- „Amiben nincs hús, az nem is étel.”
- „A zöldség csak köretnek való.”
- „Én csak hússal tudok jóllakni.”
- „Nem vagyok én nyúl, hogy salátán éljek.”
- „A hús adja az energiát, a zöldség csak dísz.”
- „Az embernek szüksége van a húsra, anélkül nem marad egészséges.”
A fenti, a húsevés mellett szóló érvek valószínűleg sokunknak ismerősen csengenek – néhányat talán már mi magunk is mondtunk. Tény, hogy a hús egy kiegyensúlyozott étrend fontos pillérét képezheti, egyáltalán nem mindegy azonban az elfogyasztott mennyiség, ahogy a tányérunkra került húsáru minősége sem.
Ahogy már egy korábbi cikkünkben is megírtuk, a húsról tudni kell, hogy esszenciális aminosavakat és teljes értékű fehérjéket tartalmaz, amelyek létfontosságúak az emberi szervezetnek, egyebek mellett az izomzat, a szervek és az immunrendszer egészsége szempontjából. Napi 5-6 dekagramm hús elfogyasztásával fedezni tudjuk a testünk aminosavszükségletét, valamint a fehérjeigény negyedét is. A húsokkal emellett zsiradékot is beviszünk, ami szintén egy igen lényeges tápanyag – elengedhetetlen például a sejtépítéshez, a zsírban oldódó vitaminok hasznosulásához és a test hőszigeteléséhez is. Mindezek mellett a húsfélék a B-vitaminokból is jelentős mennyiséget tartalmaznak, amelyek a többi között a vérszegénység, az alvászavarok és a bőrproblémák kialakulását előzhetik meg.
A hús tehát összességében nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít, így alapvetően nem az ellenségünk. A fenti előnyöket azonban kizárólag a jó minőségű húsfélék, illetve a színhúsok mondhatják el magukról – ezeket viszont, főleg a mai árak mellett, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak. Jobb híján pedig egyre inkább a füstölt, a zsírosabb, illetve a gyengébb minőségű és/vagy feldolgozott húsok kerülnek a kosarainkba. Az alábbiakban szakértő magyarázza el, hogy ez miért baj.
Egészségünk bánja, ha túlzásba esünk
„A magas zsírtartalmú húsok fogyasztása hozzájárul a túlsúly és az elhízás mértékének növekedéséhez, illetve megemeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések kockázatát. Emellett részt vesz a gyulladásos betegségek kialakulásában is. A feldolgozott húskészítmények – magas telítettzsír- és sótartalmuk miatt – szintén károsan befolyásolhatják egészségi állapotunkat, ha nagy mennyiségben, gyakran fogyasztjuk azokat” – hívta fel a figyelmet Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa.
A szakértő megemlítette továbbá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már összefüggésbe hozta a vörös és a feldolgozott (például füstölt, pácolt, sózott) húsok rendszeres, napi 50-100 grammot meghaladó fogyasztását a vastag- és végbélrák, a prosztatarák, valamint a hasnyálmirigyrák kialakulásának magasabb kockázatával. „Ezt is figyelembe véve a hazai ajánlás szerint hetente legfeljebb 350-500 gramm főtt/párolt/sült vörös húst célszerű fogyasztani, valamint minimálisra kell csökkenteni a feldolgozott húsipari termékek fogyasztási mennyiségét és gyakoriságát is” – hangsúlyozta a HáziPatika.com által megkérdezett dietetikus.
Ennyit számít heti néhány húsmentes nap
Nem árt tudni azt sem, hogy bizonyos húsok, húskészítmények és belsőségek koleszterintartalma igen magas – ha tehát csökkentjük ezen élelmiszerek fogyasztását, akkor várhatóan a vér koleszterintartalma is csökken. Ezekben az élelmiszerekben ráadásul purin is bőségesen található, ami növeli a húgysavszintet – ezzel együtt pedig a köszvény kialakulásának veszélyét –, alacsonyabb bevitel esetén tehát ez is mérsékelhető.
„A magasabb zsírtartalmú húsok, húskészítmények mellőzésével továbbá alacsonyabb kalóriabevitel érhető el, így hozzájárulunk a testtömegcsökkentéshez, hosszú távon pedig a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kockázata is a csökken” – sorolta az előnyöket Wolher Veronika. Véleménye szerint célszerű hetente egy-két húsmentes napot is beiktatni, így ugyanis nemcsak egészségesebb, de fenntarthatóbb táplálkozási szokásaink alakulhatnak ki.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nem kell tiltólistára tenni, de ésszel fogyasszuk
A szakértő szerint magas húgysavszint, köszvény, magas vérzsírértékek, veseelégtelenség, ízületi gyulladások, valamint bizonyos emésztővrendszeri problémák esetén mindenképpen ajánlott – illetve bizonyos esetekben muszáj – korlátozni a húsfogyasztást. De még ha teljesen egészségesek is vagyunk, akkor is érdemes odafigyelni néhány dologra, hogy húsfogyasztási szokásaink „egészségesebbé” váljanak.
„Két alapvető dolgot célszerű szem előtt tartani. Az egyik, hogy olyan húsokat válasszunk amelyek zsírtartalma alacsonyabb. Erre jó példa a szárnyasok és a halak előtérbe helyezése. A másik, amire érdemes figyelni, az az elkészítési mód. Mindig törekedjünk arra, hogy kevés zsiradékot igénylő konyhatechnológiákat alkalmazzunk. Süssünk roston, használjuk tapadásmentes edényt, főzzünk, pároljunk, süssünk sütőben vagy sütőzacskóban. Ezenkívül már remek forrólevegős sütők is rendelkezésünkre állnak, amelyekkel plusz zsiradék hozzáadása nélkül is elkészíthető az étel” – ismertette a szakember.
De legalább ennyire fontos az is, hogy mindig friss alapanyagokat vásároljunk, és amennyire csak tudjuk, minimalizáljuk a feldolgozott, pácolt húskészítmények fogyasztását. Mindezek mellett, mint minden élelmiszer esetében, úgy a húsoknál is a hazai termelésből származó termékeket javasol előnyben részesíteni. Ha pedig úgy döntünk, hogy húsmentes étrendre váltunk, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy egyéb fehérjeforrásokkal – például halakkal, tojással, zsírszegény tejtermékekkel, gabonákkal, hüvelyesekkel és olajos magvakkal – gondoskodjunk az optimális fehérjebevitelről. „Ezek fogyasztása mellett egy változatos húsmentes étrend esetén nem szokott kialakulni tápanyaghiány” – jegyezte meg a dietetikus.
Legjobban: