Elmélet és gyakorlat: miért nem figyelünk az egészségünkre?

HáziPatika

Alig járunk szűrővizsgálatra, magasról teszünk a prevencióra, nem megfelelően szedjük a gyógyszereket, felülbíráljuk mindazt, amit az orvos javasol. A felmérésekből sajnos ez derül ki, nincs mit szépíteni rajta. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy a hosszú és egészséges élethez szükséges játékszabályokkal elméletben mindenki tisztában van.

Nemrég készült felmérésünk arról, hogy mennyire vagyunk tisztában azzal, mit jelent a prevenció, tudjuk-e, hogy a szűrővizsgálatok bizony életet menthetnek, a dohányzás nagyon ártalmas, a gyógyszereket pedig nem véletlenszerűen kell szedni, hanem az orvos utasításának megfelelően. Tíz olyan kérdést tettünk föl, amelynek igaz vagy hamis mivoltáról kellett dönteni, az eredmények pedig meglepően jók voltak: egy kérdést leszámítva a válaszok 90 százalék fölötti arányban helyesnek bizonyultak.

Nem figyelünk eléggé az egészségünkre
Nem figyelünk eléggé az egészségünkre

Pedig a valóság sajnos mást mutat: míg például a válaszadók 99 százaléka - helyesen - igaznak tartja az állítást, mely szerint a rendszeres szűrővizsgálat életet menthet, addig a hazai részvételi arányok a szűréseken rettenetesek. Az 50 és 70 év közötti nőknek csak kevesebb mint fele vesz részt szervezett mammográfiai vizsgálaton, míg az európai arány ennél jobb, 63 százalékos. A számok persze picit magasabbak, hiszen míg nálunk a nőknek körülbelül 45 százaléka megy el szűrésre az állami rendszerbe, addig a becslések szerint 15 százalék magánúton teszi ezt meg, ami a hivatalos statisztikákba nem kerül be. A teljes átszűrtség tehát 60 százalékosra tehető, de a részvétel így is messze van az ideálistól. Pedig komoly statisztikák vannak arra vonatkozóan, hogy a korai diagnózissal mit lehet elérni: a halálozás 30-45 százalékos csökkenését. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy nálunk a 20-69 éves korosztálynak kevesebb mint 40 százaléka jár rendszeresenméhnyakrákszűrésre. Csak az összehasonlítás kedvéért: ugyanez az adat az Egyesült Királyságban közel 80 százalékos.

Oltástól a dohányzásig

A válaszadók 95 százaléka azzal is tisztában volt, hogy a védőoltások nem csak gyermekkorban fontosak. Furcsa, hogy ehhez képest napi szinten látjuk a közösségi oldalakon az oltásellenes cikkeket: ilyesmit okos, tájékozottnak gondolt ismerősök is gyakran megosztanak. Pedig az oltásellenességnek komoly veszélye van, mert rég elfeledett betegségek is felüthetik a fejüket miatta. A vakcinák nemcsak gyerekkorban kulcsfontosságúak, hanem felnőttkorban is fontos szerepük van. Például sokaknál előfordulhat, hogy gyermekkorukban nem esnek át egy-egy fertőzésen, és felnőttként védőoltással szereznek ellene védettséget. Idősebb életkorban, krónikus betegségek esetén az influenza és a pneumococcus elleni oltásnak is jelentős szerepe van a betegségek hatékony kivédésében, az egészség megőrzésében.

A válaszadók 99 százaléka azzal is tisztában volt, hogy a dohányzás befolyásolja az érrendszeri betegségek kialakulását. Ez valóban így van, hiszen ez a káros szenvedély súlyosan károsítja az érrendszert és közvetve szinte minden szerv működését. Jelentősen emelkedik miatta a szívinfarktus és a stroke kialakulásának veszélye, valamint az alsó végtagi keringészavarok, a trombózis és az érszűkület kockázata. De úgy tűnik, ez valahogy mégsem elég elrettentő, hiszen Magyarországon mégis dohányzik majd minden negyedik ember, sőt még a 15 éves fiúknak és lányoknak is 20-20 százaléka fújja a füstöt rendszeresen. Mindez a hazai hörgő- és tüdőrákos betegek számát ismerve különösen rémisztő: az Országos Onkológia Intézet által vezetett Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évi mintegy 11 ezer embernél diagnosztizálnak ilyen betegségeket. Ráadásul a dohányzás a tüdőrák mellett más daganatos betegségek kockázatát is növeli.

Sport és környezet

A tesztünket kitöltők közül mindenki - a helyes válaszok aránya 100 százalékos volt - tisztában volt azzal, hogy a rendszeresen sportolókat kevésbé fenyegetik a pszichés betegségek és a stressz. Ez is érthető, hiszen a testmozgás köztudottan oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt, és a depresszió ellen is hatékony. Mozgás hatására hangulatjavító szerotonin, valamint fájdalomcsillapító endorfin szabadul fel az agyban. A rendszeres fizikai aktivitás kiegyensúlyozott hétköznapokat biztosít. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyaroknak mindössze harmada mozog annyit, amennyit a szakemberek jellemzően javasolnak: vagyis heti legalább 2,5 órát.

