Az utóbbi időben ismét fontos kérdés lett az új típusú koronavírus eredete, pontosabban az, hogy a kórokozó vajon állatról terjedt-e át az emberre, vagy esetleg a vuhani laboratóriumból szabadult-e el. Az Egyesült Államok és Kína között éleződő feszültség miatt azonban az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) egyre nehezebb lesz igazságot tenni.
Miután a napokban a G7 vezetői is a kínai vírushelyzet ismételt vizsgálatát követelték, nyugodtan állíthatjuk, hogy a SARS-CoV-2 eredete miatti vita sohasem kavart nagyobb port. Titkokkal játszó politikusok, titkosszolgálati vizsgálatok, a járvány híráradatában sodródó tudósok, kalandorok e történetet szereplői.
További vizsgálatot szorgalmazott kedden Genfben Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója arról az elméletről, amely szerint a koronavírus-világjárványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadult ki. Egyben bírálta Kínát, amiért korlátozta a nemzetközi szakértők hozzáférését az elsődleges adatokhoz.
Valószínűsíthetően Dél-Kína vadfarmjairól indult ki a koronavírus-pandémia - véli dr. Peter Daszak zoológus, betegségökológus. A szakember maga is tagja volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon szakértői csapatának, amely a világjárvány forrását kutatta idén év elején Kínában.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, viszont az északkeleti területeken többórás napsütés várható. Északkeleten, keleten fokozatosan megszűnik az eső, míg hazánk délnyugati felében ismétlődő jelleggel számíthatunk esőre, záporesőre, néhol zivatarra, lokálisan a Dunántúlon hullhat kiadós mennyiség. A csapadékhajlam a nap második felében ott is csökken. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik, de zivatarok környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 27 fok között alakul, a csapadékosabb délnyugaton mérhetjük az alacsonyabb, északkeleten a magasabb értékeket. Késő estére 12 és 18 fok közé hűl le a levegő. Hideg fronthatásra számíthatnak az arra érzékenyek, többeknél előfordulhat fejfájás, vérnyomás-ingadozás.
