Nem csak a koronavírus-járvány alakulása miatt aggódik az Egészségügyi Világszervezet. Fertőző betegségekkel foglalkozó szakértői hamarosan közzéteszik azon kórokozók listáját, amelyek epidemiológiai szempontból veszélyt jelenthetnek, mégpedig globális szinten - írja összefoglalójában a healthnews.com.
A fokozott figyelmet érdemlő víruscsaládok feltérképezése kulcsfontosságú, egyrészt kutatási szempontból, másrészt azért, hogy egy esetleges világjárvány elkerülése érdekében időben meg lehessen tenni a szükséges óvintézkedéseket - fogalmazott Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója még 2022 novemberében. Bár a SARS-CoV-2 vírus fejlődésének és terjedésének nyomon követése továbbra is prioritást élvez, a WHO szakértői további nyolc vírust említenek, amire a jövőben oda kell figyelni.
Krími-kongói vérzéses láz
A jellemzően kullancsok és haszonállatok terjesztette vírus az embernél súlyos vérzéses lázat okozhat. A halálozási arány elég magas: akár a 40 százalékot is elérheti. Rossz hír, hogy emberről emberre is terjed, mégpedig a fertőzött vérével, ürülékével és testváladékaival. A betegség meglehetősen általános tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás, az izomfájdalom, a nyakfájás és a szédülés. Jelenleg Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában és a balkáni országokban okoz megbetegedést. Ugyanakkor, ahogy arról korábban írtunk, Magyarországon sem dőlhetünk hátra, ugyanis a kutatók már többször is találtak hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsot, ami számos emberre is veszélyes kórokozót, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képes hordozni és terjeszteni. Egyelőre nem létezik ellene védőoltás.
Ebola-vírus
A rendkívül rossz – jellemzően 60-70 százalékos – halálozási aránnyal járó, Afrikában terjedő ebola a hetvenes évek óta ismert kórokozó. Több típusa létezik, a zairei ebola-vírus halálozási aránya az egyes járványkitörések során akár 90 százalékos is lehet. Ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, a vírust hordozó és terjesztő állattal kell kapcsolatba kerülnie, például annak húsát fogyasztva. A majmok és az antilopok ebből a szempontból nagy kockázatot jelenthetnek. A vírus a tünetek megjelenése után emberről emberre is terjed, mégpedig testváladékok – például vér, nyál, vizelet, széklet –, vagy szoros fizikai kontaktus útján. A jellegzetes tünetek közé tartozik a láz, a testszerte jelentkező fájdalom, a fejfájás, a gyengeség, a hasfájás, valamint a hányás és a hasmenés, ami esetenként véres is lehet. A betegek egy részénél kiütések, és külső- vagy belső vérzés is jelentkezhet. Létezik ellene vakcina: az rVSV-ZEBOV alkalmazását az Egyesült Államokban 2019-ben engedélyezték. Ez az oltóanyag nem a megelőzést szolgálja: olyan emberek kaphatják meg, akik közvetlenül érintkeztek ebolás beteggel.
Marburg-vírus
Vérzéses lázat okoz, de nem túl elterjedt kórokozó a Marburg-vírus. Jellemzően az afrikai országokban – Kongóban, Angolában, Ugandában – van jelen, de Európában is tört már ki járvány a kórokozót behurcoló kísérleti állatok miatt. 1967-ben Németországba Marburg-vírussal fertőzött majmokat szállítottak, az ezekkel való érintkezés 31 laboratóriumi dolgozót betegített meg, heten közülük bele is haltak a szövődményekbe. A vírus zoonózis útján a gyümölcsevő denevérekről ugrik át az emberre, de emberről emberre is terjed. A jellegzetes és gyakori szimptómák közé tartozik a láz, az izomfájdalom, a fejfájás és a vérzés, ami gyakorlatilag az összes szervet érintheti. A halálozási arányt 30 százalék körülire becsülik. Védőoltás kifejlesztésén már dolgoznak a kutatók.