A leghasznosabb okoskütyük

Ugyan már rengeteg okostelefonos alkalmazás van, amely mobiltelefonra telepítve könnyebbé teszi az odafigyelést az egészségre, illetve a betegségek kezelését, olyan okos kütyük is szép számmal akadnak, amelyek fizikai valójukban, külön eszközként léteznek. A telefonnal ezek is kommunikálhatnak, de a lényeget szerkezetük rejti. Részletek!

Válaszadóink 99 százaléka tudta, hogy a környezeti tényezők igen fontos szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. Való igaz, hiszen környezetünkben a klíma, a lég- és zajszennyezettség mértéke, az ivóvíz minősége, a politikai, gazdasági és szociális környezet, például a család és a lakásviszonyok, a munkahely, a közlekedés, a jövedelem vagy a társadalmi rétegződés is komoly befolyással van az egészségünkre.

Hol vész el a prevenció?

A tesztünket kitöltők 92 százaléka tisztában volt azzal is, hogy prevenció, vagyis a betegség megelőzése nem csak a kialakult egészségromlás esetén fontos. Vagyis hogy a fogalom azon törekvések összességét jelenti, amelyek az egészség fejlesztését, megőrzését célozzák, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a súlyosbodás kivédését szolgálják. Ez a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzését, a stresszmentes életmód mellett az egészségtudatos életformát, a mozgást, a kiegyensúlyozott táplálkozást is magában foglalja.

Fontosságát komoly kutatások is bizonyítják. A Német Táplálkozáskutató Intézet szakemberei készítettek például olyan felmérést, amelyben megnézték, mennyivel csökkenti az egészséges életmód - a dohányzás mellőzése, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a húsfogyasztás csökkentése, a túlsúly kerülése és a hetente legalább három és fél órás testmozgás - bizonyos betegségek rizikóját. Nagy mintás kutatásukból kiderült, hogy aki figyel életmódjára, akár 93 százalékkal is csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának rizikóját, míg a szívinfarktusé 81 százalékkal esik vissza. Az agyvérzés kockázata 50 százalékkal csökkenthető pusztán életmóddal, míg a daganatos betegségeknél 36 százalékos rizikócsökkenés érhető el személyes odafigyeléssel. A statisztikák viszont újra és újra megmutatják: hiába tudjuk ezeket az összefüggéseket, mégsem figyelünk rájuk eléggé.

Ködbe vesző elmélet

Elvileg tisztában vagyunk azzal is, hogy a gyógyszereket előírás szerint kell szedni. Legalábbis válaszadóink 88 százaléka tudta, hogy az orvosságokat nem elegendő addig szedni, amíg betegnek érezzük magunkat, illetve ameddig fennállnak a kellemetlen tünetek. A tesztet kitöltők 99 százaléka tudta azt is, hogy a sikeres terápia kulcsa a megfelelő orvos-beteg együttműködés. Szintén 99 százalék volt tisztában vele, hogy az új vényköteles gyógyszerekről, terápiás eljárásokról nem a médiából kell tájékozódni. Ez így is van, hiszen az eredményes terápia szempontjából elengedhetetlen, hogy a készítményekről megbízható szakemberektől, így orvosoktól, gyógyszerészektől, betegszervezetektől szerezzünk információt, a betegtájékoztatót pedig mindig tanulmányozzuk. A szakemberek javaslatainak, illetve a gyógyszerleírásokban foglaltaknak a betartása nagyon fontos. Azaz nem szabad gyógyszert rendszertelenül szedni, rossz időpontban bevenni, a terápiát megszakítani. Aki így tesz, kockáztatja a terápia sikerét, veszélyezteti saját egészségét.


Mindezeket szinte mindenki tudja, a hazai beteg-együttműködés mégis igen gyenge, messze elmarad az ideálistól: krónikus betegek esetében átlagosan 50 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a páciensek fele vagy nem veszi be a kiváltott gyógyszereket, vagy felhagy szedésükkel egy idő után. Ennek katasztrofális gazdasági hatása is van. Erre vonatkozóan szintén volt kérdésünk, válaszadóink 97 százaléka pedig tisztában volt azzal, hogy a terápiát nem követő betegek komoly többletterhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. Valahogy mégsem tudunk fölhagyni ezzel a gyakorlattal, pedig nemcsak az ellátórendszert és saját pénztárcánkat terheljük vele, hanem egészségünket is veszélyeztetjük.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Tippek

Az innovatív gyógyszerek nagyon jó minőségű, eddig nem kapható készítmények, amelyek a mögöttük álló fejlesztések miatt nevezhetők "okosgyógyszernek".