Tudósok szerint az Egyesült Államok és Kína között éleződő feszültség kihatással lesz az új típusú koronavírus eredetét vizsgáló kutatásokra is. Sokan úgy vélik, a WHO nem alkalmas erre a feladatra, ezért egy, a világszervezettől független vizsgálóbizottság felállítását sürgetik. Rutgers Egyetem molekuláris biológusa, Richard Ebright pedig egyenesen komédiának nevezte a világszervezet szakértőinek év elején a közép-kínai Vuhanban tett látogatását. "A kérdés, hogy vajon a vírus állatról terjedt emberre vagy pedig a vuhani laboratóriumból szabadult el, politikai vetülettel is bír, ezért túlmegy a WHO szakértőinek hatáskörén" - véli a biológus.
Alternatív bizottság vagy biztos kudarc?
Június elején Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet a vizsgálatok következő szakaszán dolgozik, ám nincs megfelelő jogköre ahhoz, hogy Kínát együttműködésre bírja. Néhányan éppen emiatt úgy vélik, a WHO vizsgálatai eleve kudarcra vannak ítélve. Most viszont a WHO tanácsadói testületének egyik tagja, Jamie Metzl több kollégájával együtt azt javasolta, hogy a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) állítson fel egy alternatív vizsgálóbizottságot a vírus eredetének kiderítése érdekében.
A Georgetown Egyetem WHO-val együttműködő egészségügyi és emberi jogi központjának igazgatója, Lawrence Gostin szerint a WHO-ra támaszkodva soha nem fog kiderülni, hogy honnan ered az új koronavírus . "Kína másfél éve elzárja őket az információktól, és teljesen világos, hogy nem tudnak a dolog mélyére ásni" - szögezte le a szakértő.
Az igazság nyomában
A vírus eredete hevesen vitatott. A COVID-19 -betegséget kiváltó kórokozó legközelebbi genetikai rokonát egy 2012-es járvány nyomán fedezték fel a délnyugat-kínai Modzsiang bányájában dolgozó munkásoknál, akik denevérürüléket takarítottak a területen, és ezt követően influenzaszerű tünetekkel többen kórházba kerültek. Tavaly azonban a kínai hatóságok lezárták a bányát, és elkobozták a kutatók által összegyűjtött mintákat, a helyieknek pedig megtiltották, hogy szóba álljanak az odalátogató újságírókkal.
Jóllehet korábban úgy tűnt, Kína őszintén igyekszik kideríteni a koronavírus eredetét, ám 2020 elején, amikor a vírus külföldre is kijutott, visszavonulót fújt, és elzárkózott a kérdésektől. Az AP amerikai hírügynökség decemberi vizsgálata kiderítette azt is, hogy a kínai vezetés cenzúrázza a COVID-19-cel kapcsolatos, kínai tudósok által készített tudományos publikációkat, amelyeket közzététel előtt a központi kormányzathoz kell elküldeni.
A Columbia Egyetem egyik közgazdásza, Jeffrey Sachs azonban rámutatott arra is, hogy ha bebizonyosodna a laboratóriumi eredet teóriája, akkor nem lehetne teljes mértékben kizárni Washington felelősségét sem. A Vuhanban zajló, állatok közt terjedő, járványokat is kiváltható vírusokat célzó kutatásokat ugyanis részben az Egyesült Államok is finanszírozta.
Post-COVID: mi a három leggyakoribb tünet? A válaszért olvassa el korábbi cikkünket!