Lassa-láz
A Lassa-láz Nyugat-Afrikából ered, és jelenleg is ott pusztít leginkább: Sierra Leonéban, Libériában, Guineában és Nigériában betegíti meg a legtöbb embert. Évente körülbelül 100 ezer-300 ezer ember fertőződik meg, közülük körülbelül 5 ezren halnak bele a szövődményekbe. A vírus patkányürülékkel terjed, a fertőzöttek testnedveikkel adhatják át azt másoknak. A Lassa-láz tünetei a legtöbb betegnél enyhék: jellemzően láz, gyengeség, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet, izom- és csontfájdalom jelentkezik. Súlyos esetben – a betegek körülbelül 20 százalékánál – komoly szövődményeket, például belső vérzést is okozhat. Noha viszonylag sok embert érint, egyelőre nem létezik ellene védőoltás.
MERS-CoV (közel-keleti légzőszervi szindróma)
A katari focivébé után a szakemberek egy ideig fokozottan figyelték a közel-keleti országokban jelen lévő MERS-CoV-vírust: a grandiózus sportesemény ugyanis éppen egybeesett egy tevefesztivállal. Ez abból a szempontból keltett aggodalmat, hogy ugyan a vírus alapvetően a dromedárokat betegíti meg, ám nyers húsukat és tejüket fogyasztva az emberre is átterjedhet, ebben az időszakban pedig rengeteg látogató rajzott Katarban. Ahogy arról korábban írtunk, a MERS-CoV vírus nem csak a Közel-Keleten terjed: 2012-es detektálása óta 27 országból jelentettek eseteket. Influenzaszerű tünetekkel jár, ezek közé tartozik a láz és a köhögés, de hányinger, hányás, és hasmenés is jelentkezhet. A halálozási arány az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint aggasztó: tíz betegből 3-4 nem éli túl a fertőzést. Egyelőre nem létezik ellene védőoltás.
Nipah-vírus
Ázsia egyes országaiban, például Bangladesben vagy Indiában rendszeresek a kilencvenes években azonosított Nipah-vírus okozta járványkitörések. Zoonózis útján terjed, vagyis a vírust hordozó állatról “ugrik át” az emberre. A gyümölcsevő denevérek és több kistestű denevérfaj terjeszti, és mivel az állatok nyála, vizelete és ürüléke is fertőz, az is elég, ha valaki az ezekkel szennyezett gyümölcsöt fogyasztja. Rossz hír, hogy nem csak a denevérek közvetíthetik, hanem például haszonállatok - sertések is. Gyakori tünetei közé tartozik a láz, a hidegrázás és az izomfájdalom, ezeket követheti az agyvelőgyulladás, ami kómával vagy akár halállal is végződhet. Nem véletlen, hogy a halálozási arány igen magas: 40 és 75 százalék közötti. Ráadásul a túlélők egy része maradandó károsodást szenvedhet, ami érintheti a kognitív képességeiket, a látásukat vagy akár a hallásukat is. Egyelőre nincs ellene védőoltás.
Rift Valley-láz
Ez, a jelenlegi tapasztalatok szerint kizárólag állatok közvetítésével terjedő vírus Afrikában, a Szaharától délre fekvő országokban és az Arab-félszigeten okoz megbetegedéseket. A fertőzött állatok testnedveivel való érintkezés útján lehet elkapni, ám az RVF-vírus a korábban felsoroltakkal ellentétben szúnyogcsípéssel is terjed. Jellemzően kevésbé súlyos lefolyású megbetegedést okoz – lázzal, izomfájdalommal, fejfájással –, ám a fertőzöttek egy részénél vérzés és agyvelőgyulladás alakulhat ki, ami végzetes kimenetelű szövődményekkel járhat. Esetükben igen magas, 50 százalékos a halálozási arány. Létezik védőoltás az állatok és az emberek számára is.
Zika-vírus
A Zika-vírus trükkös kórokozó: a fertőzöttek egy része tünetmentes, másoknál influenzaszerű szimptómákat idéz elő: jellemzően enyhe lázat, fejfájást, izom- és ízületi fájdalmakat, amelyekhez esetenként kiütések társulhatnak. Az érintettek többsége szövődménymentesen gyógyul, ám a várandós nőkre veszélyes lehet a Zika-vírus. Vetélést és koraszülést idézhet elő, a magzatnál pedig kisfejűséget (mikrokefáliát) - ilyenkor az agyállomány nem fejlődik ki teljesen. Főként a tigrisszúnyogok és egyiptomi csípőszúnyogok terjesztik, ezért a világ számos országában (Brazíliában, Kolumbiában Mexikóban, Nigériában és Ugandában) jelen van. Egyelőre nincs ellene védőoltás, viszont ha egy felnőtt átesik a fertőzésen, egy életre védettséget szerez.
