Jelek, amelyek kiégésre utalnak

Úgy érzi, képtelen rávenni magát munkahelyi teendői elvégzésére? Esetleg egy kollégáján tapasztalja, hogy egy ideje cinikusabb és mogorvább a korábban megszokottnál? Előfordulhat, hogy ezek a kiégés jelei, amelyet immár hivatalosan is betegségnek tekinthetünk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben fogadta el az International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems (ICD) 11. kiadását, amely jelentős változásokat eszközöl az előző - 1994 óta érvényben lévő - kiadáshoz képest. Az ICD célja, hogy diagnosztikus sztenderdet állítson fel mind klinikai, mind kutatási célokra a különféle betegségekre, zavarokra, sérülésekre és egyéb egészséggel kapcsolatos állapotokra vonatkozóan. Magyarul mondva ez a dokumentum határozza meg, hogy egy-egy betegséget miként lehet behatárolni, beazonosítani, illetve egyáltalán, mit tekinthetünk betegségnek.

A 2022. január elsejétől hatályba lépő ICD-11 olyan jelentős újításokat tartalmaz, mint például a videojáték-függőség bevezetése a függőségek körébe, valamint a transzneműség törlése a mentális betegségek közül. Szintén új elemként kerül be a a burn-out, avagy magyarul kiégés szindróma. A hivatalos definíció szerint ez egy olyan tünetegyüttes, amely a nem vagy nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz eredményeként lép fel. A problémát az alábbi három jellemzővel lehet leginkább leírni:

  • kimerültség
  • megnövekedett mentális távolság a munkahelyi teendőktől, esetleg fokozott szkepticizmus és cinizmus a munkával kapcsolatban
  • csökkent munkahelyi teljesítőképesség

A kiégés egy kifejezetten foglalkozási kontextusban értelmezhető jelenség, azaz az élet egyéb területein fellépő problémákra nem lehet ráhúzni ezt a diagnózist.

Immár a kiégés is betegségnek számít
Immár a kiégés is betegségnek számít. Fotó: iStock

A kiégés szövődményei

Különösen erősen jelentkezik a kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Milyen veszélyeket rejt ez magában? A témáról bővebben ide kattintva olvashat.

Az amerikai Gallup elemző és tanácsadó cég 7500 teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott részvételével folytatott kutatást. Noha a kutatás két éves, az eredmények minden időben aktuálissá teszik a témát. Az eredmények szerint a megkérdezettek 23 százaléka gyakran vagy szinte folyamatosan küzd a kiégés tüneteivel, további 44 százalékuk pedig alkalomszerűen tapasztal ilyen jellegű panaszokat. A számok nem hazudnak: a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak kétharmadánál, azaz három dolgozóból kettőnél jelentkezik valamilyen mértékben a burn-out szindróma.

Rendkívül elterjedt problémáról van tehát szó, aminek a lehetséges következményei is igen aggasztóak. A munkáltató szempontjából például lényeges, hogy a felmérés szerint a kiégett alkalmazottak 63 százalékkal gyakrabban vesznek ki betegszabadságot, illetve több mint két és félszer gyakrabban nézelődnek aktívan új állás után, mint mentálisan kiegyensúlyozott kollégáik. Ha pedig maradnak is a pozíciójukban, átlagosan 13 százalékkal csökken a magabiztosságuk és teljesítményük, továbbá fele annyira hajlandóak csupán a szervezetileg kitűzött célok eléréséről egyeztetni a felettesükkel.

Ami pedig az érintetteket illeti, fontos elmondani, hogy a szindróma hatásai jócskán túlnyúlnak a munkahely falain. A súlyos kiégéstől szenvedő alkalmazottak kétszer gyakrabban érzik úgy, hogy a munkájukra áldozott idő és energia meggátolja őket családi kötelezettségeik ellátásában. Emellett a kezeletlen burn-out felerősíti az alapjául szolgáló stresszt, továbbá olyan problémák kialakulásának kockázatát is erősíti, mint az álmatlanság, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás és egyéb szív-érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a fertőzések, betegségek iránti fogékonyság.

Miről ismerhető fel a probléma?

Milyen szakaszai vannak a kiégés folyamatának? Részletek itt.

A korábban a Newsweek magazin által a világ legjobb kórházának megválasztott Mayo Clinic leírása szerint az alábbi kérdéseket kell feltenniük magukban a dolgozóknak, ha fennáll a gyanú, hogy burn-out szindrómával küzdenek.

  • Cinikussá, esetleg kritikussá vált az utóbbi időben a munkahelyén?
  • Nehezen indul el reggelente a munkahelyére, illetve nehezen lát hozzá a feladataihoz?
  • Ingerlékenyebb, türelmetlenebb a megszokottnál a munkatársaival, a vásárlókkal vagy üzleti partnerekkel szemben?
  • Nincs elég energiája az egyenletesen produktív munkavégzéshez?
  • Nehezére esik koncentrálni a munkahelyén?
  • A munkahelyén elért eredmények már nem nyújtanak sikerélményt?
  • Kiábrándult a munkájából?
  • Fogyaszt különféle élelmiszereket (például édességeket), gyógyszereket, kábítószereket vagy alkoholt azért, hogy jobban érezze magát vagy eltompítsa az érzelmeit?
  • Megváltoztak az alvási szokásai?
  • Váratlan fejfájásoktól, gyomor- vagy bélpanaszoktól, esetleg egyéb fizikai tünetektől szenved?

Amennyiben az eldöntendő kérdések többségére igen a válasz, úgy mindenképpen érdemes külső segítséget kérni. A pszichoterápia eszközei gyakran önmagukban is hatékonyan enyhítik a kiégést, súlyos, akár szorongás vagy depresszió által is kísért esetekben ugyanakkor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Előfordulhat továbbá, hogy a probléma megoldása érdekében elkerülhetetlen a munkahely-, sőt, a munkaterület-váltás.

Milyen esetekben nyújthat segítséget a pszichoterápia? Videónkból megtudhatja!

Mindemellett első lépésként érdemes kipróbálni valamilyen stresszcsökkentő tevékenységet, legyen az akár a jóga, a meditáció vagy bármilyen egyéb módszer. Jó hatású a rendszeres testmozgás és a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő éjszakai pihenés, valamint javasolt elsajátítani a mindfulness , avagy tudatos jelenlét technikáját. Ez a meditáció egy fajtája, amelynek lényege, hogy kizárólag arra fókuszálunk, amit éppen érzékelünk vagy érzünk, bármiféle értékítélet nélkül. A gyakorlat a hétköznapokban is jól alkalmazható, ha egy - például munkahelyi - szituációban nyitottságra és türelemre van szükség.

Forrás: who.int ; icd.who.int ; mayoclinic.org ; gallup.com

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2, +3 °C
Minimum: -10, -5 °C

Sok napsütés lesz, de csapadék nem valószínű. Többfelé élénk, északkeleten erős lökések kísérik az északias szelet, -2, 3 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden nem jön front, de a markáns hideg miatt nagyon gyakoriak lehetnek a keringési- és vérnyomáspanaszok, a fokozottan érzékenyek pedig görcsös fejfájást tapasztalhatnak. Az ízületi bántalmak tartósnak bizonyulnak, nagy a megfázásveszély is. A napsütés azonban javítja a hangulatot és a közérzetet. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: