Az eldobható műanyagok nagy mennyiségben kerülnek a nyílt vizekbe. Közvetve a szeméttelepekről, közvetlenül pedig úgy, hogy az emberek szándékosan dobják őket az óceánokba és a csatornákba. A műanyag zacskók és flakonok komoly fenyegetést jelentenek a nagyobb testű tengeri élőlényekre - madarakra, teknősökre és bálnákra -, mikroműanyagként pedig a Nagy-korallzátony ökoszisztémájára jelentenek veszélyt.
Nagy a veszély
"A Nagy-korallzátony térségében élő állatok, a koralloktól kezdve a szivacsállatokon át a tengeriuborkákig a tengerfenékről táplálkoznak és halakat is fogyasztanak. Amikor megvizsgáltuk ezeket az élőlényeket, műanyagot találtunk a szervezetükben" - emelte ki Lynne Van Herwerden, a queenslandi James Cook Egyetem munkatársa. Mint mondta, az ultraibolya-sugárzás hatására az ausztráliai vizekbe kerülő műanyagok gyors ütemben lebomlanak mikroműanyagokká. Ráadásul már több tanulmány is bizonyítja, hogy a mikroműanyagok az emberek emésztőrendszerébe is bekerülnek.
A szakember megjegyezte, hogy bár a természetben már most jelen lévő műanyag hulladékok mikroműanyaggá bomlása folytatódik, a legjobb dolog, amit az emberiség tehet, hogy nem szennyezi tovább a környezetét. Ezért a műanyagszennyezést csökkentő terv keretében már 2020-ban betilthatják egyebek között a műanyag szívószálakat, evőeszközöket és tányérokat az államban. Az egyszer használatos műanyagok betiltásán túl a terv segítené a műanyagok újrahasznosítására irányuló erőfeszítéseket is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: