Az óceánok az 1960-as évek óta folyamatosan melegednek. 2005 óta négyzetméterenként 1,05 watt a hőelnyelésük, szemben az azt megelőző évtizedekkel, amikor ez az érték 0,58 watt volt négyzetméterenként – ismertette Karina Von Schuckmann óceánkutató.
Komoly veszélyekkel kell szembenéznünk
A Föld 70 százalékát borító óceánok állapota nagy mértékben befolyásolja a szárazföldek éghajlatát is. A magasabb vízhőmérsékletek következtében gyakoribbá válnak a pusztító viharok, amelyek súlyos árvizeket is előidéznek.
Az óceánok felmelegedésének velejárója továbbá a tengereken tapasztalható kánikulák megsokszorozódása is: 2023-ban a tengerfelszín 22 százalékán fordult elő legalább egyszer szélsőséges hőhullám. Ezeknek a hőhullámoknak az időtartama pedig jellemzően egyre hosszabb: 2008 óta az évi átlag 40 napra emelkedett a korábbi 20-ról.
Van, ahol már állandó a hőség
A jelentésből kiderült az is, hogy a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tengerben a tengerfenék a jelek szerint már az állandó hőség állapotába került. A Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek partjainak közelében pedig 2022 augusztusában rekordmagas vízhőmérsékletet rögzítettek, 29,2 Celsius-fokot, amelyre 40 éve nem volt példa. A kutatók azt is kimutatták, hogy ugyanebben az évben a tengeri hőhullám a Földközi-tenger felszíne alatti 1500 méteres mélységben is éreztette hatását.
A víz felmelegedése miatt a tengeri élőlények gyakran elvándorlásra kényszerülnek vagy tömegesen elpusztulhatnak, károsodnak az ökoszisztémák, és a táplálékok eloszlásában is zavarok keletkezhetnek. A felmelegedés emellett a halak szaporodásának is árthat, ennek pedig a halászatra is negatív következménye lehet – mutatott rá Von Schuckmann.
