Magyarországon évente 8-9 ezer betegnél diagnosztizálnak tüdőrákot, 85 százalékban úgynevezett nem-kissejteset. Ez a szám közeljövőben aligha csökken jelentősen, hiszen a betegség fő oka a dohányzás , amit a kampányok, illetve cigarettás dobozokon megjelenő riasztónak szánt fotók ellenére továbbra is rengetegen űznek. Ma hazánkban minden negyedik 15 éven felüli ember dohányzik, és már 15 évesek közül is minden ötödik rendszeresen fújja a füstöt. Az emiatti halálesetek száma hazánkban - szemben az unióssal - még nő is: 2004 és 2013 között 21 százalékkal emelkedett tüdőrákban, a légcső és hörgőrákban elhunyt férfiak száma, mellette 72 százalékkal nőtt a nők ezen mutatója is.
Új eszközök, új módszerek
A nem-kissejtes tüdőráknál az esetek 10−15 százalékában egy speciális genetikai eltérés, az úgynevezett epidermális növekedésifaktor-receptor (EGFR) mutációja mutatható ki. Az érintettek már kaphatnak olyan gyógyszert, amely ezek receptorára hat, azzal támogatja a kezelést.
A betegeknek komoly segítséget jelenthet a rákellenes terápiák ötvözése is, ami a kezelés hatékonyságát nagyban növeli. Ily módon a nem-kissejtes tüdőrák előbb-utóbb kordában tarthatóvá, vagy akár gyógyíthatóvá is válhat. Az ilyen kezeléseknél használt gyógyszerek különböző hatásmechanizmusúak: lehet köztük olyan immunterápia , ami javítja a beteg saját immunválaszát, illetve olyan célzott kezelés, amely elpusztítja a daganatos sejteket, illetve meggátolja azok szaporodását.
Egyénre szabott kezelés
A rákellenes készítmények kombinált alkalmazása várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, mint az egyes gyógyszerek önmagában történő használata. Jobban növelhetik a betegek várható élettartamát, jobb életminőséget tesznek lehetővé, sőt akár gyógyulást is jelenthetnek olyan érintetteknek, akiket jelenleg nem tudnak megmenteni. A túlélési arányok jelenleg nem túl fényesek: a diagnózis felállítását követően csupán a betegek 15 százaléka marad életben 5 évnél tovább. A kombinált kezelések elterjedésével a jövőben ez javulhat, ráadásul kevesebb embernek kell olyan hagyományos kemoterápiát kapnia, amely komoly mellékhatásokkal jár.
A kombinált terápiák elterjedése mindenképp egyénre szabott kezelést igényel, a módszerek hatékonysága pedig folyamatosan növekszik. Ez azért van így, mert az orvosok az ilyen módszerek alkalmazása és terjedése által egyre többet tudnak meg a daganatok és az immunsejtek jellegzetességeiről.