Visszerek: tünetek, okok, szövődmények

A visszerek átmérőjük alapján a hajszálerek, a közepes- és a nagy visszerek közé sorolhatók, valamint ide tartoznak még a nagy testi gyűjtővénák is. Azaz visszerei, más néven vénái mindenkinek vannak, csak nem mindenkinek betegednek meg. A két lábon történő járás miatt, a test pozíciójából eredő megváltozott hidrodinamikai viszonyok következtében leginkább az alsó végtagokon, de bárhol a testen is öröklött, vagy szerzett visszér-tágulatok alakulhatnak ki - magyarázza Dr. Sófalvy Zsuzsanna belgyógyász-angiológus szakorvos.

A visszerek lényegében megvastagodott, eltorzult, csomókba csavarodott vénák, melyek nem juttatják kellő hatékonysággal, a szén-dioxiddal és salakanyagokkal terhelt vénás vért a végtagoktól a szív felé. Hogy megértsük a kórkép kialakulását, tisztában kell lennünk a vénák anatómiájával. Két értípust különböztetünk meg a szervezeten belül: az artériákat és a vénákat. Az előbbiek feladata, hogy a friss, oxigéndús vért a tüdőből a szíven keresztül a test sejtjeihez eljuttassák.

Izmos érfaluk segíti a vér továbbítását, a visszaáramlást billentyűk akadályozzák. A vénákban is vannak ilyen visszaáramlást gátló billentyűk, ezen erek fala azonban korántsem olyan izmos, mint az artériáknak. Feladatuk, hogy a testből összegyűjtött elhasznált vért a szívbe szállítsák, ahonnan az a tüdőbe kerül, és újra felfrissül, oxigénnel telítődik. Ebben a munkában a szöveti prés, azaz az ereket körülvevő izmok izompumpája, a rugalmas vénafal és az előbb említett visszaáramlás-gátló billentyűk segítik a vénákat. Természetesen a szív megfelelő szívóereje is szükséges.

Ha a vénás billentyűk működése zavart szenved, vagy a kötőszövet gyengül, esetleg a kevés mozgás miatt az izompumpa nem működik megfelelően, a vér egy része visszaáramlik, pangani kezd, azáltal kitágítja a vénafalat. A pangást legtöbb esetben a mozgáshiány mellett a folyamatos érátáramlást gátló pozíciók, pl. az ülőfoglalkozás, a helyhez kötött álló foglalkozás, illetve a mozdulatlanságra késztető helyzetek, mint a hosszú üléshez kötött utazás segítik elő.

Felületes visszérbetegségről akkor beszélünk, amikor a beteg kötőszövetei testszerte gyengék. Ez általában veleszületett probléma, és nemcsak a láb visszeressége, hanem egyéb kísérő tünetek, például aranyér, sérvek, lúdtalpasság formájában is jelentkezik. Elsődleges visszérbetegség az oka a korral kialakuló, a mozgásszegény életmód miatti és a terhesség alatt jelentkező tüneteknek is. Ilyenkor a bőrhöz közelebb fekvő felületes vénás hálózat tágulatát láthatjuk-tudjuk meg Sófalvy doktornőtől.

A mélyvénák megbetegedései a végtagok mélyebb rétegeiben, az izmok között futó vénákat, az ún. mélyvénákat érinti, melyek a szívhez jutó vénás vér mintegy 90%-át továbbítják. Ezek megbetegedése során a vénabillentyűk elégtelensége lép fel, emiatt a vénás vér egy jelentős részének pangása, vagy akár visszafelé áramlása okozza a problémát. Súlyosabb esetben mélyvénás trombózis is kialakulhat, azaz a pangó vér megalvad, és vérrögök képződnek, melyek elzárják az érintett ereket. Ez már komoly fájdalommal jár, és súlyos problémákat okozhat.

Az egyik a lábszárfekély, mely azért alakul ki, mert a vénás pangás miatt a láb szövetei, elsősorban a láb bőre oxigénhiányos állapotba kerül, elvékonyodik, így hajlamosabb lesz a fertőzésekre, majd a fekélyre. Ha pedig a végtagban létrejött trombusból, a mélyvénában leválik egy kisebb vérrög, az szerencsétlen esetben a szíven keresztül a tüdőbe sodródhat, és életveszélyes tüdőembóliát okozhat.

Enyhébb esetben előfordulhat, hogy a visszérbetegség csupán csak esztétikai problémát jelent: a lábszáron, bokán a talp mellett pókhálószerűen kirajzolódó vénák formájában. Esetleg a láb zsibbadása, a vénák környékének viszketése is megfigyelhető, és a nap végére alig várjuk, hogy lerúghassuk cipőnket megdagadt végtagjainkról.

Elhanyagolt visszeresség tünetei

Később, pár év múlva az elhanyagolt visszeresség miatt súlyosabb tünetekkel számolhatunk.
A lábak csúnyán megdagadnak, barnás elszíneződések alakulnak ki, a bőrön kiütések jelennek meg (ezt hívják visszeres ekcémának), mivel a pangó vér a benne lévő színanyagokat lerakja. Láthatóvá válnak a tipikus visszeres dudorok. Súlyosabb tünetek a lábak megdagadása, valamint elszíneződések, gyulladás, száraz, elvékonyodott bőr figyelhetők meg.

Utolsó stádiumban, a kezdeti tünetek kialakulása után egy-két évtizeddel a lábak kifekélyesednek, nem gyógyuló lábszárfekélyek alakulnak ki. Ilyenkor már nagyon nehéz, drága és hosszadalmas a kezelés, ezért fontos, hogy időben orvoshoz forduljunk, ha a visszeresség tüneteit felfedezzük magunkon. Az érgyógyászat, az angiológia a belgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete.

Érdemes, akár már fiatal korban is egy angiológiai komplex vizsgálatot elvégeztetnünk, mert ez számos későbbi érbetegségünk megelőzéséhez hozzájárulhat-tanácsolja Sófalvy doktornő. Súlyos, előrehaladott esetekben pedig feltétlenül kérjük angiológus szakorvos segítségét. Ilyenkor minden halogatás, félrekezelés, jószándékú de nem terápiás kozmetológiai beavatkozás - figyelmeztet a doktornő- a betegség kezelésének, meggyógyításának esélyét ronthatja.