HáziPatika.com: Bár sokszor úgy gondoljuk, hogy már jól ismerjük a minket körülvevő világot, rendre újabb kórokozók kerülnek elő, elég csak a mostani koronavírust említeni. Az infektológus szakma is lépést tud tartani ezekkel a változásokkal?
Dr. Mészner Zsófia: Egyre több kórokozót ismerünk, de szerencsére egyre hatékonyabb antimikróbás (tehát kórokozók elleni) készítményeket is ki tudunk fejleszteni. Amíg ezek nem voltak, addig a mai szemmel már szinte ártatlannak gondolt fertőzések is végzetesek lehettek a szervezetünkre. Óriási áttörést hoztak a védőoltások is, ennek hatása látványosan a gyerekgyógyászatban érvényesült. A múlt század első felében alig volt család, amely nem vesztette volna el legalább egy tagját torokgyík miatt, de eltűnőben van például a gyerekbénulás is, hála az átoltottságnak. Amikor a Szent László kórházban kezdtem dolgozni, évente több száz gyereket kezeltünk mumpsz okozta agyhártyagyulladás miatt. Szerencsére ez a kórkép mára gyakorlatilag eltünt. De említhetnénk például a HIV-fertőzést is, ami a nyolcvanas évek végén még megállíthatatlannak tűnt és tulajdonképpen egy halálos ítélettel ért fel, manapság viszont a megfelelő kezelést követve teljes életet tudnak élni a betegek.
HáziPatika.com: Bizonyos betegségek eltűnőben vannak, más típusok azonban éppen visszatértek.
M. Zs.: Az orvostudomány előrelépései új kihívások elé is állítanak minket, például új betegpopulációk alakultak ki. Az onkológiai betegségek kezelésére használt kemoterápia, illetve a szervátültetések egy gyenge, sérült immunrendszerű betegcsoportot hoztak létre, akiknél a fertőzések egészen máshogy zajlanak. Hasonló kihívást jelent a koraszülöttek helyzete is. Tíz éve még elképzelhetetlen volt, hogy egy 1 kilónál kisebb gyermek egészségesen felnőhet, ma viszont már egyáltalán nem szokatlan dolog.
Vannak továbbá az új világjárványok, mint amilyen a kétezres évek elején a SARS volt, most pedig éppen az új típusú koronavírus. Ezek felbukkanása azért veszélyes, mert nincsen még ellenük hatékony és bizonyítottan működőképes gyógymód. A járványügyi szakembereknek is folyamatosan monitorozni kell a terjedésüket és a viselkedésüket, csak így lehet hatékonyan fellépni ellenük.
HáziPatika.com: Az efféle kihívások miatt döntött úgy, hogy az infektológus szakmát választja?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
M. Zs.: Már a tanulmányaim ideje alatt kiderült számomra, hogy nincs az orvoslásnak - ezen belül a gyermekorvoslásnak - olyan ága, amelyhez a fertőzések valamilyen módon ne kapcsolódnának, legyen az akár az onkológia vagy traumatológia területén. A különböző kórokozók sokkal hamarabb itt voltak, mint az emberek, és valószínűleg azután is itt lesznek, amikor mi már régen eltűntünk. A velük való küzdelem egy nagyon érdekes csata, amiben izgalmas részt venni.
HáziPatika.com: Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb kihívása kétségtelenül az új koronavírus felbukkanása, egyes szakértők szerint azonban ez még csak egy folyamat kezdete. Az urbanizáció, klímaváltozás és a természeti erőforrásaink túlhasználása miatt szerintük az ember soha nem látott mértékben ki van téve a különböző járványoknak. Magyarországon is megjelenhetnek új, eddig itthon ismeretlen betegségek a közeljövőben?
