Depresszió
40 éves anyuka vagyok, külsőre dekoratív, normális embernek nézek ki. Egy éve meghalt az anyukám és a barátnőm, és azóta nagyon szomorú vagyok. Voltam pszichológusnál, pszichiáternél, aki antidepresszánst írt föl, meg nyugtatót, semmit nem ért. Ekkor fordultam az alkoholhoz: napi szinten iszom, mert másképp nem bírom elviselni a fájdalmat. Depressziós lettem, állandóan szomorú vagyok, és bűntudatom van. Mindig elhatározom, hogy nem iszom, aztán kezdem elölről. Hangsúlyozom, nem látszik rajtam. Gondolom azért, mert nem régóta vagyok ebben az állapotban, és napközben sosem iszom, csak este. Munkámat ellátom, könyveléssel foglalkozom, de - főleg hétvégén - engedem meg jobban magamnak az italt. Hogyan küzdjem le a szomorúságomat, az alkohol utáni vágyamat?
A HáziPatika.com szakértőjének válasza depresszió témában:
A veszteségeket feldolgozni sokszor hosszadalmas folyamat. Sajnos, ezt nem tanuljuk, így sok estben nagyon nehéz feladat. Az alkohol a feszültséget átmenetileg csökkenti, a probléma megoldásának idejét azonban eltolja, arról nem is beszélve, hogy sok egyéb problémát is okoz. A gyógyszerek nem oldják meg a problémát, átmenetileg segíthetnek. Ha a gyógyszeres kezelés nem segít, akkor mindenképpen komplex kezelésben érdemes gondolkodni. Fontos a lelki problémák kezelése, valamint az alkoholproblémák kezelése is. Átmenetileg a terápia megtámogatásához adható gyógyszer, de erre nem biztos, hogy szükség lesz. Ha egyedül nem tudja abbahagyni az ivást, akkor érdemes mielőbb segítségért fordulni.