„Sok diáktársamban van egyfajta menekülhetnék” – egyre több fiatal tervezi, hogy elhagyja Magyarországot

„Na, és hogy van az unokád?

Ausztriában él, ott tanulnak, dolgoznak a férjével.

Jaj, akkor nem sokat találkoztok, de legalább neki ott jobb, mint nekünk.”

Ki ne hallott volna már ehhez hasonló párbeszédet, mint amit én a minap a postai sorban állás közben. A magyarok nagy részének természetes: ha valaki innen elmegy, már csak jobb lehet neki, és inkább elfogadja, hogy szeretteit akár évekig nem látja, csak a fiataloknak jobb élete legyen, mint ami neki jutott.

Odakint nincsenek döntéskényszerben

„Az amerikai felsőoktatási rendszer – szemben a magyarral – nagyon flexibilis, fókusza pedig az interdiszciplináris oktatás. Az ottani egyetemek nagy előnye tehát, hogy míg itthon muszáj mindenkinek szakterületet választania, ott nem várják el a szakosodást” – mondta el honlapunknak egy neve elhallgatását kérő diák, aki érettségi után történelmet, művészettörténetet vagy nemzetközi kapcsolatokat szeretne tanulni az Egyesült Államokban. Természetesen ha valaki orvosnak vagy mérnöknek tanul, az kötöttebb tanrendet kap, de a legtöbbeknek, köztük neki is (aki tizenkilenc évesen még nem tudja, pontosan mit akar kezdeni az életével), nagy biztonságot jelent, hogy nem kell egyből választania. A legtöbb amerikai egyetemen ugyanis a harmadik évig számtalan tudományággal megismerkedhetnek a hallgatók, hogy eldönthessék, mi érdekli őket legjobban.

"Nagy előnye még annak, ha egy diák külföldön próbál szerencsét, hogy kozmopolita életet élhet, ami hozzájárul ahhoz is, hogy globálisan, összefüggéseiben lássa a világ történéseit. Sok magyar fiatalban van manapság egyfajta menekülhetnék. Úgy érezzük, hogy nincs lehetőségünk beleszólni a közügyekbe, ezt pedig sokunknak nehéz elfogadni” – fogalmaz az amerikai egyetemeket megcélzó magyar diák.

Egymillió felnőtt akar innen elköltözni

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legutóbbi években ismét emelkedésnek indult a kivándorlók száma: 2021-ben 21 ezren, 2022-ben pedig már több mint 26 ezren döntöttek a külföldre költözés mellett. Ezt a hajlandóságot mérte fel az IDEA Intézet legutóbbi kutatásában, melynek eredményei szerint a külföldre költözők száma idén akár még ennél is magasabb lehet. Jelenleg ugyanis több mint egymillió magyar felnőtt tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben külföldre költözik, a 30 év alattiaknak pedig 40 százaléka számolt be ilyen tervekről. A három évvel ezelőtti számokhoz képest ez több mint háromszor magasabb érték. A költözést tervezők túlnyomó többsége a jobb megélhetés mellett a hazai közélettel, politikai környezettel magyarázza döntését. A magyar diákok körében egyébként a legnépszerűbb célpont Hollandia, Ausztria, Németország, Dánia és az Egyesült Államok. Az Egyesült Királyságba most a brexit miatt egyre kevesebben jelentkeznek. Beszédes eredmény az is, hogy a megkérdezettek harmadának barátai, közvetlen családtagjai, egykori, vagy jelenlegi iskolatársai is költöztek el Magyarországról az elmúlt években.

"Nagy változásokra volna szükség itthon ahhoz, hogy hazajöjjek"

„Annak idején nem voltak konkrét hosszú távú terveim, de abban a tudományágban, ami leginkább  érdekel, a brit felsőoktatásról pozitív véleményeket hallottunk, ezért jelentkeztem több barátommal együtt angliai egyetemekre. Itt nem annyira a magolást várják el, sokkal inkább a kritikus gondolkodásra, a megszerzett tudás rendszerszintű megértésére és a gyakorlati oktatásra helyezik a hangsúlyt” – fejtette ki Benedek, aki jelenleg kémia PhD hallgató az Imperial College-ban, ahol a vas-aluminium vegyületeket kutatja. Menekülés a közéleti helyzet elől, jobban finanszírozott, modern egyetemek, kalandvágy – sorolja még döntésének okait. Arra a kérdésre, hogy tervez-e hazajönni, azt válaszolta: bár hiányzik neki Magyarország, nagy változásokra volna szükség itthon ahhoz, hogy visszaköltözzön.

A Párizsi Politikatudományok Intézetének egy kihelyezett kampuszán politika- és társadalomtudományt tanul Barna, aki már második éve él Franciaországban. Mint mondja, amellett, hogy világot akart látni, egyedül a Sciences Po-n találta meg azokat a tantárgyakat, amik igazán érdeklik. Barna szerint az ottani felsőoktatási rendszer sokban különbözik a magyartól. Például nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni véleményalkotásra, sőt annak kifejezését prezentációkkal fejlesztik, így sokkal kevésbé a lexikális tudás átadásán van a hangsúly. „Ez persze jóval több kreativitást és kritikus gondolkodást igényel, a tudás gyakorlati alkalmazását, de segít eligazodni a világban” – fogalmaz Barna, aki szerint „szuper, hogy a környezete odakint nemzetközibb, mint amilyen otthon lenne”. Az esetleges hazaköltözést az egyetem elvégzése után az adott munkalehetőségektől teszi majd függővé.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

Persze nem mindenki dönt a kiköltözés mellett. Találtunk olyan fiatalt is, aki bár Svédországba készült, végül úgy döntött: itthon végzi el az egyetemet. „A fizikának egy olyan területe érdekel, amire itthon nem tér ki a felsőoktatás. Bár többek között a Royal Institute of Stockholmba is felvettek, ráadásul uniós állampolgárként tanulmányi ösztöndíjat is kapnék, így az anyagiak sem jelentettek volna akadályt, mégis maradtam” – idézi fel János, aki jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elsőéves hallgatója. Mint mondja, egyszerre túl soknak érezte volna a hirtelen környezetváltozást és a magas szintű képzést.