M. Zs.: Nehéz jóslatokba bocsátkozni, de tagadhatatlan, hogy a felsorolt hatások komoly veszélyeket rejtenek, és több hasonló járványra is fel kell készülnünk. A kórokozók más-más okokból jelenthetnek egyre nagyobb veszélyt. A vírusok sejtparaziták, tehát nem tudnak osztódni anélkül, hogy élő sejtekbe ne költöznének. Ezekkel szemben nagy hátrány, hogy viszonylag kevés csoportjuk ellen van hatékony gyógyszerünk. Ráadásul a vírusok rendkívül változékonyak, ezért nagyon gyorsan rezisztensek lehetnek bizonyos készítményekre. A baktériumokkal szemben jóval több készítmény érhető el, viszont ezek is egyre jobban képesek alkalmazkodni a gyógyszerekhez, és kialakulnak a szuperbaktériumként is emlegetett rezisztens törzsek. Itt vannak továbbá a paraziták is, például a malária, illetve más, trópusi vidékekről egyre északabbra jövő kórokozók. Működik Magyarországon is olyan figyelőszolgálat, amely követi ezeknek a terjedését. Közvetlen veszélyt szerencsére ezek még nem jelentenek az itteni lakosságra.
HáziPatika.com: Sok betegség ellen létezik már ugyan hatékony védőoltás, mégsem sikerül azokat teljesen visszaszorítani. Elég, ha csak a szomszédban tomboló kanyarójárványra gondolunk. Miért olyan nehéz ezekkel a kórokozókkal felvenni a harcot, ha elvileg vannak ellenük fegyvereink?
M. Zs.: A kanyaró erre jó példa: annak ellenére, hogy létezik ellene hatékony védőoltás, mégis elképesztő pusztítást tud végezni és járványokat tud kialakítani. Fontos tudni, hogy a védőoltásokkal elérhető egészség egy nagyon törékeny egyensúlyon múlik. Ezek a kórokozók többnyire nem pusztulnak el a környezetünkből, ezért ha nem tartjuk fenn azt a programot, ami segíthet féken tartani őket, a betegségek is gyorsan visszatérnek. Ukrajnában és Romániában a gyermekek átoltottságának az alacsony aránya miatt kaphatott új erőre a kanyaró. Nagyon aggasztó adatokat kapunk ezekből az országokból. Az az átoltottsági arány, amely Magyarországon igen jónak mondható, ezekben az országokban nagyon alacsony, ez pedig felveti a veszélyét annak, hogy a kanyarón túl más betegségek is - például a diftéria vagy a gyerekbénulás - ismét tömegeket fertőzhet meg.
HáziPatika.com: Veszélyt jelenthetnek ezek a betegségek az amúgy magas arányban beoltott magyar gyermekekre is?
M. Zs.: Azokra nem, akik oltva vannak. Veszélyes lehet viszont azokra, akik valamilyen okból nem kaphatták meg a védőoltást (például betegség miatt), vagy az életkorukból adódóan a szervezetük nem képes megfelelően ellenállni. Vagyis pontosan azok kerülhetnek veszélybe, akiket a leginkább szeretnénk megvédeni. Azok a betegségek, amelyekkel szemben létezik az úgynevezett populációs védettség, vagyis egy adott területen belül a lakosság túlnyomó többsége védett, elvileg nem okozhatnak járványt. Ha azonban az átoltottság aránya csökken, a járvány veszélye is egyenes arányban nőhet.
Bizonyos kórokozóknál azonban teljesen lényegtelen az átoltottsági arány. Ilyen például a tetanusz, melynek kórokozója, a Clostridium tetani mindenhol ott van, így ha valaki rozsdás szögbe lép, megbetegedhet attól függetlenül, hogy a környezetében élők milyen arányban védettek. Ez esetben csak az egyéni védettség számít.
HáziPatika.com: Az egészségüggyel kapcsolatban sajnos kevés olyan terület van, amelyben Magyarországot a pozitív példák között emlegetik. Az egyik ilyen az átoltottság, amelyben még az EU tagországai között is kiemelkedünk. Ráadásul nálunk az oltásellenes mozgalmak sem kaptak soha erőre, amelyeknek például a kanyarójárvány terjedésében is komoly szerepük van. Minek köszönhető, hogy a magyar lakosság ilyen fegyelmezett az oltások beadását illetően?
