Nőgyógyászat : Vetélés
A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.
Vetélés tünetei és kezelése
Mi a vetélés?
Vetélésnek, a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. (Ha például a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk.) A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. terhességi hét: onnantól kezdve már szülésről van szó.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. Ilyenkor a kis menstruációs csúszás tulajdonképpen spontán vetélés, de az érintettek nem tudnak róla.
Vetéléskor a magzat nem feltétlenül az anyaméhben hal el, megtörténhet élő magzattal is. Létezik úgynevezett fenyegető vetélés is, ami azt jelenti, hogy görcsök és apró vérzések alakulnak ki, de maga a vetélés nem indul be.
A vetélés előfordulása
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken. A gyakoriság több tényezőtől, egyebek mellett az anya korától függ: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés. Ugyancsak nagyobb eséllyel fordul elő vetélés azoknál, akiknél egyszer már megtörtént.
A vetélés okai
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. Ebben akár a petevezeték-transzport zavara is szerepet játszhat.
A vetélés rizikóját továbbá az anyai életkor emeli: míg 20 és 30 éves kor között csak 11 százalékos a vetélés esélye, addig 35 éves kor felett már 20, 40 éves kor felett 40, 45 éves kor felett pedig már 80 százalékos.
A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is. A rizikótényezők mellett vannak kromoszómarendellenességek is, amelyek vetélést okoznak - a vetélést az esetek 50 százalékában ezek váltják ki. A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik. A betegséggel ténylegesen érintett lányok száma emiatt alacsony.
A pajzsmirigy működési zavara is emeli a rizikót: alulműködésnél (Hashimoto-betegség esetén) például nagyobb eséllyel jelentkezhet vetélés, de növeli a kockázatot a jódhiány, valamint a policisztás ovárium szindróma is.
A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is (amely baktérium okozta betegség). A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. A konkrét okot nem minden esetben tudják megnevezni, de például ismert, hogy a vetélések egy részét valamilyen lázas állapot előzi meg.
Más fertőzések, így például a parvovirus B19, a rubeola, a herpes simplex, a toxoplasma gondii szintén növelik a vetélés kockázatát.
Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Ennél a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést. Bekövetkezhet vetélés mindezeken túl alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) miatt is. Ennek a magzat vagy újszülött agyvérzése mellett legsúlyosabb kockázata az úgynevezett középidős (13-23. hetes) spontán vetélés.
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak_ ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet. A koraterhességi vetéléseknél a hímivarsejtek rendellenességeire is gondolni kell.
A vetélés tünetei
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél (tehát amikor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni) a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet. Ez akár életveszélyes állapotot is jelenthet, és különösen az előrehaladottabb terhességeknél fordulhat elő.
A vetélés diagnózisa
Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ilyenkor a vérzés magától elállhat vagy gyógyszeresen elállítható, a vetélés pedig nem feltétlenül következik be.
Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg. Megesik, hogy a kismama úgy érkezik, hogy már hoz magával szövetdarabokat is. Ilyenkor az inkomplett vetélést az ultrahangvizsgálat után a kórházban befejezik. Ha a kismama komplett vetéléssel érkezik a kórházba, akkor jellemzően szintén hoz szövetdarabokat. Ilyen esetben ultrahanggal még megnézik a méh üregét, de már nem találnak benne semmit.
Ha a vetélések ismétlődnek, és két egymást követő spontán vetélés történik, akkor már javasolt a teljes kivizsgálás. Ilyenkor hormonális és immunológiai kivizsgálásra is szükség van, de nézni kell a méh anatómiáját is.
A vetélés kórlefolyása
A vetélés lehet fenyegető vetélés, kezdődő vetélés, komplett vetélés, inkomplett vetélés, elmaradt vetélés és lázas vetélés. A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg. Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott. A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség. Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. Ilyen esetben is szükség van orvosi beavatkozásra.
A vetélés kezelése
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha előbbiről, tehát komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. Szeptikus vetélésnél azonnali beavatkozás szükséges.
A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell. Ez a méhszáj kímélete miatt fontos, így ugyanis sokkal könnyebbé válik a beavatkozás is.
A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is. A vetélés után kontrollvizsgálatokra van szükség.
A vetélés megelőzése
A vetélést az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. Elégtelen progeszterontermelésnél a vetélés kockázatát a progeszteron pótlása csökkenti, ami történhet akár szájon át, akár hüvelybe felhelyezve.
A vetélés szövődményei
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is. Ha lázas állapottal járó szeptikus vetélésről van szó, akkor a méh eltávolítására is szükség lehet - erre azonban csak extrém ritkán, nagyon szélsőséges állapotok miatt kerül sor.
Hasznos tudnivalók a vetélésről
A terhesség alatti hüvelyi vérzésnél nem elég a vetélést kizárni, gondolni kell arra is, hogy mi lehet még a vérzés forrása. Okozhatja például méhnyak-elváltozás és hüvelyelváltozás is.
A narancsban vagy a gránátalmában van több C-vitamin?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Ezért reagál a nők teste másként az alkoholra, mint a férfiaké – Nagyobb a kockázat kis fogyasztásnál is
Egy pohár bor egy hosszú nap végén sokaknak ártalmatlan kikapcsolódásnak tűnik. Mégis, ha egy nő és egy férfi ugyanannyit iszik, a nő szervezetében gyakran erősebb és gyorsabb hatással kell számolni.
Depresszió nőknél és férfiaknál – Miért jelentkezik eltérően a betegség a két nemnél?
Több kutatás is alátámasztja, hogy a depresszió nagyobb eséllyel alakul ki nőknél, mint férfiaknál. Viszont arra is van bizonyíték, hogy a férfiak kisebb eséllyel kérnek segítséget a tüneteikkel, amiket hajlamosak a stresszre fogni.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-4 °C
Általában derült vagy gyengén felhős idő valószínű, azonban észak felől kisebb felhőtömbök érkeznek, melyekből néhol hózáporok kialakulhatnak. Az északnyugati szél újból nagy területen megélénkül, megerősödik, de északkeleten és délnyugaton lesznek szélcsendesebb részek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -8 és -2 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Egy hidegfront érkezése az arra érzékenyeknél fokozhatja a kellemetlen panaszokat.
