítségével belepillantanak a fejébe. Szófogadó, akár 8 percig is képes egyetlen mozdulat nélkül a helyén maradni.

HáziPatika.com: Több kutatásuk is vizsgálta már a kutyák öregedésével járó mentális hanyatlást, ami nagyon hasonló tünetekkel jelentkezik, mint az embereknél az időskori demencia. Beszélhetünk az emberekéhez hasonló demenciáról az esetükben?

K. E.: A demencia egy nagyon komplex hátterű betegség, leggyakrabban azAlzheimer-kórokozza, aminek a kezelésében sajnos semmilyen jelentős előrelépés nem történt az elmúlt évtizedek során. Azok az állatfajok ugyanis, amelyeken ki kellene fejleszteni a megfelelő gyógyszereket, nem igazán jó modellek, mert természetes módon nem alakul ki náluk a betegség. Az a hatóanyag, ami a laboratóriumi állatoknál hatékony, az embereknél nem válik be.

A családi kutya viszont ebből a szempontból is kivételt képez, rendkívül fejlett az idegrendszere és ugyanazon környezetben is él, mint mi. Az a komplexitás, ami az emberidemenciahátterében áll, a kutyánál is adott - illetve a macskánál is, az emberszabású majmoknál, valamint az amúgy teljesen más környezetben élő kardszárnyú delfinnél. A kutyáknál viszont jól tudjuk vizsgálni azt a tünetegyüttest, ami valóban nagyon hasonlít az embereknél tapasztalt demenciához. Emiatt a kutya egy nagyon fontos modellfaj, amelyen az öregedés olyan folyamatait is tanulmányozni lehet, amit más állaton nem. Viszont a kutyák egészséges öregedésének kutatása is rendkívül fontos, hiszen az állat egészségének leromlása érzelmi és anyagi terhet is jelent a gazdáinak.

"Sok kutya egyébként nem tűri jól, ha emberként bánnak velük." Fotó: Fülöp Máté
Az állat egészségének romlása érzelmi és anyagi terhet is jelent a gazdáinak. Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Más, az emberre jellemző mentális zavar szintén megfigyelhető a kutyáknál?

K. E.: Igen, kollégáim jelenleg azautizmusmodelljeként vizsgálják a kutyákat, de megjelenhet az állatokban poszttraumás stressz szindróma is. Több publikáció is született arról, hogy a különböző kényszerbetegségek is jelentkezhetnek náluk. Mivel a kutya életciklusa rövidebb, és az agyi funkciói kevésbé összetettek, mint az emberé, így a különböző betegségek lefolyása is gyorsabb és könnyebben figyelemmel kísérhető.

HáziPatika.com: A Lendület-Program részeként az ön kutatócsoportja is támogatást kapott a következő évekre. Milyen célokat tűztek ki erre az időszakra?

K. E.: A társállattartás evolúciós mozgatórugóit, illetve a következményeit szeretnénk megismerni. A már említett, rövid orrú kutyákat és viselkedésproblémákat vizsgáló kutatások mellett magára az állattartóra, az emberre is kíváncsiak vagyunk. Azt szeretnénk kideríteni, hogy az emberek szociális hálózatát, kapcsolatait, vagy akár a gyermekvállalási kedvét mennyire befolyásolja az, hogy tartanak valamilyen háziállatot. Ennek kapcsán már meg is kezdtük az adatok gyűjtését.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +38 °C
Minimum: +15, +24 °C

Folytatódik a hőhullám. Sok napsütésre készülhetünk, néhol hőzivatarok kialakulása sem zárható ki. Délután 32, 38 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön is tovább tart a hőség, front nem érkezik. Gyakoriak lehetnek az alvásproblémák, valamint a fáradékonyság és a dekoncentráltság is. A szívbetegeket nagy terhelés éri, gyakoriak lehetnek a keringési problémák. Kerülje a tűző napsütést, és fontos gondoskodni a rendszeres folyadékpótlásról. Egyre többeknél jelentkezhet fejfájás, migrén is, a tartós hőhullám extrém terhelést jelent. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)