Egyéb vizsgálatok

Altatás

Mi ez a beavatkozás?

A műtéti altatást a szaknyelv általános érzéstelenítésnek hívja, a köznyelv inkább mélyaltatásként emlegeti. Ennek során az aneszteziológusok altató és fájdalomcsillapító gyógyszerek adásával érik el, hogy a beteg ne érezze a beavatkozást és a műtéti fájdalmat. A mélyaltatás során a test izomzata - beleértve a garat-, valamint a légzőizmokat is - elernyed, ami légútbiztosítást, lélegeztetést tesz szükségessé.
A mélyaltatástól jól el kell különíteni a bódítást, illetve a szedációt, amelyet a köznyelv felületes altatásként emleget. Ezeknél az orvosok szintén altató és nyugtató gyógyszereket adnak, de azok csak a beteg pszichés komfortját biztosítják, magáról a műtéti érzéstelenítésről pedig valamilyen regionális érzéstelenítő technikával - például gerincközeli érzéstelenítéssel - gondoskodnak. A felületes alvást úgy kell elképzelni, mint az éjszakait: megmarad a beteg spontán légzése, és előfordulhat -például erősebb hangingerre - ébredés is, de az érzéstelenítésnek köszönhetően fájdalmat ekkor sem érez a beteg.

Mikor van szükség rá?

Felületes altatást akkor alkalmaznak, ha a beavatkozás nem jár igazán fájdalommal, vagy ha az érzéstelenítés regionális technikákkal biztosítható, de szükséges a pszichés kellemetlenség csökkentése. Klasszikusan ilyenek a gyomortükrözések, a vastagbéltükrözések, a gerincközeli érzéstelenítésben végzett műtétek vagy akár a fogászati beavatkozások.
Általános érzéstelenítésre, tehát mélyaltatásra minden olyan fájdalommal (például sebészi metszéssel) járó beavatkozásnál szükség van, amely egyéb technikával nem érzésteleníthető (ilyenek például a mellkasi és az idegsebészeti műtétek). Előfordul az is, hogy ezek ugyan alkalmazhatóak lehetnek, de a beteg elutasítja őket. Ilyen esetben a regionális érzéstelenítés alternatívája lehet a mélyaltatás.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

Az altatás mindig monitorizált körülmények között történik: a betegre EKG-monitort, vérnyomásmérőt, véroxigénszintet mérő pulzoximétert helyeznek föl. Ezt követően kezdhető meg az altatás, amelynek első része az elaltatási fázis. Felnőtteknél ez vénabiztosítással indul, majd a gyógyszerek vénás kanülön keresztül végzett beadásával folytatódik. Kisebb gyerekek esetén egy arcmaszkon keresztül lélegeztetnek be altatógázt. A gyógyszerek hatására a betegek pár másodperc alatt elalszanak. Kisebb gyerekek esetében vénaszúrást többnyire már az alvás során végeznek.
Mélyaltatás esetén elalvást követően történik a légutak biztosítása, illetve a lélegeztetés elkezdése. Ennek több módja van. Rövidebb, 10-15 perces műtéteknél az altatóorvos a saját kezével, speciális műfogás segítségével tarja szabadon a légutakat, a beteget pedig arcmaszkon keresztül lélegezteti. Ennél hosszabb műtéteknél már szükség van speciális légútbiztosító eszközök behelyezésére. Rutinszerűen ennek két módja van: az egyik az úgynevezett endotracheális tubus alkalmazása (ennek behelyezése az intubáció), a másik a gégemaszk használata. Az endotracheális tubus olyan műanyagcső, amelyet a hangszalagokon keresztül a légcsőbe vezetnek. A gégemaszkot a légutak fölött illesztik rá a gégebemenetre. Tartósan ezen a két eszközön keresztül tudják lélegeztetni a betegeket.
A műtét alatt folyamatosan adagolják az altató és fájdalomcsillapító gyógyszereket, fenntartják a folyamatos lélegeztetést, biztosítják a megfelelő folyadékbevitelt. Az aneszteziológus feladata az esetleges aneszteziológiai komplikációk (például szívritmuszavarok) ellátása, valamint a segédkezés is a sebészeti komplikációk ellátásában. Szükség lehet - tipikusan nagyobb vérzések esetén - vérkészítmények, valamint véralvadást elősegítő készítmények megfelelő ütemű adására is a keringés stabilitásának biztosítása érdekében.
Az operáció végén megszüntetik az altatószerek adagolását, a beteg pedig - ahogy szervezete kiüríti ezeket a gyógyszereket - elkezd ébredni. A légútbiztosító eszközöket az ébresztés azon fázisában távolítják el, amikor a beteg még gyakorlatilag alszik, de spontán légzése már visszatért. Ezt követően megvárják a teljes ébredést, amely nagyjából 10-15 perc.

Mennyi időt vesz igénybe?

Az altatószerek hatására a beteg néhány másodperc alatt elalszik. A mélyaltatáshoz szükséges légútbiztosítás problémamentes esetben nagyjából 10 percet vesz igénybe. Az altatószerek adagolását a műtét végén állítják le, onnantól kezdve 10-15 perc a teljes ébredés.

Milyen szakorvos végzi?

Az altatásról aneszteziológus szakorvos gondoskodik.

Hogyan kell készülni rá?

