A tudósok már egy ideje igyekeznek felhívni rá a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedben tapasztalt éghajlatváltozás sokkal veszélyesebb az emberek egészségére, mint amekkora kockázatot a különféle kórokozók által kiváltott betegségek jelentenek. Ha nem sikerül megoldást találni az éghajlatváltozás lassítására, akár már néhány éven belül rosszabb lehet a helyzet.
Az Euronews témával foglalkozó cikkében összeszedte, hogy jelenleg milyen egészségügyi problémák írhatók az éghajlatváltozás, illetve az azt kísérő szélsőséges időjárási viszonyok számlájára.
Szív- és érrendszeri betegségek
Amennyiben a globális átlaghőmérséklet a következő két évtizedben eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fokot – ahogy azt kutatók jósolják –, a hőmérsékleti rekordok egyre gyakrabban fognak megdőlni. A szélsőséges időjárási viszonyok, valamint az ezeknek betudható pusztító természeti jelenségek, mint az erdőtüzek, az árvizek, az esőzések, fagyok már most évente 5 millió ember halálát okozzák.
A hőhullámok megterhelik a keringési rendszert: kánikulában a szívnek erősebben és gyorsabban kell pumpálnia a vért ahhoz, hogy az kellő mennyiségben jusson minden szervbe, köztünk a bőrbe is – hozzájárulva hőháztartásunk szabályozásához, megakadályozva a túlhevülést. A szívbetegek nagy melegben eleve fokozott veszélynek vannak kitéve, mivel szerveik az extra terhelés hatására több energia ráfordításával tudnak csak megfelelően működni.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát a légszennyezés is növeli: az apró részecskék ugyanis a tüdőn keresztül a véráramba, majd a szívbe jutnak, ahol az erek idővel beszűkülhetnek és veszíthetnek rugalmasságukból. Ami hosszú távon azzal járhat, hogy szerkezete megváltozik: a két kamra nagyobbá és tágabbá válik.
Alvászavarok
A Koppenhágai Egyetem kutatóinak 47 ezer résztvevős tanulmánya szerint az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés miatt az átlagosnál melegebb éjszakákon az emberek kevesebbet alszanak, vagyis csökken az az idő, amikor a szervezet regenerálódik. Ennek pedig hosszú távon kedvezőtlen egészségügyi következményei lehetnek. A hőség nem hat mindenkire egyformán: az erre érzékenyebbeket, az idős emberek, a nőket és az alacsonyabb jövedelmű országok lakóit jobban megviselheti - összegezte Kelton Minor, a kutatás vezetője.
Nagy melegben, különösen, ha az tartósnak bizonyul, nem csak az alvás mennyisége csökkenhet, a minősége is megváltozhat. Egyéni érzékenységtől függően nyugtalanabbul alhatunk, forgolódhatunk, többször felriadhatunk álmunkból és a visszaalvás is nehezebben mehet, amitől másnap fáradtnak és kialvatlannal érezhetjük magunkat. Ha ez az állapot állandósul, fizikai és mentális állapotunk is megszenvedheti.
Légzőszervi problémák
Ahogy arra az Euronews cikke is rávilágít, a környezetszennyezéssel járó megnövekedett talajközeli ózonszint, valamint a levegőben szálló por belélegzése csökkent tüdőfunkcióhoz vezet, különösen, ha valaki gyermekkora óta folyamatosan légszennyezésnek van kitéve. A leggyakoribb ezzel összefüggésbe hozható betegség az asztma , a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a vissza-visszatérő légúti fertőzések.
Extrém melegben a talajközeli ózon szintje meghaladhatja az egészséges értéket: belélegzése légúti- vagy tüdőirritációhoz, köhögéshez, nehézlégzéshez vezethet, és növekedhet az asztmás rohamok előfordulási gyakorisága is. Az éghajlatváltozás számlájára írható a pollenkoncentráció emelkedése is, ami súlyosbíthatja a légúti allergia tüneteit – a tüsszögést, a köhögést, a szemviszketést, valamint a fej- és fülfájást – az erre érzékenyeknél.
Vesekárosodás
Extrém melegben több folyadékot kell bevinni a szervezetünkbe, erre azonban nem mindenki figyel oda, vagy nem mindenkinek van rá lehetősége. A dehidratáció számos veszéllyel jár: egyebek mellett megnöveli a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát, de káros hatással lehet a tüdő, a szív, az agy és a vese működésére is.
Ha a hőségben a fokozott verejtékezés miatt túl sok vizet vesztünk, és azt nem pótoljuk időben, veseműködésénünk láthatja kárát. Vizeletünkben megemelkedik a különféle ásványi anyagok és salakanyagok koncentrációja. Ha valamely anyagból a vese túl sokat választ ki, azok lerakódhatnak, és idővel vesekövekké alakulhatnak, ami kellemetlen tüneteket okozhat: például fájdalmas vizeletürítést vagy derékfájást. Azoknál, akiknek a veseműködése valamilyen okból már nem tökéletes, a dehidratáció még nagyobb károkat okozhat.
Alultápláltság
A globális átlaghőmérséklet emelkedésével járó szélsőséges időjárási jelenségek – például aszályok, árvizek, fagyok – fokozzák az élelmiszerhiányt, ami világszerte egyre nagyobb gondot jelent. Leginkább azok sínylik meg, akik olyan országokban élnek, ahol a megélhetés a mezőgazdaságtól függ. Az élelmiszerhiány egészségügyi hatásai szerteágazóak: egyrészt alultápláltsághoz vezet, ami számos probléma – egyebek mellett szívbetegség, rák, cukorbetegség, növekedési zavarok – melegágya lehet.
A fejlettebb országokban az élelmiszerhiány generálta áremelkedés azt eredményezi, hogy sokan az olcsóbb, ám mikrotápanyagokban szegény élelmiszereket választják az egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, ám drágább ételek helyett, ami hiányos táplálkozáshoz és elhízáshoz vezethet - írja az euronews.com.
Ha valaki megtapasztalja az élelmezési bizonytalanságot vagy túlél egy természeti katasztrófát, pszichés egészsége is sérülhet: az átélt trauma miatt szorongás, depresszió, vagy akár poszttraumás stressz zavar (PTSD) is kialakulhat, a már meglévő mentális problémák pedig súlyosbodhatnak.
