"A vércsoportunk is hatással lehet a COVID-19 súlyosságára"

Habár a járvány alatt lemorzsolódott a véradók száma, általános vérhiány szerencsére nem alakult ki - mondta Dr. Tordai Attila transzfuziológus, a Semmelweis Egyetem Transzfuziológiai Tanszék vezetője. A szakember szerint a vércsoportunk valóban befolyásolhatja, hogy mekkora veszélyt jelent ránk a koronavírus, a plazmaterápiák szerepe azonban még vitatott.

HáziPatika.com: Sok ember talán nem is hallott a transzfuziológiáról eddig, pedig egy összetett és fontos, több orvosszakmát is érintő feladatkörről van szó. Mivel is foglalkozik pontosan a transzfuziológus?

Dr. Tordai Attila: Azt talán többen tudják, hogy a transzfuziológusok a vérpótlással kapcsolatos feladatokat végzik el. A vörösvérsejt és vérlemezke-pótlás mellett az egyéb plazmakomponensek pótlásával és beszerzésével is foglalkoznak. Az viszont már valóban kevésbé ismert, hogy ez a munkakör milyen sok orvosszakmát érint: rendszeresen transzfundál például egy belgyógyász, egy sebész, egy nőgyógyász vagy egy traumatológus is. Az intenzív ellátásban dolgozó orvosoknak is gyakran kell ilyen feladatokat ellátniuk. A transzfuziológus szakvizsgát szerzett orvos az egész folyamat koordinálásában, minőségbiztosításában, kivizsgálásában játszik kulcsszerepet. Összesen kevés, körülbelül 150 ilyen szakorvos van az országban.

HáziPatika.com: Egészen hosszú ideje, már 1987 óta az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársaként dolgozik, szakmai útja mégis igen sokszínű, jelenleg tanszékvezetőként oktat és kutat.

T. A.: Gyakorlatilag igen, már az általános orvosi képzésemet követően, 1987 végén a vérellátó szolgálat előd-intézményéhez kerültem. Kezdetben ösztöndíjasként a kutatói pályát választottam, azon a helyen, amit ma Országos Vérellátó Szolgálatként ismerünk. Három év után innen egy külföldi munkalehetőség szólított el, mégpedig az Egyesült Államokba, ahol három izgalmas és tartalmas évet tölthettem el. Hazatérve aztán ismét klinikai, majd laboratóriumi vonalra kerültem át, ami mellé kiegészítő szakképesítéseket szereztem. Ezek közül lett az utolsó a transzfuziológia, amely aztán kiemelt szerepet kapott jelenlegi munkámban. 2019-ben egy nagyobb szervezeti átalakítás indult meg a Semmelweis Egyetemen, melynek során megalakulhatott a Transzfuziológiai Tanszék. Két éve ennek a tanszéknek a vezetőjeként dolgozom.

"A transzfuziológia számos orvosszakmát érint." Fotó: Fülöp Máté
"A transzfuziológia számos orvosszakmát érint." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Az Országos Vérellátó Szolgálat egyik legfontosabb feladata a véradások szervezése, ami a koronavírus magyarországi megjelenésével különösen bonyolulttá vált. Mekkora nehézséget jelentett a véradások lebonyolítása a járványügyi szabályok betartása mellett?

T. A.: Nekem együttműködő kutatóként volt rálátásom a vérellátási tevékenységekre, amelyet nagymértékben befolyásolt a COVID-19-pandémia. A közelmúltban készítettünk és a vezető amerikai szaklapban közöltünk egy felmérést, amelyben a koronavírus megjelenése előtti, és az azt követő időszakot hasonlítjuk össze. Elsősorban a járvány korai szakaszában csökkent a donorok aktivitása, de ez logikus is, hiszen ez egybeesik a szigorú lezárásokkal, amikor mindenki bezárkózott. Sok korábbi donor érezte úgy, hogy fokozott veszélynek lehet kitéve egy véradás alatt. Hogy tényleg jogos volt-e a félelem, azt persze nem tudom egyértelműen megállapítani, az azonban biztos, hogy a vérellátó munkatársai mindent megtettek a fertőzésveszély elkerülése érdekében.

HáziPatika.com: Jelentősen visszaesett a véradásra jelentkezők száma ezekben a hónapokban?

T. A.: Sajnos látványos mértékben. Az eredmények ugyanakkor azt is mutatták, hogy a véradók eltérően reagáltak a járvány miatt kialakult helyzetre. Ön mit gondol, az először adományozó, úgynevezett első véradók csoportja maradt távol nagyobb arányban, vagy a visszatérő donorok?

