Nagy a baj az antibiotikumokkal

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán- és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a "Meddig hat?" című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot.

Miközben egy új gyógyszer fejlesztése akár 10 évig is eltarthat, a rezisztencia akár néhány év alatt kialakul. Az utóbbi évtizedben ráadásul csak kevés új antibiotikum jelent meg a piacon - mondta Nemes-Terényi Melinda, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Gyógyszer-engedélyezési Osztályának vezetője hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

gyógyszer, gyógyszerhasználat, antibiotikum, antibiotikum-kúra, antibiotikum-rezisztencia, rezisztens baktériumok
A világ vezető halálokai közé kerülhet az antibiotikum-rezisztencia. Fotó: iStock

Nagy a baj

A probléma súlyosságát jól jelzi az az adat is, amelyet már korábbi cikkünkben is említettünk: évente 700 ezer ember hal meg világszerte az antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében. Ha pedig nem történik változás, akkor a pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, tehát a világ vezető halálokai közé kerülhet az antibiotikum-rezisztencia.

Veszélyes, ha félbehagyjuk az antibiotikum-kúrát. Részletek itt!

De hogyan válhatott ez a probléma ilyen súlyos globális problémává? Úgy, hogy a 2000-es évek eleje óta világszinten 65 százalékkal emelkedett az antibiotikum-fogyasztás. A helyzet még kritikusabb a világ azon részein, ahol recept nélkül lehet hozzájutni antibiotikumokhoz vagy nincsenek standard kezelési protokollok kidolgozva. A "Meddig hat?" elnevezésű kezdeményezés azonban éppen azt a célt szolgálja, hogy a laikus érdeklődők hiteles szakmai forrásokból kaphassanak információkat az antibiotium-rezisztencia mindannyiunkat érintő veszélyeiről.

Rosszul használjuk az antibiotikumokat

Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata következtében a baktériumok egyre ellenállóbbak lesznek azokkal szemben, vagyis az antibiotikumot tartalmazó szerek egyre kevésbé hatékonyak egy-egy betegség kezelésében. Az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi jelentése szerint Magyarország a 4. helyen áll az egységnyi állati termékre vonatkozó antibiotikum-felhasználás rangsorában. A Nébih laboratóriumi, monitoring vizsgálati eredményei pedig arra is rámutattak, hogy a rezisztencia számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb - olvasható a hivatal oldalán .

A "Meddig hat?" elnevezésű ismeretterjesztő és szemléletformáló programhoz kapcsolódó honlap az antibiotikum-rezisztencia témakörét számos aspektusból világítja meg a megjelenő cikkek, tanulmányrészletek, kutatási eredmények és infografikák segítségével. A kezdeményezés ahhoz is útmutatást nyújt, hogy egyénileg hogyan járulhatunk hozzá a rezisztencia elleni sikeres küzdelemhez. Sokat tehetünk például azzal, ha betartjuk a következő tanácsokat:

  • Csak akkor használjunk antibiotikumokat, ha azokat orvos írta fel, és szigorúan tartsuk be a használattal kapcsolatos előírásokat! Soha ne hagyjuk abba az antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott időtartam előtt!

  • Soha ne szedjünk antibiotikumokat vírusfertőzések, például nátha, megfázás esetén!

  • Soha ne osszunk meg másokkal megmaradt antibiotikumokat, és ne használjuk saját belátásunk szerint!

  • Előzzük meg a fertőzések kialakulását a megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával! Mossunk rendszeres kezet, ügyeljünk az ételek megfelelő módon való előkészítésére, kerüljük a beteg emberekkel való közvetlen kontaktust, védekezzünk a szexuális együttlétek során és adassuk be a fontos oltásokat!

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +2 °C

Késő estére feloszlanak a gomolyfelhők, nagyobb területen kiderül az ég. Az éjszaka második felében nyugat felől növekszik, nyugaton vastagszik a fátyolfelhőzet. Emellett északkeleten köd is képződik. Csapadék nem valószínű. A délkeletire, délire forduló szél többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz.Késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +4 fok között alakul. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!