Különösnek tűnő alvástechnikát kezdett el népszerűsíteni az indonéz származású énekesnő, Andini Aisyah Hariadi. Az országában rendkívül népszerű sztár egy képet posztolt az Instagramra, amelyen leragasztott szájjal fekszik egy ágyon. Az elsőre emberrablásnak tűnő helyzettől azonban nem kell megijedni, az énekesnő mostanában minden este így fekszik le. Ő, illetve a módszer pártolói szerint ugyanis ha leragasztott szájjal alszunk , úgy a testünket arra kényszerítjük, hogy a légzést teljes egészében az orron keresztül végezze, ennek pedig számtalan pozitív hatása van az egészségünkre. A portálunknak nyilatkozó szomnológus szerint azonban ez nem csak hatástalan, de akár veszélyes is lehet.
Nem jó, ha a szánkon veszünk levegőt
A különös alvási módszert világszerte egyre többen próbálják ki, már internetes webshopokban is megjelentek kimondottan a száj leragasztására készített, speciális alakú és a bőrt kímélő ragtapaszok. Pártolói szerint a levegővétel elsődleges és természetes iránya az orron keresztül vezet, a szánkat csak végső esetben kellene erre használnunk, azzal ugyanis kiszárítjuk a torok nyálkahártyáját. Ez megnöveli a gyulladások kialakulásának a veszélyét, és olyan betegségek kialakulásában is szerepet játszik, mint az asztma vagy az alvási apnoé . Aki viszont egész éjszaka az orrán keresztül vesz levegőt, az jobban alszik, jobb illatú lesz a reggeli lehelete és általában egészségesebb is marad.
Normális esetben egyébként a száj ki sem nyílik alvás közben, a légzés csak az orr irányából történik. Hogyha mégis a szánkon kezdünk levegőt venni, az már valamilyen problémát feltételez, amire viszont nem jelent megoldást a száj leragasztása. "Fontosabb lenne inkább azt tisztázni, hogy alvás közben miért is nyílik ki a száj. Az elsődleges oka, hogy valakinek nem megfelelő a légzése alvás alatt, és ezt próbálja kompenzálni a szájon át történő légzéssel. Tehát a száj kinyílása tulajdonképpen egy tünet, amelynek ki kell deríteni az okát" - magyarázta a HáziPatika.com megkeresésére Dr. Faludi Béla szomnológus, neurológus, a SomnoCenter Pécs Alvászavar Központ főorvosa.
Jellemző probléma ez az alvási apnoéban szenvedőknél, amely során a légzés alvás közben kimarad, majd újra elindul. Ennek során a garatizmok elernyednek , a beszívott levegő összezárja a garatot, a szervezet pedig a száj kinyitásával próbál többlethez jutni. Mivel a záródás lejjebb van, a száj kinyitásával sem kapunk jobban levegőt, viszont a leragasztás semmilyen módon nem oldja meg a légzéskimaradás problémáját.
Alvás közben ráadásul számtalan folyamatba zavarhat be az, hogy le van ragasztva a szánk: állkapcsunk időnként mozog, és nyelnünk is kell, ami szintén nem szerencsés úgy, hogy a szánk teljesen össze van zárva, így ugyanis a felhalmozódott nyál nem a gyomorba, hanem a légcsőbe juthat. Olyan, hagyományos reflexfolyamatokat is megzavarhat, ami a nyugodt alvásunkat biztosítaná - magyarázta a szomnológus.
Persze egyáltalán nem egészséges az sem, ha a száj egész éjszaka nyitva marad. Ilyenkor a nyálkahártya kiszárad , megváltozik a védekezőképessége, ami miatt valóban sokkal fogékonyabbak leszünk felső légúti gyulladásokra. Mivel a nyál feladata a kártékony baktériumok "kiöblítése" is, ezek a mikrobák felelősek például a kellemetlen lehelet vagy az ínygyulladás kialakulásáért. Dr. Faludi Béla szerint viszont a problémára nem jelent megoldást, hogy leragasztjuk a szánkat, a mögötte húzódó betegséget kell felfedezni és időben kezelni. Bizonyos esetben a száj leragasztása akár életveszélyes is lehet. Hányás során ugyanis a gyomorból visszajövő táplálék a szájon keresztül ürül ki, hogyha pedig nem hagyunk szabad utat neki, akár meg is fulladhatunk.
Segíthetnek a légzéstechnikák
Bizonyos légzéstechnikák segítségével tényleg javíthatunk az alvásunk minőségén, ezek segíthetik ugyanis a relaxációt a lefekvést megelőző időszakban. Az alvási apnoét is próbálták ilyen módon kezelni, az egyik legismertebb ezek közül az úgynevezett buteyko-technika, amelyre egyébként a leragasztott szájjal alvók is hivatkoznak, hiszen ugyanúgy az orrlégzés gyógyító hatásán alapszik. A szomnológus szerint azonban komolyabb kutatási eredmények nem igazolták még ennek a technikának a hatásosságát.
Egy ideig az a nézet is tartotta magát, hogy az ausztrál őslakosok fúvós hangszere, a didzseridu (didgeridoo) használatával erősíteni lehet a garatot, amely így éjszaka is nyitva marad, és biztosítja a levegő szabad áramlását. Kutatások azonban már ezt is megcáfolták, az alvási apnoéban szenvedőkön az sem segített, ha rendszeresen, hosszabb ideig fújták az amúgy méretes hangszert. Egyes légzőgyakorlatok viszont igazoltan segítik a relaxálást, ezeket érdemes kipróbálni azoknak, akik rendszeresen rosszul alszanak.