HáziPatika.com: Az első véradókra tippelnék, hiszen ők kevésbé vannak tisztában a véradás menetével, míg a visszatérő véradók talán jobban bíznak az ellátórendszerben, és a járvány alatt is nyugodtabban vállalják a donációt.

T. A.: Jól tippelt, a legnagyobb arányban az első véradók tűntek el a járvány kitörését követően, akik egyébként a véradásra jelentkezők nagyjából 15-20 százalékát teszik ki, ami nem elhanyagolható. Aki már visszatérőnek számít, és legalább 10 korábbi alkalommal adott vért, az tudja, hogy a véradás nem jár fokozott veszéllyel, ezért könnyebben mozgósítható volt. Emellett valószínűleg a rendszerhez is lojálisabb és úgy érzi, hogy neki ebben a nehéz helyzetben is segítenie kell.

"A legnagyobb arányban az első véradók tűntek el a járvány kitörését követően." Fotó: Fülöp Máté
"A legnagyobb arányban az első véradók tűntek el a járvány kitörését követően." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Miután Kásler Miklós miniszter novemberben elrendelte a halasztható műtétek felfüggesztését, a kórházak vérigénye is csökkent. Ellensúlyozta ez az intézkedés a véradók számának csökkenését?

T. A.: Nagyon sok tényező egyidejűleg hatott a véradások számára és a szükséges vérmennyiségre is. A legfontosabb, hogy általános vérhiány nem alakult ki.

HáziPatika.com: A vérellátó szolgálat nemcsak vért, de vérplazmát is gyűjtött, mégpedig azoktól, akik átestek már a koronavírus-fertőzésen. A betegségből kigyógyultak vérplazmájában lévő antitestek valóban segíthetik a COVID-19 betegek gyógyulását?

T. A.: Már a járvány kitörésekor felhívásokat tettünk közzé és olyan donorokat kerestünk, akik átestek a betegségen. Afertőzéshatására ugyanis a szervezet antitesteket kezd termelni, amelyek a vérplazmában is megtalálhatóak. Az elmélet az volt, hogy ha ezt a vérplazmát a donorból kinyerjük és beadjuk egy COVID-19-ben szenvedő betegnek, úgy az antitestek az ő szervezetüket is segítik a betegség elleni küzdelemben. Efféle klinikai tesztek világszerte, így Magyarországon is zajlottak, itthon két szakmai konzorcium is indult. Több száz adag antitestes plazmát gyűjtöttek, ezek egy jelentős részét be is adták a covidos betegeknek.

Általános vérhiány szerencsére a járvány alatt sem alakult ki. Fotó: Fülöp Máté
Általános vérhiány szerencsére a járvány alatt sem alakult ki. Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Mik a tapasztalatok, hatékonyak voltak ezek a plazmaterápiák?

T. A.: Erre nagyon nehéz pontos választ adni. A plazmaterápiát többnyire súlyos állapotú betegeknél vetették be, akiknél nem lehetett csak erre az egy kezelésre hagyatkozni, hiszen az életük is veszélyben volt. Ilyen esetekben, ami csak elérhető, és legalább egy kis eséllyel javíthat az állapotán, azt a beteg megkapja. Ha a páciens jobban lett, annak persze mindenki nagyon örült, utólag ugyanakkor nehéz már megállapítani, hogy a sok beadott gyógyszer és terápia közül melyik segíthetett valóban rajta. Persze emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a páciens hány éves, milyen kísérőbetegsége van, milyen egyéb kezeléseket kapott, és még sorolhatnám. Általános következtetéseket ilyen körülmények között nehéz levonni.

Több nemzetközi tanulmányt is olvastam ebben a témában, némelyik ezek közül arra a következtetésre jutott, hogy a plazmaterápiának lehetnek pozitív hatásai a covidos beteg állapotára. Léteznek azonban olyan kutatások is, amelyek szerint nem kimutatható ezeknek a készítményeknek a hatékonysága. Általánosan ugyanakkor egyértelműen elmondható, hogy a konvaleszcens, vagyis terápiára használt plazma használata nem jár fokozott kockázattal a betegre nézve.

HáziPatika.com: Több nemzetközi kutatás foglalkozott azzal is, hogy a vércsoportnak milyen hatása van a COVID-19 kialakulására és súlyosságára. Ön transzfuziológusként lát összefüggést, valóban veszélyesebb a koronavírus bizonyos vércsoportú emberekre?

