Mára jól ismert, hogy a túlsúly és az elhízás számos egyéb krónikus betegség kockázati tényezője. Egy, a BMC Medicine című folyóiratban most megjelent kutatás azonban arra is választ adott, hogy a tartós súlyfelesleg milyen hatással bír a rákbetegségek kialakulásának veszélyére. Mint az a Scimex oldalán az eredményekről megjelent közleményben olvasható, a 25-ös értéknél magasabb testtömegindexet (BMI) korábban legalább tizenhárom ráktípus rizikófaktoraként azonosították, beleértve például a mell-, vastag- és végbél-, máj-, vese-, hasnyálmirigy- és petefészek-daganatokat egyaránt. Mindeddig azonban nem volt tisztázott, hogy ez a kapcsolat közvetlenül a magas BMI esetében is fennáll-e, vagy inkább az elhízás talaján kialakuló egyéb zavarok, például szív- és érrendszeri problémák, illetve a 2-es típusú cukorbetegség következménye.
A mostani tanulmányt jegyző európai kutatócsoport összesen közel 580 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezte a kontinensről, akiket átlagosan mintegy 11 évig követtek nyomon. Az adatbázis két nagy forrásból állt össze: a brit UK Biobank és az európai EPIC felmérés adataiból. Előbbi esetében a résztvevők 22 százaléka küzdött elhízással, valamint 9,5 százalékánál diagnosztizáltak rákot. Az EPIC esetében pedig a vizsgálat alanyok 15 százaléka élt elhízással és 8,3 százalékánál alakult ki rosszindulatú daganat. Az elemzések nyomán kiderült, hogy:
- azok körében, akiknél sem szív-érrendszeri betegség, sem cukorbetegség nem állt fenn, a BMI-érték 5 pontos emelkedése az elhízáshoz köthető rákbetegségek kialakulásának 11 százalékos növekedésével mutatott kapcsolatot;
- hasonlóan 11 százalékos kockázatnövekedést figyeltek meg azok körében, akik 2-es típusú diabétesszel is küzdöttek az elhízás mellett;
- illetve 17 százalékos növekedést azoknál, akiknél valamilyen szív- és érrendszeri kórképpel társult a túlzott súlyfelesleg.
Összességében tehát a magas testtömegindex több mint egytizedével fokozza különféle rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásának veszélyét, függetlenül attól, hogy az érintetteknél megjelenik-e más kardiometabolikus zavar is. Az eredmények újabb bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a hosszú távú egészségmegőrzésben milyen fontos szerepe van a normál testsúly fenntartásának. Ebben elsődleges fontosságú a helyes életmód, azaz a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, a megfelelő éjszakai alvásmennyiség és -minőség, valamint a hatékony stresszkezelés.
