A 2018-as év adatait összesítő jelentés szerint tavaly 4458 beteget kellett antibiotikumoknak ellenálló fertőzésekkel kezelni. Voltak, akiket több szuperbaktérium is megtámadott, így az NNK összesen 5153 esetet regisztrált. Csak az összehasonlítás kedvéért: 2013-ban még csupán 3837 esetet jelentettek a különböző állami egészségügyi intézmények, azóta pedig évről évre növekszik az esetszám. A tavalyi adat mintegy 34 százalékos emelkedést jelent alig öt év leforgása alatt.
A statisztikából az is kiderül, hogy a 4458 betegből 206 páciens úgy veszítette életét, hogy a halál oka legalább részben a rezisztens fertőzés volt. Ez azt jelenti, hogy minden száz érintettből majdnem ötnél végzetesnek bizonyult a kórházi fertőzés. Az összes eset közel harmadában húgyúti fertőzés lépett fel, több mint ötödében sebfertőzés, de szintén magas a légúti és a véráramfertőzések aránya is. A legtöbb megbetegedés belgyógyászati és sebészeti osztályokon történt, az érintett páciensek átlagéletkora pedig 67,2 év. A fertőzések zömét Escherichia coli, Klebsiella spp. és multirezisztens Staphylococcus aureus baktériumok váltották ki.
A jelentés szerint tavaly a megelőző évhez képest emelkedett a Clostridium difficile okozta, hasmenést kiváltó kórházi fertőzések száma, valamint a véráramfertőzések száma is. Érdemes hozzátenni, hogy ezek az adatok nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, bár minden bizonnyal közelítenek ahhoz. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott 134 hazai kórházból ugyanis 87 küldött jelentést a fertőzések alakulásáról, így a jelentés a kórházból kibocsájtott betegek 96 százalékát fedi le.