T. A.: A jelenlegi kutatási eredmények szerint lehet összefüggés és így bizonyos vércsoportú embereknél súlyosabb lehet a betegség kialakulásának kockázata. Leginkább az A vércsoport jelenthet fokozott kockázatot a COVID-19 szempontjából, míg a 0-s vércsoportúak a megfigyelések szerint kisebb eséllyel kaphatják el a fertőzést. De ez semmiképp sem jelenti azt, hogy minden A vércsoportú elkapja a vírust, és mindenkinél rosszabb lefolyása lesz.

Ezt egyrészt statisztikai adatokkal támasztották alá, vagyis a kórházakban lévő betegek adatait összevetve azt látták, hogy bizonyos vércsoportok felül vannak reprezentálva. Ezt azonban óvatosan kell kezelni, mert ezek a statisztikák biztos, közvetlen összefüggést még nem jelentenek a vércsoportok és a betegség között. A járvány időszakában végzett egyik kutatás során pedig azt vizsgálták, hogy bizonyos gének variánsai gyakrabban fordulnak elő a covidos betegeknél mint egészséges kontrolloknál. Két ilyen lokuszt (a gén helye a kromoszómán - a szerk.) azonosítottak, amelyek közül az egyik az ABO vércsoportot kódoló gént tartalmazza.

"Leginkább az A vércsoport jelenthet fokozott kockázatot COVID-19 szempontjából." Fotó: Fülöp Máté
"Leginkább az A vércsoport jelenthet fokozott kockázatot COVID-19 szempontjából." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Azért feltételezem, hogy a 0-s vércsoportúak sem érezhetik magukat teljes biztonságban a vírustól és számukra is fontos betartani a járványügyi előírásokat.

T. A.: Természetesen! Az eredményeket látva sem szabad arra a következtetésre jutni, hogy az összes A vércsoportú ember covidos lesz, a 0-ás vércsoportúaknak pedig már a kezüket sem kell megmosni. Viszonylag kicsi hajlamosító kockázati faktorokról beszélhetünk, amik ugyan statisztikailag kimutathatóak, de hatásuk a járvány alakulására elenyésző, tekintettel az egyéb befolyásoló tényezők nagy számára és jelentős hatására.

HáziPatika.com: Számíthat a COVID-19 ellen bármilyen szintű védettségre az, aki egy fertőzésen már átesett, vagy beoltott ember vérét kapja meg?

T. A.: A vörösvérsejt-készítmény nagyon kevés vérplazmát tartalmaz, ezért ilyen módon nem szerezhető számottevő mértékű immunitás.

HáziPatika.com: Viszont a tünetmentes koronavírus-fertőzött donor vére sem jelent ilyen szempontból veszélyt? A véradóknál jelenleg nincs általános COVID-19-szűrés, szükség lenne ön szerint erre?

T. A.: A járvány kitörésekor felmerült, szerencsére azonban nem vezették be, hiszen óriási összegeket és rengeteg munkaórát emésztett volna fel ez a szűrési folyamat, tulajdonképpen feleslegesen. Számos hiteles, meggyőző kutatás bizonyította, hogy a koronavírus-fertőzötteknél csak elhanyagolható arányban kerül a vírus a keringésbe. A SARS-CoV-2 vírus elsősorban a légutakat, másodsorban pedig az emésztőrendszert betegíti meg. A célsejtjei tehát ezekben a szervekben vannak, úgy tűnik, a vírus nem támadja a vérsejteket. Sok ezer covidos betegnél végeztek vérvizsgálatot, hogy megállapítsák, a vírus ott van-e a vérükben, de nem mutatták ki. Ezért szerencsére nem is kellett általános koronavírus-szűrést bevezetni a donoroknál - ez rendkívül fontos döntés volt, hiszen ez milliárdos kiadás és óriási munka lett volna. Persze a lázas, tüneteket mutató COVID-19 betegeket kiszűrik - nem koronavírus-teszttel, hanem az általános tüneteik alapján - de egy tünetmentes betegnél indokolatlan arra gondolni, hogy a vérében megtalálható a koronavírus. Ezt nem tekintjük reális veszélynek.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17, +22 °C
Minimum: +7, +12 °C

Délelőtt többnyire gyengén felhős, derült lesz az ég, csapadék nem alakul ki. Délután folytatódik a napos, gyengén felhős idő, csapadék nem lesz. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 17, 22 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Légnyomás emelkedés