+4° - +12°
Kettős front

A lenyelt falat titokzatos útja

A szervezetünkbe bevitt táplálék az emésztőrendszeren halad végig, melynek legfontosabb részei a hasüregben foglalnak helyet.

A bélcsatornát egy kettős savós hártya, a hashártya rögzíti a hasfalhoz. A gyomor-bélrendszert mindenhol három izomréteg borítja, két hosszanti irányban és egy körkörösen futó simaizom réteg. Az egész emésztőrendszert (és más szervrendszert egyaránt) belülről egy vékony szövetréteg, a nyálkahártya borítja, melyben kis mirigyek találhatóak. Az általuk termelt nyákos váladék az emésztőmirigyektől védi a bélrendszer falát. A gastrointestinum beidegzését két fő idegköteg látja el, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Ezen plexusok (idegfonat) felelősek a perisztaltikus mozgások és összehúzódások létrejöttéért, amely a külső beidegzés teljes hiányában is kialakul. Perisztaltikus mozgás segít a béltartalom továbbításában. A bél adott helyén kontrakciós (összehúzódási) gyűrű keletkezik, s ez bizonyos sebességgel halad a tápcsatorna lentebbi szakaszai felé. A perisztaltikus mozgás egyrészt továbbítja a béltartalmat, másrészt forgatja is azt.
A bélben mechanoreceptorok találhatóak, amelyek a bélfal feszülését érzékelik és kemoreceptorok, amelyek a béltartalom összetételét. A bélfal idegsejtjei komplex enterális (enter=bél) idegrendszert alkotnak. A beleknek kettős vegetatív beidegzésük van, mind a szinpatikus, mind a paraszinpatikus idegrendszer részt vesz a működésükben. A szinpatikus idegrendszer a bél simaizmainak működését csökkenti, a záróizmokat összehúzza, valamint az erekben összehúzódást okoz, összességében lassítja az emésztőrendszer működését. A paraszimpatikus rendszer pedig ezzel ellentétesen hat, fokozza a gyomor-bélrendszer működését.

Száj és nyelőcső

A táplálék emésztése már a szájüregben elkezdődik. A táplálék a szájüregben nyállal keveredik. A nyál a nyálmirigyekben termelődik, emésztőenzimet tartalmaz, amely elsősorban a keményítő lebontásáért felelős alfa -amilázt termeli. Ezen kívül a nyál elősegíti a táplálék síkossá tételét is, ezáltal segíti a nyelést. Tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, valamint kismértékben antibakteriális (baktériumellenes) hatása is van. Naponta kb. 1500 ml nyál termelődik, amelynek vegyhatása (pH) 7 körüli, tehát semleges. Ezen a pH-n a nyál telítve van kalciummal, ezáltal a fogak nem veszítenek kalciumot. A nyál ezen kívül nedvesen tartja a száj képleteit, ezáltal megkönnyíti a beszédet.

A nyálelválasztást a paraszimpatikus idegrendszer fokozza, ez nagy mennyiségű, híg és szerves anyagban szegény nyálat eredményez. Szinpatikus idegi hatás az ellenkező hatást váltja ki, aktivitása esetén sűrű és kis mennyiségű nyál választódik el. A szájba került étel reflexes nyálelválasztást eredményez. A nyálelválasztás leghatásosabb ingerét azok az anyagok váltják ki, melyek a nyelv ízlelő-receptorait ingerlik. A nyelvben pedig édes, sós, keserű és savanyú ízt érzékelő receptorok helyezkednek el. Az egyik legerősebb ingert a citrom szopogatása jelenti. Az emésztés első lépcsőfokát a nyállal elkevert falat képzése jelenti, melyben örlőmozgásoknak van nagy jelentősége. A fogak segítségével történő rágás során aprítjuk fel a táplálékot. Felnőtt embernek az alsó és felsőfogsorban elhelyezkedő 32 foga van. Elöl középen találhatóak a metszőfogak (összesen nyolc), majd kifelé haladva a szemfogak (négy), a kisőrlőfogak (nyolc), majd a nagyőrlő-fogak (tizenkettő) következnek. Az emberi fogazat a mindenevő fogakra jellemző sajátságokkal bír. A rágásban és a falat kialakításában a rágóizmok, a nyelvizmok, valamint a szájfenék, ajak és arcizmok is szerepet játszanak.

A nyelés folyamatával a táplálék a nyelőcsőbe kerül. A nyelés akaratlagosan indul el. A nyelv segítségével elválasztjuk a falatot a táplálék többi részétől. A falat ezt követően a nyelvhát és a kemény szájpad közé kerül. Ezt követően a lágyszájpad felemelkedik és lezárja az orr-garat üreg felé vezető utat. A légzés gátlás alá kerül, a gége felemelkedik, záródik, akadályozottá válik a félrenyelés. A falatot a nyelv a garatba, majd a nyelőcsőbe továbbítja.
A nyelés ezután a nyelőcső akaratlan összehúzódásaival folytatódik. Ez csak úgy lehetséges, hogy a nyelőcső felső szakasza az akaratlagosan beidegzett vázizom, az alsó szakasza pedig akaratunktól függetlenül működő simaizom. Az átmeneti zónában mindkét izom jelen van. A nyelőcső ritmikus összehúzódásai, vagyis perisztaltikus mozgása továbbítják a táplálékot a gyomor felé.

A nyelések száma naponta kb.2400. A folyékony és fél-folyékony táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába. A nyelőcső gyomorba való szájadzásának helyét gyomorszájnak (cardia) nevezzük, mely egy erőteljesebb izomgyűrű. Evésszünetben ez csaknem zárt állapotban van. Nyeléskor az izomgyűrű ellazul, ezáltal a nyelőcsőtartalom a gyomorba továbbítódik. A gyomorba jutott táplálék esetén az izomgyűrűben megemelkedik a nyomás, ezáltal megakadályozza a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe.

Gyomor (ventriculus, gaster)

A nyelőcső a gyomor-nyelőcső közötti izomzaton (cardia) keresztül megy át a gyomorba. A gyomor horog alakú, a nyelőcső és a belek között helyet foglaló tágulat. A gyomor főbb részei: a gyomorszáj, a rekesz bal kupoláját kitöltő ún. fundus, mely mindig tartalmaz levegőt (ezt nevezzük gyomorléghólyagnak), majd a gyomortest, végül a gyomor antrum (antrum=üreg, barlang) és pylorus (pylorus=gyomorzár) része következik. A gyomor két fala a gyomor két élében találkozik egymással. Így megkülönböztetünk nagy és kis görbületet. A gyomor szerepet játszik a hirtelen nagy mennyiségben elfogyasztott étel ideiglenes tárolásában, elsősorban a fehérjeemésztésben, valamint a vérképzéshez szükséges B12 vitamin, az "intrinsic faktor " előállításában.

A gyomornyálkahártyában számos mirigy foglal helyet, amelyek naponta kb. 2500 ml váladékot termelnek. A gyomorsav nem más, mint sósav, fő funkciója a gyomorba a táplálékkal bejutott baktériumok elpusztítása. Segíti a fehérjék emésztését, biztosítja gyomor megfelelő működéséhez szükséges vegyhatást. A gyomor nyálkahártya által elválasztott fehérjebontó-enzim a pepszin. A pepszin előanyagának tekinthető a pepszinogén nevű anyag, mely pH=2 körül alakul át aktív pepszinné. Ezt az alacsony, vagyis savas vegyhatást a sósav biztosítja.

A gyomrot a sósav károsító hatásától a gyomornyálkahártya által termelt nyák védelmezi. Némely anyagok áttörhetik ezt a védő réteget, és gyomorirritációt okozhatnak, így az alkohol, ecet és számos gyógyszer (aspirin, nem steroid gyulladásgátlók). Amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflex-szerűen elernyed, melyet perisztaltikus mozgások követnek. A gyomorban a táplálék összekeveredik és kis adagokban jut tovább a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe.
A gyomor összehúzódásai a kiürülése után is folytatódnak, és az éhség kialakulásával fokozatosan erősödnek. A gyomor működése idegi és hormonális szabályozás alatt áll. A szájba került táplálék reflex-szerűen gyomornedv termelést vált ki. A gyomorba került táplálék is fokozza a gyomornedv elválasztását. Az alacsony vércukorszint fokozza a savelválasztást, az inzulin is stimuláló hatású. Hasonló hatása van az alkoholnak és a koffeinnek is. Szinpatikus és paraszinpatikus rostokat egyaránt kap a gyomor, a többi gastrointestinális szervhez hasonlóan. Paraszimpatikusan a nervus vagus (X. agyideg) útján történik a beidegzése, mely során az emésztőenzim-elválasztás növekedik, valamint a pepszinogén elválasztás legnagyobb ingere is a vagus ingerlése. Szinpatikus hatás ennek ellenkezőjét váltja ki, tehát a gyomor működése lassul.
A gyomorürülés sebessége az elfogyasztott táplálék minőségétől függ. Szénhidrátban gazdag táplálék néhány órán belül kiürül a gyomorból. A fehérjedús táplálék lassabban ürül. Izgatottság gyorsítja, félelem lassítja a gyomor kiürülését. A zsírok szintén lassítják a gyomor kiürülését. A gyomorürülést a gyomor pylorus része és a patkóbél kezdeti szakasza között futó körkörös izomgyűrű szabályozza. A gyomorürülés sebessége a gyomortartalom mennyiségétől is függ. Főétkezést követően a gyomor átlagosan 2-4 óra alatt ürül ki.

A gyomornyálkahártya sejtjei termelik az ún. intrinsic faktort is, amely elengedhetetlen a B12 vitamin felszívódásához. A vitamin elégtelen felszívódása vérszegénységet eredményez. A hányás (vomitus) komplex reflex folyamat eredménye, melyet hányinger (nausea) előz meg. Célja a gyomorbél-traktus tehermentesítése, valamint a káros anyagok külvilágba juttatása.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+7, +12 °C
Minimum:
+4, +9 °C

Hazánkban szombaton délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, elszórtan alakul ki gyenge eső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag