Így csökkenthetők a visszér tünetei

Magyarországon tízből négy ember küzd visszérrel. Van, akinek csak esztétikai problémát okoz, míg mások komoly fájdalmakkal élnek és orvosi ellátásra szorulnak.

A visszeresség elsősorban nőket érint, kialakulásában az örökletes hajlam és a mozgásszegény életmód is szerepet játszhat. A sok ülőmunka, a kevés mozgás következtében romlik a keringés, így a nyirok- és érrendszer nem képes megfelelően elszállítani a salakanyagokat, amelyek aztán lerakódnak az érfalakon. A hazánkban tízből négy embert érintő betegség rontja az adott végtag keringését, így súlyos esetekben trombózis kialakulásához vezet, ami akár halállal is végződhet.

Miért a nőket érinti elsősorban?

A visszérrel küzdő betegek között jóval több a nő, mint a férfi. “A nők esetében a hormonális rendszer működésével függ össze a fokozottabb hajlam. A női nemi hormonok egy része, valamint a hormonok arányának menopauzával összefüggő változása a vér összetételét olyan irányba változtatja meg, amely növeli a trombózis kialakulásának veszélyét. Fiatalabb korban a terhesség során nagy terhelés jut az alsóvégtagi erekre, ami hozzájárul a betegség megjelenéséhez – tárta fel az okokat Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója.

Mit ne tegyünk, ha megjelent a visszér?

Vénás beteg esetén mindenképpen kerülendő a statikus, nagy súllyal történő terhelés, például a súlyemelés, nehéz csomagokkal történő egy helyben állás. Ebben az esetben az alsó végtag vénáiban emelkedik a nyomás és pangani kezd a vér, ami hozzájárul az erek károsodásához és a trombózis kialakulásához. Ugyancsak kerülendő a melegben történő hosszas állás, például a szakácsok, konyhán dolgozók esetében rendkívül gyorsan romlik a vénák állapota. Ilyen esetekben helyben járást, sétát kell beiktatni – hívja fel a figyelmet a foglalkozásból eredő veszélyekre a szakember.

“Vízhajtó alkalmazása a visszeresség okozta dagadás csökkentésére felesleges és káros is. A vízhajtó koncentrálja, sűríti a vér összetételét, ami nehezíti a vénás vér elvezetését és fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Fájdalomcsillapítót sem érdemes szedni visszeres fájdalmakra, mert a vénás betegséget kísérő panaszok nem reagálnak a fájdalomcsillapitókra - teszi hozzá Dr. Tersztyánszky Rita. A belgyógyász-angiológus szerint a megfelelő méretű és helyesen alkalmazott, orvos által javasolt kompressziós gyógyharisnyákon kivül egyéb szoros, vénákat leszorító ruházat viselését is érdemes kerülni.

Étkezéssel és megfelelő életmóddal sokat tehetünk ereink egészségéért. Nézzük, hogyan előzhető meg a visszér kialakulása, illetve mit tehetünk, hogy csökkentsük a tüneteket, ha már kialakult a betegség.

beteg
A visszérrel küzdő betegek között jóval több a nő, mint a férfi. Fotó: Getty Images

Sok C-vitamin

A C-vitamin erősíti az érfalat és segíti a vérkeringést, ezért ajánlott olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani, amelyeknek magas a C-vitamin-tartalma. Ilyen a többi között a citrom, a narancs, a zöldpaprika, a kivi, a papaja, a kelbimbó, a brokkoli, a petrezselyem és a karfiol. Nagymamáink a vadgesztenyére esküdtek, ha a visszér elkerülése volt a cél: a benne lévő eszcin nevű hatóanyag erősíti az érfalakat és gátolja a vizesedést. A hatás fokozása érdekében érdemes lehet este gesztenye- vagy citromolajat masszírozni a lábba.

Napi 15 perc mozgás

A genetika is befolyásolhatja a visszér kialakulását, de ugyanilyen rizikófaktor az ülőmunka. Aki sokat ül és keveset mozog, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki visszér. Az ülőmunka ellensúlyozására olyan mozgásformát javasolt végezni, amely dinamikus, ilyen például az úszás, biciklizés, futás vagy akár a tánc. Napi 15-20 perc mozgással már sokat tehetünk az egészségünkért - a lényeg, hogy a sok ülésben megfáradt lábat alaposan mozgassuk át, amikor sportolunk. Ha nincs idő sportra, akkor akár egy rövid sétával vagy néhány perces lábtornával is sokat tehetünk a visszér megelőzéséért. Ha elkerülhetetlen a sok ülés, akkor a lábak felpolcolásával és gyakori átmozgatásával is javíthatunk a helyzeten.

