Emésztőrendszerünkben szimbiózisban, azaz kölcsönösen hasznos együttélésben él egy baktériumközösség – ez a bélflóra. Ha a bélflórában egyensúlyban vannak a hasznos és kártékony baktériumok, akkor az emésztőrendszer egészséges, ha viszont ez az egyensúly felborul, akkor megnő az veszélye annak, hogy megbetegedjünk. Az egyensúly megóvását segítik a probiotikumok, amelyeket antibiotikumok mellé azért javasolt szedni, mert az ilyen gyógyszerek mindkét fajta baktériumot elpusztíthatják.
Bőrünket is védik hasznos baktériumok
Védőfunkciót betöltő baktériumközösség nemcsak emésztőrendszerünkben, hanem bőrünkön is él – ezt nevezzük bőrflórának. Az emberi bőr flóráját alkotó mikroorganizmusok ökológiai rendszerét mikrobiomnak nevezzük (ilyen ökológiai rendszer, azaz mikrobiom a testünkben több helyen is megtaláható). A bőrflóra – a bélflórához hasonlóan – akkor tudja megfelelően védeni a bőrt, ha a hasznos és káros baktériumok egyensúlyban vannak benne. Ilyenkor bőrünk egészségesebb, ellenállóbb, ha viszont az egyensúly felborul, akkor bőrproblémák, gyulladás, gennyes gyulladás, bőrbetegségek, érzékenység és irritáció alakulhat ki.
Az egyensúly felborulását számos tényező okozhatja, például idegen baktériumok jelenléte, környezeti hatások, életvitel, nem megfelelő kozmetikumok használata, túlzott fertőtlenítés, UV-károsodás vagy általános immungyengülés. Nagyon fontos, hogy a bőrt védő baktériumközösség egyensúlyát ne bolygassuk meg, támogatni viszont szabad – és erre nagyszerűek a pre- és probiotikus bőrápolók. A prebiotikumok táplálják és támogatják a mikrobiomot – olyan növényi rostok, amelyek táplálékul szolgálnak a hasznos baktériumok számára. A probiotikumok segítik a bőrflóra regenerálódását – élő, hasznos baktériumok, illetve ezek “darabkái”.
A gyulladt, környezeti ártalmaknak kitett bőr megmentői
Pre- és probiotikumokat tartalmazó kozmetikumokat minden bőrtípusra használhatunk, inkább bőrünk állapota kell, hogy eldöntse, mikor lehet szükségünk rájuk. Remekül hatnak a pattanásos, gyulladásban lévő, túl sok faggyút termelő és a látványosan vízhiányos bőrre is. Emellett azoknak is ajánlott a használatuk, akik bőre fokozottan van kitéve az olyan, főleg nagyvárosokra jellemző környezeti hatásoknak, mint a szennyezett levegő vagy az elektroszmog. Jól jöhet leégés után is, amikor a bőr már lehámlott és nem vörös, de még érzékeny, mivel napkárosodás után a bőr védőrétege jóval gyengébb, és ugyanez igaz olyankor is, ha túlhámlasztottuk az arcunkat. Ilyenkor egy pre- és probiotikumokat tartalmazó hidratáló felgyorsíthatja a regenerálódás folyamatát.
A jövő kedvence lehet a probiotikus bőrápolás
A probiotikus bőrápolás egy viszonylag új trend, amellyel kapcsolatban számos kutatás zajlott és zajlik jelenleg is. Eddig inkább a posztbiotikumokat használták a kozmetikai iparban. Ezek olyan anyagok, amelyeket hasznos baktériumok állítanak elő. Ezek közé tartozik például a tejsav, amely segít a bőr pH-ja helyreállításában, hidratál és gyengéden hámlaszt, vagy éppen az arginin nevű aminosav, amely hidratáló és gyulladáscsökkentő hatású.
Vannak szakértők, akik szerint néhány éven belül meghatározó irányzat lehet, mivel vannak olyan eredmények, amelyek azt jelzik, hogy nemcsak a bőr erősítésében és öregedésének lassításában, hanem az akné, az ekcéma és a rosacea kezelésében is hatékonyak lehetnek az ilyen termékek. Annak, hogy egyelőre viszonylag szűk a választék pro- és posztbiotikus termékekből, főként az az oka, hogy a gyártásuk és forgalmazásuk szigorú követelményekhez, szabályozásokhoz kötött, ami egyben a hatóanyag-tartalmukat és a minőségüket is garantálja.
A cikket Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
