Miért a lábunkon alakulnak ki a visszerek?

A keringést, ezen belül az oxigén-és tápanyagellátást biztosító érrendszer két részre osztható. Az izmos falú verőerek, artériák a friss, oxigéndús vért viszik a tüdő és szív felől a szervek, végtagok felé.

Miért pont a lábainkon alakul ki a visszérbetegség?

A visszerekben, más névén vénákban pedig a salakanyagokkal és szén-dioxiddal terhelt vér folyik vissza a szív, illetve a tüdők felé. Az artériák fala vastag, izmos és összehúzódásra képes, míg a vénáké rugalmas, de vékony, és bennük a vér szállítását az őket körülvevő izomszövetek úgynevezett "szöveti pumpa"- funkciója segíti.

Az izompumpa úgy működik, hogy az izmok mozgáskor, például járáskor összehúzódnak, és nyomást gyakorolnak a köztük és bennük elhelyezkedő vénákra, melyek belőlük a szív irányába áramoltatják a vért. A vénákban található, egy irányba nyíló billentyűk is a vér visszaáramlását hivatottak elősegíteni.

visszér visszeresség vénák visszérbetegség fájó láb vénás keringés vérkeringés lábak vérkeringése
Tényleg visszér a büntetésünk a felegyenesedésért?

A vénás vér 90%-át a mélyen az izmok közt futó mélyvénás rendszer szállítja, a bőrhöz közel a-szállított vér szempontjából jóval kevésbé hasznos- felületes, vagy bőr alatti vénarendszer található. Természetesen a két visszér-rendszer között van összeköttetés, de a felületes vénás rendszer anélkül kiirtható, hogy a vénás vér visszaszállítása sérülne: ilyenkor ezt a funkciót a mélyvénák teljes egészében át tudják venni. A felületes és mélyvénákat összekötő ágakban elhelyezkedő billentyűk egészséges esetben csak a felületesből a mély felé irányítják az áramlást, így az izompumpa nem juttathat vért a felületes vénákba.

A visszér a büntetés a felegyenesedésért?

Persze mindegyikünkben felmerül a kérdés, hogy miért pont a lábainkon alakul ki a visszérbetegség. A válaszhoz egészen korai történelmi időkig kell "visszautaznunk". Az ember ősei még négykézláb, azaz négy lábon jártak. A vénákban található vénabillentyűknek ilyenkor harminc-negyven centiméteres folyadékoszlopot kellett tartaniuk az akkor még leginkább "hátsó végtagnak" nevezhető lábakban.

Amikor az ember felegyenesedett, és két lábra állt, hirtelen sokkal nagyobb, mintegy másfél méteres folyadékoszlop nyomását kellett a vénás billentyűknek elviselnie. Ez ősünknél még nem volt probléma, hiszen őt nem fenyegették azok a civilizációs ártalmak, mint minket: folyamatos mozgásban volt, aktívan használt izomzata pedig segített a vénás vért hatékonyan visszaáramoltatni.

Ezzel ellentétben mi... Mi viszont munkánk miatt vagy rengeteget ácsorgunk, folyamatosan talpon vagyunk, vagy éppen az ellenkezője: ülő foglalkozást űzünk, mozgásszegény életmódot folytatunk. Márpedig ha nem mozgunk, az izompumpa nem működik elég hatékonyan: billentyűelégtelenség lép fel. Azaz a billentyűk engednek vér által alkotott folyadékoszlop nyomásának, és a vénás vér egy része visszaáramlik, pangani kezd: ez pedig a nem túl izmos falú visszereket könnyűszerrel kitágítja: kialakul a visszérbetegség.

A visszértágulatok típusai

Az felületes vagy elsődleges visszértágulatok (primer varicositas) oka veleszületett vénafal-gyengeség, és a vénabillentyűk szerkezeti elfajulása a felületes-és mélyvénákban. Ez a veleszületett hajlam örökölhető. Kialakulását több tényező is elősegítheti, pl. nőknél a terhesség. Komoly kiváltó tényező még az állófoglalkozás, illetve a tartós ülőmunka, de az arra hajlamosaknál a fogamzásgátlók hormonális hatása is ront a helyzeten.

Ilyenkor a felületes visszerek tágulata, pókhálószerű rajzolata látható. A mélyvénák megbetegedései a végtagok mélyebb rétegeiben, az izmok között futó vénákat, az úgynevezett mélyvénákat érinti. Ezek megbetegedése során a vénabillentyűk elégtelensége lép fel, emiatt a vénás vér egy jelentős részének pangása, vagy akár visszafelé áramlása okozza a problémát. Súlyosabb esetben mélyvénás trombózis is kialakulhat, azaz a pangó vér megalvad, és vérrögök képződnek, melyek elzárják az érintett ereket. Ez már komoly fájdalommal jár, és komoly problémákat okozhat.

Ha végtagjaink a nap végére duzzadtak, fáradékonyak, viszketnek,lábszárgörcs, vagy állandó tompafájdalomjelentkezik, esetleg már kirajzolódik a seprőszerű pókháló- vagy a hálózatos visszeresség, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Jelentkezzünk be egy részteles angiológiai felülvizsgálatra, mert mint minden betegségnél, a visszerességnél is igaz, hogy minél tovább halogatjuk a kezelést, annál súlyosabb tünetekre számítanunk, és annál nehezebben tudunk majd megszabadulni ezektől.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +38 °C
Minimum: +15, +24 °C

Folytatódik a hőhullám. Sok napsütésre készülhetünk, néhol hőzivatarok kialakulása sem zárható ki. Délután 32, 38 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön is tovább tart a hőség, front nem érkezik. Gyakoriak lehetnek az alvásproblémák, valamint a fáradékonyság és a dekoncentráltság is. A szívbetegeket nagy terhelés éri, gyakoriak lehetnek a keringési problémák. Kerülje a tűző napsütést, és fontos gondoskodni a rendszeres folyadékpótlásról. Egyre többeknél jelentkezhet fejfájás, migrén is, a tartós hőhullám extrém terhelést jelent. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)