Hideg vizes lábfürdő

A hideg összehúzza az ereket, így gyorsul a keringés. Hideg vizes lábfürdővel stimulálhatjuk a vérkeringést, ezért érdemes hetente néhány alkalommal elvégezni a következő gyakorlatot: üljünk a kád szélére és engedjünk bele annyi hideg vizet, hogy a térdünkig érjen. Felváltva tapossuk a vizet a jobb, majd a bal lábunkkal. Folytassuk ezt tíz percig, majd ha végeztünk, húzzunk vastag, meleg zoknit a lábunkra.

Sok rost, kevés só

A rostban gazdag élelmiszerek segítik az emésztést, így csökken a salakanyagok lerakódásának veszélye az erekben. A zöldségek, gyümölcsök mellett rostban gazdag az árpa, a szezámmag, a csicseriborsó és a zab is. Érdemes kontrollálni a sófogyasztásunkat is, a sónak ugyanis víztartó hatása van, amely növeli az erekben a nyomást, ez pedig hosszú távon kedvez a visszaér kialakulásának.

Nagyanyáink ezekre a praktikákra esküdtek

A népi gyógyászatban számos praktika létezik a visszeresség csökkentésére, ezek közül az egyik legnépszerűbb az almaecetes borogatás: javítja a vérkeringést, valamint fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Népszerű gyógynövény a csattanómogyoró vagy más néven a varázsmogyoró: a benne lévő antioxidánsok lassítják a vérkeringést, ezért érszűkítő hatásuk van. A ginko biloba és a szőlőmag javítja a keringést, a sárga körömvirág pedig belülről tisztítja az ereket, segít megakadályozni a vérrögök kialakulását.

Káros szenvedélyek elhagyása

Ha kezdődő visszerességet észlelünk magunkon, akkor a fenti praktikák alkalmazásán túl érdemes fontolóra venni, hogy megszabaduljunk káros szenvedélyeinktől. Itt az idő letenni a cigarettát, az alkoholt, kevesebb kávét inni (vagy semennyit) és kiiktatni az étkezésünkből a cukros élelmiszereket. Azon túl, hogy segítünk a vérkeringésünknek, egyéb jótékony hatásait is élvezni fogjuk a változtatásnak: karcsúbbak leszünk, növekszik az állóképességünk és szebb lesz a bőrünk.

Ezekkel a tünetekkel azonnal forduljunk orvoshoz

Van néhány könnyen felismerhető tünet, hogy valószínűleg valamilyen kezdődő érbetegségünk van. Ilyen tünet a feszülő vádli, a lábizomgörcs, a viszketés az adott területen. Ha zsibbad vagy bizsereg a vádlink, ha hideg vagy terhelés hatására kellemetlen érzésünk van a kéz- vagy lábfejen, vagy ha vizenyőt, ödémát, dagadást észlelünk a lábunkon, akkor érdemes hamar felkeresni egy megbízható angiológiai vagy érsebészeti szakrendelést. Az érgyógyászatban jártas szakemberek a vénás betegség stádiumának megfelelő kezeléseket javasolnak, így elkerülhető a halálos szövődmény kialakulása. A betegség korai felismerése esetén a visszérbetegség tünetei jelentősen csökkenthetők, a folyamat súlyosbodása lassítható.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Utca emberét kérdeztük, tudja-e mi az anafilaxiás sokk

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +24 °C
Minimum: +10 °C

A kezdetben párás, felhős északi tájakon is naposra fordul az idő, és általában sok napsütésre számíthatunk a képződő gomolyfelhők mellett. Főként az északkeleti tájakon alakulhat ki kevés helyen zápor, zivatar. A délnyugati szél megélénkülhet, zivatarok környezetében megerősödhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 28 fok között változik. A változékony idő mellett a frontérzékenyek tüneteit napközben kettős fronthatás erősítheti fel.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra