Tegnap délután még arról szóltak a hírek, hogy egy 18. kerületi rendelőintézetből elfutott egy holland férfi, aki COVID-19 fertőzésre utaló tünetekkel jelentkezett. Ám most kiderült, hogy mivel elmondása szerint túl sokat kellett várnia a mentőkre, inkább önként felkereste a Szent László Kórházat.
Bár egyelőre nincs koronavírusos hallgatójuk, a hatékony védekezés érdekében operatív törzs alakult csütörtökön a Debreceni Egyetemen. Első intézkedésként felfüggesztették a dolgozók hivatalos utazásait a kockázatosnak ítélt országokba, valamint az onnan hazaérkezőket arra kérik, három hétig ne látogassák az intézményt.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is tett már lépéseket annak érdekében, hogy oltóanyagokat szerezzen be a kockázati csoportok védelmére a H5N1 madárinfluenzával szemben. Szakértők szerint az oltások segíthetnek csökkenteni egy jövőbeli világjárvány kockázatát.
Főként az északnyugat-délkeleti sávban még elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok, de estére ott is csökken a felhőzet. A keleties szél csak kevés helyen élénkülhet meg, de zivatarok körül átmenetileg erős lökések előfordulhatnak. Késő estére döntően 14 és 22 fok közé hűl le a levegő. A hét közepéig fronthatásra nem kell az előrejelzés szerint számítani.