M. Zs.: Ennek az egyik tradicionális oka, hogy egy nagyon jól megszervezett közegészségügyi rendszer működött itt éveken át, a lakosság döntő többségének pedig eszébe sem jutott megkérdőjelezni, hogy a védőoltásokra szükség van. Amikor az 50-es években világszerte elstartoltak a különböző oltóprogramok, sok érvet még nem kellett felhozni a védőoltások mellett, hiszen mindenki látta, hogy ezek a betegségek milyen komoly veszélyt jelentenek. Azóta viszont már generációk nőttek fel relatív nyugalomban, védettséget élvezve, és hajlamosak kevésbé komolyan venni a visszaszorulóban lévő kórok elleni védekezést.
A volt szocialista országok nagy előnye az is, hogy az alapellátásban a gyerekeket gyermekorvosok látják el, míg sok nyugati országban kevésbé kompetens családorvos végzi el ezt a feladatot. Egy másik "hungarikum" a védőnői ellátás, a magyar kismamákat egy speciális szakképzettségű egészségügyi dolgozó már a várandósság ideje alatt is segíti, és hasznos tanácsokkal látja el. Mindkét szakembernek fontos szerepe van abban, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb védettséget biztosító oltásokat megkaphassák.
Nagy veszélyt jelent azonban, hogy az interneten hasonló gondolkodású emberek összeállva aktívan hallathatják a hangjukat, és olyan veszélyes tévhiteket terjeszthetnek, mint például, a betegségeket az oltások, és nem a kórokozók váltják ki. A józanul gondolkodó magyar emberek többsége szerencsére megérti, hogy az oltás egy közös érdek.
HáziPatika.com: Ha az influenzáról van szó, már nincs olyan nagy oltási fegyelem a magyar emberekben sem, a hírek szerint még az ingyenesen kérhető oltásoknak is alig több mint a felét adták csak be. Az influenzát már jól ismerjük, ezért nem tartunk tőle?
M. Zs.: Ez lehet az egyik ok, igen. Én mindig azt szoktam mondani, hogy egy átlagos teherbírású, egészséges szervezetű fiatalember az influenzától ugyan beteg lehet, de nagy problémát nála rendszerint nem okoz a vírus. Viszont ha megfertőződött, már könnyen továbbadhatja a veszélyeztetett csoportoknak: várandós kismamáknak, idős embereknek. Az ő érdekük, hogy az oltást az egészséges szervezetűek is megkapják.
Támogatni kellene abban az alapellátó háziorvosokat, hogy több időt fordíthassanak a védőoltással kapcsolatos kommunikációra. Egy felmérés eredménye szerint, ha a háziorvos 3 percet beszél csak minden beteggel a védőoltások fontosságáról, az 60 százalékkal növeli az oltást igénylők arányát. De számos egyéb lehetőség is van az edukációra, például a várótermekben lejátszott videókkal, országos kampányokkal, vagy az egészségügyi oldalakon futtatott cikksorozatokkal.
Sajnos nagyon sok az eloszlatásra váró tévhit is, hiszen még mindig rengetegen gondolják azt, hogy a beadott oltás miatt lettek betegek. Ez teljes képtelenség, hiszen élő kórokozó nincc az influenza elleni oltóanyagban. Viszont, aki a légúti szezonban beül a rendelőbe, az elég könnyen elkaphatja a mellette ülőtől a betegséget. Talán az lenne a legjobb, ha a gyerekgyógyászokhoz hasonlóan a felnőtt ellátásban is lennének olyan kijelölt alkalmak, amikor csak a védőoltásra jönnek az emberek. De az is nagyon jó lenne, ha bizonyos gyógyszertárakban is kialakítanának oltóhelyeket, ahol a magukat egészségesnek érző fiatal felnőttek megkaphatják a védőoltást.
