Közismert, hogy a fáknak komoly szerepük van az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában, mégis sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy ezek a növények miért is olyan fontosak. Nem csak oxigént termelnek és árnyékot adnak, de a klímaváltozás elleni harcban is nagy szükségünk lesz rájuk.
Miért fontosak az erdők?
Az erdők a Föld legösszetettebb életközösségei, amelyekben egészen apró mikroorganizmusok, gombák, különböző növények és állatok tömkelege található. A szárazföld majdnem egyharmadát erdőségek alkotják, arányuk azonban sokat csökkent az elmúlt évszázadban, ahogy az ember egyre nagyobb területeket vont be a mezőgazdaságba. A levegő frissen tartásában valóban nagyon fontos szerepük van, habár nem teljesen úgy, mint ahogy a legtöbben gondolnánk.
A levegőben lévő oxigén jelentős részét a növények termelik a fotoszintézisnek hívott eljárás során, napfény felhasználásával. A The New York Times cikke azonban rávilágít: ennek az oxigénmennyiségnek egy részét maguk a növények fel is használják, nagyrészt éjszaka, amikor fény hiányában a fotoszintézis majdnem teljesen leáll. A légkör nagyjából ötödét mégis ezeknek a növényeknek az oxigéntermelése adta, amely az elmúlt évmilliók során gyűlt össze. A Földön élő minden egyes élőlény ezt használja.
Nem ez az egyetlen szerepük a fáknak . A nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőségek például az időjárásra is hatással vannak és sajátos mikroklímát alakítanak ki a környezetükben, légzésükkel esőket képesek előidézni. A gyökerek segítségével a víz a föld mélyének víztározó rétegeibe juthat, meggátolva ezzel a talajeróziót. A terület elsivatagosodásától is védelmet nyújtanak, árnyékukban pedig dús aljnövényzet telepedhet meg.
Bár a sajtóban nagyobbrészt az erdőirtások és tüzek szerepelnek, világszerte egyre több ország és civil szervezet veszi védelmébe a növényeket. Jelenleg Közép-Afrikában zajlik minden idők legnagyobb ökoprojektje: a Zöld Fal nevezetű akció több ország együttműködésével zajlik, célja pedig az, hogy egy közel nyolcezer kilométeres, összefüggő zöldsávot hozzanak létre a Szahara déli határához. Az országok ezzel szeretnék meggátolni, hogy a kontinens legnagyobb sivataga újabb területeket hódítson el.
Magyar cégek is faültetési akcióba kezdtek
Világszerte egyre fontosabb a cégek számára a környezettudatosság, és ez már nem csak retorikai szinten, de konkrét akciókban is megnyilvánul. Kevésbé ambiciózus ezek közül a Bentley ajánlata: a luxusautógyár fennállásának századik évfordulóját száz fa elültetésével kívánta megünnepelni. Sokkal komolyabb zöldítést valósított meg a WEWOOD nevű olasz óragyártó, amely minden eladott terméke után vállalta egy fa elültetését. 2011 óta az óragyártó közel 420 ezer fával gazdagította a környezetét.
Hasonló vállalást tett a közelmúltban egyik táplálékkiegészítőket forgalmazó magyar cég is. A Panda Nutrition az egyik termékük megvásárlása után 510 forinttal, vagyis egy fa ültetésének árával támogatja a MyForrest nevű, zöldítésért dolgozó alapítványt. "Ha tehetitek, ti is ültessetek a kertetekbe, illetve ha lakásban laktok, akkor támogassatok olyan alapítványokat, akik ültetnek a nevetekben fákat!" - hívja fel a figyelmet közösségi oldalán a cég. Az akció február végéig tart, ezután fotós beszámolót tartanak arról, hogy hány fa ültetéséhez járultak hozzá a vásárlók.
Faültetési akciókat már állami, egyházi és civil szervezetek is rendszeresen meghirdetnek, a segítségükkel ültetett fasorok pedig nem csak állatok és növények ezreinek nyújthatnak menedéket, de enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait is.
Egyre zöldebb Magyarország is
A tudatos gazdálkodásnak is köszönhetően a magyarországi erdőségek az utóbbi évtizedekben nem hogy fogytak volna, de jelentősen megszaporodtak. Napjainkban az ország területének körülbelül 22 százalékát borítja erdő, míg az 1920-as években az adatok szerint ez az arány nem érte el a 12 százalékot sem. Ezzel azonban még mindig le vagyunk maradva az európai országok erdősültségének 27,1 százalékos átlagától. A legtöbb fa a skandináv országokban található, Finnország területének közel háromnegyedét (74 százalék) erdők borítják. A másik véglet Málta, melynek területéből alig 1 százaléknyit borítanak be fák.
