Biológiaórán megtanulhattuk, hogy az emberi reprodukció viszonylag egyszerűnek tűnik: megtermékenyítés, osztódás, beágyazódás. A gyakorlatban azonban számos komplikáció nehezíti a folyamatot, aminek gyakran vetélés a vége. Kutatások szerint az elvetélt embriók többsége túl sok vagy túl kevés kromoszómát kap, ami életképtelenné teszi őket, és általában a terhesség elvesztéséhez vezet.
A jelenségnek neve is van: az aneuploidia, amely a kromoszómák nem megfelelő számának jelenlétére utal az embrióban. Becslések szerint az emberi petesejtek több mint 70 százaléka lehet aneuploid, és a kutatások szerint ez a rendellenesség általában a petesejttermelési folyamat első szakaszában, az úgynevezett meiózis I-ben keletkezik. Ebben a fázisban az összes kromoszóma fele kiválasztódik a petesejtbe való átvitelre, míg a másik fele elvetésre kerül.
Egy új kutatás – amelyről az IFL Science számolt be – ezen a felismerésen haladva tette hozzá a maga eredményét. A Bath-i Egyetem Milner Evolúciós Központjának igazgatója által jegyzett írás az aneuploidia hátterében álló mechanizmusokat vizsgálta: a szokatlan számú kromoszómák kialakulását a spermiumban, petesejtben vagy embrióban. Eredményeik szerint az aneuploidiát a fejlődő embriók egészségét szándékosan szabotáló selejtes kromoszómák okozhatják. Például azt korábban is tudták, hogy a vetélés egyik oka a férfi spermájának „nem megfelelő minősége”, de azt nem, hogy ez hogyan következik be.
A tudósok azt találták, hogy az elvetélt kromoszómák közül néhány képes "önző módon" beosonni a kialakuló petesejtbe egy centromerikus hajtásnak nevezett folyamat révén, és így aneuploidot hoz létre. Olyan ez, mintha a kromoszóma "tudná", hogy el fog pusztulni, és mindent megtesz azért, hogy ezt elkerülje. Ez a folyamat néha kromoszómaveszteséggel, néha kromoszómanyereséggel jár, de mindkét eset az embrió elhalásához vezet.
Új kezelési módokhoz vezethet
A kutatók szerint ez a folyamat evolúciós szempontból kissé kontraproduktívnak tűnhet, de lehet, hogy van logika a káoszban. Az önző kromoszóma ugyanis az egyes utódok szabotálásával azt biztosítja, hogy más petesejteknek és embrióknak nagyobb esélyük legyen a túlélésre. Mivel ezek egy része tartalmazza majd az adott kromoszóma másolatát, megnő az esélye annak, hogy genetikai kódja tovább öröklődik az utódok számára. Ez a „szaporodási kompenzáció” csak az emlősöknél lehetséges, amelyek a méhben hordozzák fejlődő utódaikat, és születésükig folyamatosan táplálják őket.
A kutatók reményei szerint felfedezésük a távolabbi jövőben új kezelési módokhoz vezethet, amelyek megvédhetik a vetéléstől az édesanyákat.
