Amíg nem fáj, nem szúr, nem szorít a mellkasunk, s csak a lépcsőzés után van enyhe légszomjunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy velünk nem történhet baj. Pedig a szívbetegségek egyre többeket és egyre fiatalabbakat érintenek. Ön mekkora veszélyben van? Az, hogy ki veszélyeztetettebb, ki válik érintetté, több tényezőn is múlik. Nem árt tisztában lenni a kockázati tényezőkkel, ugyanis két-három rizikófaktor együttes megléte már bárkinél előidézhet szívinfarktust. Az úgynevezett Score kockázatbecslő tábla segítségével könnyen felmérhető, mennyire fenyeget szív-és érrendszerei betegség veszélye. Néhány egyszerű adatból mi magunk is kikalkulálhatjuk, hogy tíz éven belül kell-e súlyos, az életünket is veszélyeztető, a szívünket és az ereinket támadó kórral számolnunk. Lássuk, hogyan kell értelmezni a táblázatot. 
A vízszintes tengelyen látjuk a szérum koleszterin szintet. Amikor vért vesznek tőlünk, akkor a laboratóriumi leletünk általában ezt az információt is tartalmazza: jelöljük ezt az adatot a táblázatban. S hogy mikor normális a koleszterin-szintünk? Általánosságban azt mondhatjuk, ha az értéke 5,2 mmol/l fölött van. A mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás következtében testünk elzsírosodhat, és ez érrendszerünkre is rendkívül káros lehet. A testben felhalmozódó zsírokban olyan gyulladást előidéző anyagok találhatóak, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, így jó eséllyel alakulhat ki vérrög. Az infarktusra hajlamosító tényezők közül ezért fontos a szérum koleszterinszint figyelése. A függőleges tengelyen a szisztolés vérnyomásértéket tünteti fel a táblázat: vérnyomásméréskor az első ? magasabb ? szám jelzi ezt. Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást 5 perc nyugalom, ülés vagy fekvés után kell megmérni, majd néhány perc állás után ismét ellenőrizni kell. Magasvérnyomás-betegségről azonban egy kiugró értékre alapozva nem beszélhetünk: néha még több magas érték sem elég ahhoz, hogy a diagnózist véglegesen megerősíthessük. Ez az eset akkor fordulhat elő, ha a mért értékek nagyon ingadoznak: ilyenkor a 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás segít a kérdés eldöntésében. A monitorozás nem csak a diagnózis felállításában ad támpontot, de azt is megmutatja, hogy milyen súlyos a betegség. A kockázatbecslésében szerepet játszik még a nemünk, az életkorunk és az is, hogy dohányzunk-e. A nők az ösztrogén nevű hormonnak köszönhetően 55 éves kor alatt kevésbé érintettek, mint az ugyanennyi idős férfiak. A változó korban azonban a szervezet leáll ennek az áldásos hatású hormonnak a termelésével, így a nők a menopauza idején utolérik a férfiakat. A dohányzás károsító hatását pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni: a füstölgő szenvedély kétszeresére, háromszorosra növeli az érbetegségek, s az ebből eredő halálozások kockázatát. Ha minden adatot bejelöltünk a táblázaton, megnézhetjük, melyik rizikócsoportba tartozunk. Csak egy példa: egy 40 év alatti, alacsony koleszterinszintű, normális vérnyomással élő, nem dohányzó nő és az ugyanilyen adottságú férfi a zöld mezőben, vagyis az alacsony kockázati besorolásban helyezkedik el. A kor előre haladtával, valamint a vérnyomás- és koleszterin értékek normálistól való eltérésével jutunk el az egyre nagyobb rizikót jelentő sárga, majd a piros mezőkbe.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: