A szövődményeket - felülfertőzéseket - csak nagyon ritkán okozó megbetegedés a szájüreg nyálkahártyáján alakul ki. A sárgás, vagy szürkésfehér lepedékkel fedett, lapos felszínű fekély, amelyet vörös, gyulladt udvar veszi körül, többnyire az ajak belső felszínén, a nyálkahártyán, a szájfenéken vagy a nyelv alsó felszínén jelenik meg. A kiújulásra hajlamos betegség gyakran a környéki nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával is együtt jár.
Háromfajta aftát különítünk el egymástól: az idült (más néven Mikulicz-féle afták), a Sutton-féle és a Cooke-aftát. Ezek közül a leggyakrabban előforduló (65-75 százalék), a 2-4 mm-es átmérőjű, 7-14 nap alatt gyógyuló idült afta, amelyből gyakran egyszerre több is megjelenik a szájüregben. Ezzel szemben a leginkább idősebbeket érintő, jóval nagyobb kiterjedésű, és a mélyebb szöveteket is érintő Sutton-féle afták gyógyulásához akár bő 40 napra is szükség lehet. A három közül a legfájdalmasabb, a főként fiataloknál jellemző, és sokszor komoly fájdalmat is okozó Cooke-féle afta. Ebben az esetben sok - akár egyszerre 100 darab - kis apró, gombostűfejnyi fekély jelenik meg a szájüregben, amelyek összefolyhatnak, majd 8-14 nap alatt gyógyulnak.
Genetikai hajlam, vírusok és sérülések
A nőknél valamivel többször megjelenő afták kiváltó okai nem mindig egyértelműek. Korábban úgy gondolták, hogy vírusfertőzés - elsősorban a herpeszvírus - idézi elő. Ma már inkább azt feltételezik, hogy a hámsejtekben olyan vírusok vannak jelen, amelyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülnek. Ezek a sejtek az immunrendszer számára jelet jelentenek, ami immunválaszt indít be a szervezetben.
Bizonyított, hogy egyes sejtfelszíni fehérjék előfordulása esetén gyakoribb az afták kialakulása, illetve az esetek egyharmadában megfigyelhető a családon belüli halmozódás. A fekélyek megjelenését sok esetben olyan nyálkahártya-sérülések is megelőzhetik, amelyeket például letört fog, hibás tömés, nem megfelelően illeszkedő fogpótlás, fogkő, fogszabályozó , túl kemény fogkefe, fogászati beavatkozások, vagy éles felületű ételek okozhatnak.
Kiválthatják egyes élelmiszerek, betegségek és gyógyszerek is
Egyes élelmiszerek nemcsak szúrós állaguknál fogva válthatják ki az aftát, hanem összetevőik miatt is: ilyenek az olajos magvak, a citrusfélék, az eper, a málna és a paradicsom. Emellett akár gyógyszerek, például a nem-szteroid tartalmú gyulladásgátlók szedése, valamint bizonyos fogkrémek és szájöblítőszerek használata is hajlamosíthat a szájüregei fekélyek megjelenésére.
Az afták kialakulása kimutathatóan összefügg az olyan hormonváltozásokkal is, mint a menstruációs ciklus, de szintén társulhatnak bizonyos gyomor- és bélrendszeri megbetegedésekhez, tartós lázhoz, allergiához, rosszindulatú folyamatokhoz, vagy vas-, cink-, folsav- és B12-vitamin-hiányhoz. A sokszor még az étkezést, vagy a beszédet is megnehezítő fekélyek gyakran jelennek meg stresszes életszakaszban is.
Megelőzés és kezelés
Mivel az afták gyakran fizikai sérülés hatására alakulnak ki, ezért érdemes puhább fogkefét , kímélő fogkrémet és szájfertőtlenítőt használni, rendezni a fogászati problémákat, valamint elkerülni a szúrós, kemény ételeket. Táplálkozzunk változatosan, részesítsük előnyben a szájüreget nem irritáló, de vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszereket. Pihenjünk eleget és tanuljuk meg feloldani a stresszt.
Ha már kialakult aftáink vannak, kerüljük a csípős, savas, forró ételeket, a szénsavas italokat és nagyon óvatosan mossunk fogat. A fájdalom csillapítása, és a betegség lefolyásának a gyorsítása érdekében használhatunk például karbenoxolon-nátrium tartalmú géleket. Kenjük be vastagon, naponta többször - lehetőleg étkezések után és lefekvéskor - az érintett felületet, hogy enyhüljön a kínzó fájdalom, és meggyorsítsuk a természetes gyógyulási folyamatot.