Az altatóorvos a műtét előtt egy-két héttel kivizsgálja a beteget, áttekinti az elkészült leleteket, felméri az ismert betegségeket, és gondoskodik róla, hogy azok terápiáját az operáció idejére optimalizálják. Átmenetileg szükségessé válhat tartósan szedett véralvadásgátló gyógyszerek át-, illetve leállítása.
Az aneszteziológus felméri azt is, hogy van-e a betegnek olyan panasza, amely korábban fel nem ismert betegségre utalhat, és amely a műtét szempontjából magas rizikót jelenthet. Klasszikusan a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tüdőbetegségek lehetnek ilyenek. Megfázások, fertőzések esetén, amennyiben a műtét halasztható, úgy annak halasztása szükséges.
A közvetlen műtét előtti felkészülésnek része az úgynevezett éhgyomor biztosítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegek az altatást megelőzően 6 órával fogyaszthatnak utoljára szilárd táplálékot, folyadékot pedig az operáció előtt 2 órával vehetnek utoljára magukhoz. Ez már akkor is csak teát vagy szénsavmentes vizet jelenthet. (Sürgős műtétek esetén mérlegelendő, hogy az éhgyomor biztosítása érdekében a műtét halasztható-e. Amennyiben az éhezési idő kivárására nincs idő, úgy a tüdő védelme érdekében ilyen esetekben endotracheális tubus behelyezése szükséges.)
A légútbiztosítás érdekében a kivehető műfogsorokat, nyelvpiercingeket el kell távolítani az altatás előtt. Jó tudni azt is, hogy a mozgó fogak kiesésének rizikója jelentősen nagyobb az egészséges fogakéhoz képest.

Mire kell figyelni utána?

Az altatás után szédülés jelentkezhet, emiatt fontos, hogy a beteg először csak felügyelet mellett keljen föl. A műtét utáni 24 órában nem engedélyezett autót vezetni, jogi döntéseket hozni. Ennek oka, hogy egyes altató gyógyszereknek amnéziát okozó mellékhatásuk lehet, tehát a beteg éber, látszólag megfelelően reagál környezetére, de utólag nem emlékszik erre az időszakra. Bizonyos esetekben a gyógyszer ezen amnéziát okozó hatását fel is használják az orvosok, ugyanis számos beteg kifejezett kérése, hogy a műtét körüli eseményekre ne emlékezzen.
Alapvetően az altatóorvos határozza meg, hogy a beteg a műtét után mikor ehet, ihat, de általában egy-két órával később már szabad étkezni és inni. Más a helyzet, ha hányinger vagy hányás tapasztalható, illetve ha a műtét jellege megköveteli a tartós éhezést. Erről viszont már a sebészek döntenek.

Jár vele fájdalom?

A vénabiztosításon túl az altatás nem jár fájdalommal. A műtétet követően a légútbiztosító eszközök irritációja miatt előfordulhat torokfájás, illetve a műtéti területen sebfájdalom.

Kinél nem végezhető?

Altatás gyakorlatilag mindenkinél végezhető, azonban például a súlyos szív- és érrendszeri, illetve a tüdőbetegségek komolyabb rizikót jelenthetnek. Ezekben az esetekben a beteg, valamint a sebész bevonásával egyénileg mérlegelendő, hogy az altatással, műtéttel járó rizikó vállalható-e a műtéttől várható haszon érdekében.
Az idős életkor önmagában nem akadálya az altatásnak, viszont ilyen esetben a műtét után gyakrabban fordulhat elő átmeneti vagy tartós zavartság, fokozódhat a demencia.

Milyen szövődményei lehetnek?

A mélyaltatás közvetlen veszélyét részben a légútbiztosítás nehezítettsége adhatja. Ennek enyhébb következménye a fogak, a szájnyálkahártya és a hangszalagok sérülése lehet, de nagyon ritkán előfordulhatnak ennél súlyosabb következmények is. Ilyen az átmeneti oxigénhiányos állapot, illetve a miatta kialakuló tartós tudatkárosodás. Legsúlyosabb esetben, sikertelen légútbiztosítás esetén extrém ritkán akár halál is történhet. Természetesen ezek elkerülése érdekében számos lehetőség rendelkezésre áll, amellyel a súlyos, maradandó károsodások száma minimálisra csökkenthető.
Az altatás rizikóját számos alapbetegség emelheti. Ezek közül kiemelendőek a szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek.
Közvetett módon a sebészeti beavatkozással járó komplikációk - közülük különösen a vérzések - is jelenthetnek egyfajta altatási rizikót.
Mint minden gyógyszernél, a műtőben alkalmazott gyógyszerek esetén is jelentkezhet túlzott érzékenység, de az ilyenkor kialakuló reakciók ellátásához a műtőben minden feltétel azonnal adott.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szabó Nóra aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosnak.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15, +20 °C
Minimum: +4, +11 °C

A felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Szórványosan alakul ki zápor. Erős, olykor viharos lesz az északnyugati szél, 15, 20 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön újabb front, de még mindig hidegfronthoz hasonló hatás lesz tapasztalható. Görcsös fejfájás, izomgörcs léphet fel, sokan ingerlékenyek, nyugtalanok lehetnek. Az összetett légköri helyzet több panaszt is okozhat. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: