Transzfúzió

 Szabó Emese

 

 dr. Várkonyi Judit hematológus

 

Mi ez a beavatkozás?

A transzfúzió vérátömlesztést jelent, de nem csak ezt értik alatta. Ennek oka, hogy többféle vérkészítmény is van: szó lehet csak a vörösvérsejtek masszájáról, de lehet a vérkészítmény szűrt és mosott, esetleg besugarazott is. Lényeg, hogy például egy csontvelő-átültetés előtt (a vörös vértesteket a csontvelő termeli) minél kevésbé immunizálja a beteget, segítve, hogy szervezete majd az idegen csontvelőt jó eséllyel fogadja be.

Vannak különböző formájú vérlemezke-készítmények is, amelyeket az immunrendszeri hatás miatt szintén kezelnek. Ugyanezen ok miatt a beteg humán leukocita antigénre (HLA) tipizált vérlemezke-készítményt is kaphat. Létezik olyan transzfúzió is, amelynél csak vérplazmát használnak, hogy azzal a vér alvadási faktorait pótolják. Egyre ritkábban használják, de létezik fehérvérsejt-készítmény is.

Mikor van szükség rá?

Több olyan helyzet is van, amikor transzfúzióra van szükség. A legtipikusabb példa a vérszegénység, amelynél maguk a vörösvértestek hiányoznak. Ebben az esetben akkor kell transzfúziót adni, ha a helyzetet gyorsan kell rendezni, mert például a beteg vérzik. Ilyenkor életmentő, hogy az érintett az oxigént szállító vörösvérsejteket gyorsan megkaphassa.

Olyan esetben is szükség van transzfúzióra, amikor nem a folsav, a B12-vitamin vagy a vas hiánya miatt alakul ki vérszegénység, hanem valamilyen alapbetegség miatt. Klasszikusan ilyenek azok a hematológiai betegségek, amelyeknél a csontvelő nem termel elég vörösvértestet. A vérképzés helyét elfoglalhatja például a leukémia, de lehet szó kötőszövetesen átépült csontvelőről is, vagy éppen limfómáról. Ritkán, de a csontvelőben lévő daganatáttét is gátolhatja a vérképzést. Ha csak vashiányos vérszegénység vagy a B12-vitamin hiánya miatt alakul ki vérszegénység, akkor általában nincs szükség transzfúzióra: ráérnek kivárni, hogy a hiányzó nyomelem vagy vitamin pótlása után a szervezet - nagyjából 2-3 hét alatt - maga gondoskodjon a vérképzésről.

Transzfúzióra van szükség akkor is, ha a beteg műtét alatt veszít vért. Erre sok esetben fel is készülnek, tervezett operációnál például megesik, hogy a beteg eleve korábban levett és megfelelően tárolt saját vérét kapja vissza.

Az atomkatasztrófák után szintén szükség van - méghozzá sürgősen - transzfúzióra egészen addig, amíg a sugárzás miatt tönkrement csontvelő helyére átültetett donorcsontvelő képessé nem válik a vérképzésre. A csontvelői őssejtek elhalását nemcsak radioaktív sugarak, hanem kémiai ártalmak is okozhatják. Ilyen esetben az átültetésig szintén transzfúzióra van szükség.

Milyen betegségeknél végzik?

A leggyakrabban műtéteknél és vérzéseknél van szükség transzfúzióra, de gyakran alkalmazzák leukémiánál, limfómánál és egyéb hematológiai betegségeknél is.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

A transzfúziót mindig megelőzi a vércsoport meghatározása: a folyamatnak ez az első lépése, a betegnek ez alapján rendelik meg a vért. Tervezett transzfúziónál nem történhet meg, hogy valaki a bárki számára megfelelő 0 negatív vércsoportú vért kapja meg. Ez csak tömegbaleseteknél fellépő vérhiány esetén lehet így, amikor azonnal transzfúzióra van szükség. Egyéb esetekben a beteg választott, plazmamentesített masszát kap, nem is teljes vért. Persze, ha vérlemezkére vagy kifejezetten plazmára van szüksége, akkor azt kapja.

Közvetlenül a transzfúzió előtt úgynevezett keresztpróbát is végeznek. Ez azt jelenti, hogy a betegtől levesznek vért, és egy csempén vagy üveglapon megnézik, hogy a beteg savója biztosan összeférhető-e a megrendelt vérkészítménnyel, azaz nem csapja-e ki azt. Pozitív keresztpróba esetén a vér nem adható be a betegnek. Utóbbi jelenség bizonyos betegségeknél - például mielománál - is megfigyelhető, viszont akkor a kiváltó ok a beteg vérében levő kóros fehérje. Ebben az esetben a pozitívnak látszó keresztpróba nem feltétlenül jelent problémát, ha ugyanis az összecsapódások egy kis fiziológiás sóoldat hozzácsöppentése után föloldódódnak, akkor a készítmény használható, nem okoz tényleges gondot.

A keresztpróba után úgynevezett biológiai próbát is végeznek. Ennél a beteg először pár milliliter vért kap, miközben nézik a pulzusát, vérnyomását, figyelik, hogy van. Ezt a próbát még kétszer ismétlik, és ha általános állapota nem változik, a transzfúzió megkezdődhet.

Magát a transzfúziót úgy végzik, hogy a beteget ágyra fektetik, majd vénájába (mindegy, melyikbe, lényeg, hogy használható legyen) egy szerelék segítségével vért juttatnak. A szerelékben speciális szűrő is van, hogy a beteg keringésébe még véletlenül se kerülhessen összecsapódott alvadék. A transzfúzió azonnal jó hatással van a szervezetre.

Egy zacskó vérben 200 milliliter vörösvértest-massza van, a transzfúzió során pedig egy ülésben 400 milliliter vért használnak föl. (Az emberben nagyjából 5 liter vér kering.) Ez a mennyiség a vénán keresztül lassan jut be a keringésbe. Az érrendszer normális körülmények között gond nélkül alkalmazkodik ehhez a térfogathoz, de persze az idősebb, elesettebb betegekre jobban kell figyelni.

Mennyi időt vesz igénybe?

A transzfúzió során egy zsák vér nagyjából egy óra alatt csorog le.

Milyen szakorvos végzi?

A transzfúziót transzfúziós nővér vezeti. A folyamatot felügyelő orvosnak el kell végeznie egy transzfúziós tanfolyamatot.

Hogyan kell készülni rá?

Nem kell különösebben készülni a transzfúzióra, de előtte érdemes felkeresni a mellékhelyiséget, hogy a beavatkozást ne kelljen emiatt megszakítani. Fontos, hogy a transzfúzió ne történjen lázas állapotban.

Mire kell figyelni utána?

A beteg a transzfúzió után ideális esetben egy éjszakát a kórházban tölt, első vizeletét pedig le kell adnia. Ez azért fontos, mert kiderül belőle, hogy szervezete befogadta-e a vérkészítményt, nem estek-e szét a vérsejtek. Huszonnégy órával később meg lehet nézni azt is, hogy a beteg töltődött-e, megemelkedett-e a hemoglobin-szintje.

Jár sugárterheléssel?

Nem jelent sugárterhelést, ha a fölhasznált vérkészítményt besugárzással kezelték.

Jár vele fájdalom?

A transzfúzió nem jár fájdalommal, csak a vele járó tűszúrás okoz kis kellemetlenséget.

Kinél nem végezhető?

Nincs kizáró oka a transzfúziónak, a beavatkozás mindenkinél végezhető.

Milyen szövődményei lehetnek?

A transzfúziós szabályzat nagyon szigorú, ha minden szabályát betartják, nem lehetnek szövődmények. Fontos tudni azt is, hogy a betegek HIV-re és hepatitis vírusra is szűrt vérkészítményt kapnak.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Várkonyi Judit hematológusnak, a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinika docensének.



Utolsó módosítás: 2019.11.14.

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag