Így változhat a nyugdíjrendszer

Egyebek mellett a magyar sajátosságokra építő lengyel modell is felmerült abban a nyugdíjreformcsomagban, amelyet a Pénztárszövetség és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tett le a kormány asztalára. Az egyeztetések folyamatosan zajlanak az iparági szereplők és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) között, ha sikerül jó megoldást találni, elkerülhető lehet a magyar nyugdíjkatasztrófa – vetíti előre a Portfólió.

Egyre kevesebben tudnak félrerakni

Folyamatosak az egyeztetések a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az öngondoskodási piac képviselői között, és lenne is min változtatni: az MNB legfrissebb számai szerint ugyanis nagyon kevés magyar rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, és az ezek között legnépszerűbbnek számító önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma is folyamatosan csökken. Ami még aggasztóbb, hogy hiányoznak a fiatalabb tagok a pénztári szektorból, ezt bizonyítja az is, hogy a 30-44 év közötti tagok száma a 2021-es közel 353 ezerről 2022-re 325,5 ezer főre csökkent, ami 8 százalékos visszaesés egy év alatt.

Több nemzetközi gyakorlatot is megvizsgált a Pénztárszövetség, ennek alapján Magyarországon a lengyel modellt lehetne átültetni a gyakorlatba.  

A lengyel nyugdíjrendszerben a munkavállaló és a munkáltató is fizet

A lengyel munkavállalói tőkeprogramban a munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizethetik be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulhatnak hozzá. Az állami költségvetésből pedig minden munkavállaló után 250 zloty kezdeti hozzájárulást és 240 zloty éves támogatást fizetnek ki. A csatlakozás automatikus, de a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez utóbbi esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő tőkenyereség-adót.

A Pénztárszövetség úgy véli, hogy egy olyan modell bevezetése hozná a legjobb megoldást a magyar nyugdíj-megtakarítási piacon, ahol gördülő rendszerben valósulna meg a kötelező beléptetés. Az első évben a minimum 250 főt foglalkoztatóknak lenne kötelező a belépés, a negyedik évtől pedig a 10 fő alatti létszámmal bíró vállalkozások is a rendszer részei lennének.

A magyarok 39 százaléka szerint a jövő kiszámíthatatlan, így bármit is teszünk, nem tudunk rá felkészülni. 47 százalék azonban úgy gondolja, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt kellene pénzt félretenni – olvasható az OTP Nyugdíjpénztár közleményében.