HáziPatika.com: A 2002-es SARS-járvány után az új koronavírust is először Kínában azonosították. Miért van az, hogy a legtöbb esetben a járványok távol-keletről kezdenek terjedni?
M. Zs.: Talán ott élnek legzsúfoltabban, a legközelebb egymáshoz az emberek, illetve különböző szárnyasok. Például az influenzavírus egyik számunkra kellemetlen vonása, hogy emberben és állatban egyaránt képes szaporodni, a kórokozó az ázsiai régióban tud a leggyorsabban terjedni. A kórokozók terjedésében a vándormadaraknak is komoly szerepük van, hiszen rövid idő alatt kontinensről kontinensre cipelhetik azokat.
HáziPatika.com: Tavaly ősztől a bárányhimlő elleni védőoltást is beemelték a kötelező oltások közé. Ettől a betegségtől szinte egyáltalán nem tartott a társadalom, sőt a gyerekeknek még "bárányhimlő bulikat" is szerveztek, hogy az egészségesek is minél hamarabb átessenek rajta. Holott ennek a betegségnek is lehetnek súlyos szövődményei, akár gyerekeknél is.
M. Zs.: Mindig nagyon haragudtam, ha egy-egy ilyen bárányhimlő buliról tudomást szereztem. A Szent László kórházban szocializálódott gyerekorvosként rengeteg komplikációját láttam a betegségnek, és jól tudom, mennyire veszélyes lehet bizonyos gyerekekre. A bárányhimlővel kapcsolatban rengeteg változás történt a négy évtizedes pályám alatt is, egy kiszámíthatatlan lezajlású betegségből vált először egy jól diagnosztizálhatóvá, jól kezelhetővé, most pedig megelőzhetővé. Eddig évente csaknem 40 ezer esetet jelentettek, a valódi esetszám ennek legalább a duplája lehet. Ezek egy részénél különböző idegrendszeri komplikációk lépnek fel, illetve a hólyagok miatt csúnya bőrfertőzés alakulhat ki a gyerekeknél. A bárányhimlős hólyagon keresztül az akár életveszélyt okozó, úgynevezett "húsevő" baktérium is bejuthat a szervezetbe. Összességében igaz ugyan, hogy a bárányhimlő nagy átlagban komolyabb problémát nem okoz, egy bizonyos populációban azonban igenis súlyos, maradandó károsodást is eredményezhet.
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a bárányhimlő vírusa örökké velünk marad, a gerinc melletti idegdúcokba húzódik vissza. Amikor idősek leszünk és az immunrendszerünk is velünk öregszik, a vírus övsömör formában tér vissza, ami fájdalmas és kellemetlen tünetekkel jár. Nem lenne olyan nagy baj tehát, ha ez a betegség - akárcsak a rubeola és a mumpsz - eltűnne a színről.
HáziPatika.com: A HPV-oltás azonban az eddigi számok alapján igen népszerű, négyből három gyermek megkapja.
Ez is érdekelheti
M. Zs.: Valóban, számunkra is nagy meglepetés volt, hogy 70 százalék feletti arányban elfogadják az ingyenesen kérhető oltást. Sok más országban a 40-50 százalék körüli arányt is nehezen tudják elérni, pedig ott is ugyanúgy térítésmentesen igényelhető az iskolásoknak. Talán ez is annak köszönhető, hogy kiváló gyerekorvosok és védőnők dolgoznak az alapellátásban. Nagyon jó lenne, ha nem csak a lányok, de a fiúk is megkaphatnák az oltást, néhány országban - például Ausztráliában - már több mint öt éve be is vezették. Az eddigi tapasztalataik alapján a HPV első támadási pontjának számító nemi szemölcsök előfordulása drasztikusan lecsökkent.
Legjobban: