Definíciója a klinikai halált az összes létfontosságú testi funkció zavaraként, illetve megszűnéseként írja le, a biológiai halál azonban a test lassú útja az elmúlásba, amelynek egy pontján túl az életfunkciók már nem állíthatók vissza. Tehát a szív megáll, a tüdő sem dolgozik tovább, agyi aktivitás már nem létezik, és az agytörzs sem működik. A halál számos formában bekövetkezhet, előreláthatóan egy tragikus orvosi diagnózis alapján, váratlan baleset miatt, esetleg eltervezett behatás eredményeként. A halál az élet természetes velejárója, így a következőkben olvasható tíz állomáson mindannyian át fogunk menni. Kivéve persze, ha az elhalt test valamilyen sajátos körülmény vagy eljárás (például balzsamozás vagy hamvasztás) miatt nem tud természetes módon lebomlani. A halál folyamatát (hiszen az nem egyetlen pillanat alatt megy végbe) a törvényszéki orvostan tárta fel elsősorban, mert a bűnesetek kiderítésében fontos szerepet játszott az áldozatok testének vizsgálata. Most egy kicsivel a szorosan vett halálnál tovább is tekintünk a testi elmúlás szakaszai felé.
A halál bekövetkezik
A szív megáll, s ez megrázza a testet, a haldokló röviden szedi a levegőt, zihálva lélegzik, és a füle hideg lesz a megszűnő vérkeringés miatt. A vér egyre savasabbá válik, már nem működik a köhögési reflex, s váladék gyűlhet fel a gégénél . Az levegő ezen át halad s a görcsösen működő hörgők gurgulázó vagy csörgésszerű hangot adnak ki. Ez a halálhörgés. A tüdő leállt, és így az agy működése is leáll. Azonban, ha az agytörzs még mindig életben van, a test képes a gyógyulásra és más fontos funkciók működtetésére.
0. perc
Beáll a klinikai halál, mert az agy már nem kap oxigént. Az agy kikapcsol , amely leállítja az alapvető testi funkciókat, beleértve az egész testet és a végtagokat. Az arcra kiül a halálos sápadtság, s a test is elveszíti megszokott színét a vérkeringés hiánya miatt. A pupillák üvegessé válnak, a test hőmérséklete elkezd esni a csökkenő oxigénszint miatt.
1-9. perc
A vér elkezd összegyűlni a test alsó részein, ami elszíneződést okozhat, s vöröses foltok alakulhatnak ki. Az izmok ellazulnak, s ennek eredményeként a belek és a hólyag elkezd kiürülni. Agysejteket tömegével pusztulnak és elfolyósodnak. A pupillák kezdenek kitágulni, nem reagálnak a közvetlen fényre, és fátyolossá válnak, ezt az összeomló vörösvértestekből származó kálium okozza. Ez a folyamat hosszabb időt vehet igénybe, akár 3 órát is. A szemgolyó lelapul a vérnyomás megszűnése miatt. E stáció végére az agytörzs is elhal.
1-8. óra
Kezd beállni a hullamerevség. Ebben a szakaszban az izmok merevvé válnak, és a haj feláll. A hullamerevség annak köszönhető, hogy a az izmokban lévő tejsav merevségét idéz elő. Ez az, amiért úgy tűnik, hogy a haj tovább nő a halál után, mert a megmerevedő izmok nyomják a szőrtüszőket. A hullamerevség a szívmegállást követő 4-6 órában kezd terjedni az egész szervezetre. Az összegyűlt vér feketés színű foltokat mutat a bőrön keresztül. A 6. órában az izomgörcsök szórványossá válnak. Folytatódnak az anaerob folyamatok, mint például a máj alkohol lebontása. Nyolc óra elteltével a test elkezd gyorsan lehűlni.
1-5. nap
A hullamerevség megszűnik ennek a szakasznak az elején, és a test ismét hajlékony lesz . Ilyenkor szokták a halottakat a temetéshez előkészíteni, például a kezüket összekulcsolni. Az első és a harmadik nap között a belső mikrobák elkezdik lebontani a beleket és a hasnyálmirigyet. Ez a folyamat a belső szervek elfolyósodásához vezet. A bomlási folyamat 3-5 napon belül beindul, s nagy hólyagok jelennek meg testszerte. Véres hab kezd szivárogni a szájból és az orrból.
8-10. nap
A belekben található baktériumok az elhalt szövetekkel táplálkoznak, s közben gázokat bocsátnak ki. Emiatt a has kezd felpuffadni. A test szagot kezd árasztani. Ez az úgynevezett duzzadt szakasz. A nyelv kinyúlik a szájból a nyak és az arc szöveteinek duzzanata miatt. A duzzadás miatt a halott egykori vonásai nehezen felismerhetővé válnak. A gázképződés a testben maradt székletet vagy folyadékot kiszorítja. A test pirosról zöldre változik, ahogy a vörös vérsejtek lebomlanak.
2 hét elteltével
A hajszálak, a körmök, és a fogak nagyon könnyen leválnak a helyükről. A test azonosítása ilyenkor már elsősorban a fogak alapján lehetséges. A bőr bevonatszerűvé válik, és könnyen elcsúszik az alatta pusztuló izom- és kötőszöveteken.
1 hónap múlva
A bőr engedni kezd a belülről feszítő gázoknak, vagy kiszárad a környezeti körülményektől függően. Többféle rovar táplálkozik a testből, ami hozzájárul a haldokló bőrsejtek cseppfolyósodásához. A rovarok fajok szerinti meghatározott sorrendben jelennek meg, ami segít a halál időpontjának megállapításában. Ha a feltételek adottak, a szervezet kiszárad ahelyett, hogy elfolyósodna. Ezt a folyamatot nevezik vajsavas fermentációnak vagy mumifikálódásnak . A test úgy is mumifikálódhat, hogy az összes szervet elemésztik, eltávolítják a rajtuk táplálkozó rovarok.
Több hónappal később
Mivel a mumifikálódás folyamata befejeződik, a testzsír kezd lebomlani, és átváltozik fehér, viaszos anyaggá, ez az úgynevezett adipocere, más néven sírviasz. Ez az a szint, ahol a bomló hús és egyéb szövetek bűze exponenciálisan csökkenni kezd. A sírviasz kialakulása fontos ebben a szakaszban, mert az adipocere segíthet megőrizni a test és az arc jellemzőit, ami segít az azonosításban, valamint minden seb vagy sérülés is megőrződik, ami a halált okozhatta.
Körülbelül 1 év múlva
Ez alatt az idő alatt, a temetetlen test a környezeti feltételektől függően egyben maradhat, de akár szét is szóródhat a dögevők tevékenysége miatt. A maradványokat ilyenkor még mindig azonosítani lehet (elsősorban) a fogak alapján, amelyek a legkeményebb, legellenállóbb részei a szervezetnek. Az azonosítás fogászati feljegyzések alapján is lehetséges, de akkor is, ha megfelelő minta áll rendelkezésre a DNS-profil összehasonlításra, ilyenkor minden maradvány megfelelő (valószínűsíthetően fogak és csontok), amelyekből kinyerhető a DNS.
Forrás: listverse.com
