Egyre gyakoribb kórkép hazánkban a gyulladásos bélbetegség, a Semmelweis Egyetem közleménye szerint ráadásul tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy egyre fiatalabb korban alakul ki. Már csecsemőket is kezelnek a kórházakban IBD-vel, és ma minden ötödik beteg gyermekkorú. Számos kutató szerint a probléma gyökerét a fejlett társadalmak egészségtelen életmódjában érdemes keresni: a stressz, a dohányzás, a gyorséttermi ételek és az általában kevesebb rostot tartalmazó táplálkozás mind hozzájárulhat az olyan bélbetegségek kialakulásához, mint az IBD. Ide tartozik a hasmenéssel és alhasi fájdalmakkal járó Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, a fekélyes vastagbélgyulladás. Ezeket a bélflóra összetételének megváltozása okozhatja gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt – írja a Qubit.
Stressz, egészségtelen táplálkozás, túlzott higiénia
A gombák, archeák, baktériumok és vírusok alkotta mikrobiom rendkívül összetett és egyedi életközösség, amelyre számos tényező hatással van. Összetételét az étrend, a stressz és sok más tényező mellett befolyásolja a születés módja – a gyermek a szülőcsatornán keresztül találkozik először a mikrobiom jótékony hatású élőlényeivel, de ez császármetszés esetén elmarad –, valamint a minket körülvevő természetes és mesterséges közeg is, például a túlzott higiénia árthat. Az újszülöttek esetében pedig azért is fontos az anyatej, mert olyan baktériumok forrása, amelyek megakadályozzák a kórokozók megtapadását, egyben elősegítik a hasznos mikrobák bélben való megtelepedését.
A betegség kialakulásának kockázati tényezője még a csecsemőkorban beadott antibiotikum, az anya dohányzása, az anyatejes táplálás hiánya, valamint a családban előforduló IBD. Negatív hatással lehetnek az Omega-6 zsírsavak, az állati fehérjék és szénhidrátok, valamint a légszennyezés. Csökkenthetik viszont a kockázatot az Omega-3 zsírsavak, a zöldség- és gyümölcs eredetű rostok, a magas cink- és D-vitamin-bevitel, valamint az anyatejes táplálás.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: