Az átlagos "alvási egészség" javítása segíthet lecsökkenteni a magas vérnyomásra, cukorbetegségre, elhízásra és további szív- és érrendszeri megbetegedésekre való kockázatot - állítja egy új tanulmány.
Az "alvási egészség" mérésére a kutatók egy többlépcsős rendszert alakítottak ki, amely méri az átlagos alvással töltött időt, a lefekvés és felkelés idejének szabályosságát és az elalváshoz szükséges időt. Ezen kívül a napközbeni álmosságot és különböző alvási rendellenességeket - például a horkolást és a nehézlégzést - is figyelték. Ezek alapján kiszámolták 4 559 felnőtt átlagos alvási egészségét, akik az Egyesült Államokban részt vettek a 2017-18 közötti Országos Egészség és Tápanyagbeviteli Felmérésen.
Három csoport
A felmérés résztvevőit három kategóriába lehet sorolni alvási egészségi szempontból: a rossz, az átlagos és az ideális alvók csoportjába. A kutatás kimutatta, hogy a rossz alvókkal ellentétben az ideális alvóknak 66 százalékkal alacsonyabb volt a hajlamuk a magas vérnyomásra , 58 százalékkal alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegségre, 73 százalékkal alacsonyabb az elhízásra és 69 százalékkal alacsonyabb a hastájéki vagy derék körüli zsírgyarapodásra.
"Az alvási egészség több szempontú értékelése azért fontos, mert az alvási szokásaink nem függetlenek egymástól, hanem összekapcsolódnak. Az alvási egészségünk a maga teljességében többet jelent, mint az alkotó tényezők összege" - mondja a kutatás vezetője Dr. Nour Makarem, szív- és érrendszeri kutató (New York-i Columbia egyetem).
A szakértő az alvási egészséget az egészséges táplálkozáshoz hasonlította. "A bevitt tápanyagok összefüggenek egymással, hasonlóan az alvás különböző szempontjaihoz." A kutatók viszont egyesével is áttekintették az alvás különböző tényezőit. Például azoknak, akiknek nem volt problémájuk az elalvással, és egyáltalán nem, vagy csak alig horkoltak, és nem nagyon érzékeltek napközbeni álmosságot, azoknak alacsonyabb volt a magas vérnyomásra (akár 46 százalékkal), 2-es típusú cukorbetegségre (akár 51 százalékkal), elhízásra (akár 58 százalékkal) és deréktájéki zsírgyarapodásra (akár 54 százalékkal) való hajlamuk azokhoz képest, akiknek az alvás ezen részei (is) nehézséget okoztak. A kutatás azt is kimutatta, hogy azoknak, akik az ajánlott mennyiséget - se nem többet, se nem kevesebbet mint 7-9 órányit - töltötték alvással, 29 százalékkal alacsonyabb volt a magas vérnyomásra való hajlamuk.
Dr. Makarem azt nyilatkozta, hogy az orvosoknak bátrabban kellene felállítaniuk az alvászavar diagnózisát (például az alvási apnoét), és gyakrabban is kellene szűrniük ezeket. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az embereknek jobban oda kellene figyelniük az alvási szokásaikra, például arra, hogy mikor fekszenek le és ébrednek fel minden nap, és hogy mennyi időt tudnak alvással tölteni.
A napközbeni fizikai aktivitás megléte és egy csöndes, sötét és kényelmes hőmérsékletű hálószoba biztosítása segíthet az elalvásban és javíthatja az alvási egészséget. "Az az egyik legfontosabb tényező, hogy legyen egy állandó lefekvési és ébredési időnk, és hogy hétközben és hétvégén is meglegyen a 7-8 órányi alvás. Az is fontos, hogy amennyire tudjuk, kerüljük el a lefekvés előtti alkohol- és koffeinfogyasztást, valamint az alvás előtti nagy étkezéseket" - mondta dr. Makarem.
