Ami biztos, hogy az egyedülálló párkapcsolati státusz egyre elterjedtebb világszerte – írja négy pszichológus kutató a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében. Kanadai adatokat idézve hozzáteszik: a 25-29 éves korosztályban az 1981-ben feljegyzett 32 százalékról 61 százalékra emelkedett a szinglik aránya 2021-ig, míg az egyedül élő embereké 1,7 millióról 4,4 millióra. Persze nagyon sokféle oka lehet, hogy miért marad egyedül valaki. Vannak, akik maguk választják ezt az életmódot, másokat túlzottan lekötnek a karriercéljaik, megint másoknak a párkereséssel akadnak gondjaik, de az is előfordul, hogy valaki egyszerűen csak nehezen tud talpra állni egy korábbi kapcsolatot lezáró szakítás után. A kanadai-ausztrál kutatócsoport (Christopher Pepping – Griffith Egyetem, Geoff Macdonald – Torontói Egyetem, Tim Cronin – La Trobe Egyetem és Yuthika Girme – Simon Fraser Egyetem) ugyanakkor ezúttal inkább arra fókuszált, hogy milyen szerepet játszhat a szingliségben az emberek kötődési stílusa.
A kötődéselméletről korábbi cikkünkben részletesen írtunk, de leegyszerűsítve azt mondja ki, hogy párkapcsolatainkat nagyban meghatározza, hogy mennyire vagyunk szorongó és elkerülő típusúak. A kötődési szorongás egyfajta bizonytalanság, amely miatt az érintettek szorongással, sok aggodalommal élik meg kapcsolataikat, attól tartva, hogy elhagyják őket. Az elkerülés pedig itt arra vonatkozik, hogy az érintettek kényelmetlenül érzik maguk intim közelségben másokkal. Akiknél e két jellegzetesség kevésbé van jelen, úgymond biztonságosan kötődnek, ami azt jelenti, hogy komfortos számukra, ha valaki mástól függnek, képesek intimitást nyújtani és elfogadni egyaránt.
Az egyedülálló emberek a sztereotip nézet szerint vagy túl ragaszkodók, vagy nem tudnak elköteleződni. Szinglikkel és párkapcsolatban élőkkel folytatott kutatások szintén arra utalnak, hogy előbbiek körében nagyobb mértékben jelentkeznek kötődési bizonytalanságok. Csakhogy, mint arra Pepping, Macdonald, Cronin és Girme rámutat, eközben arra vonatkozóan is születtek tudományos bizonyítékok, hogy sok szingli maga dönt úgy, hogy nincs szüksége tartós párkapcsolatra, mi több, így tud boldog életet élni. Mi magyarázhatja az ellentmondást?
Nincs két egyforma ember – a szinglik között sem
A négy kutató a Journal of Personality című folyóiratban március végén megjelent tanulmányához – két különálló kutatásban – közel 900 egyedülálló ember kötődési stílusát vizsgálta, illetve annak kapcsolatát az általános hogylétükkel. Fiatalokat és idősebb, hosszú ideje szingli résztvevőket egyaránt bevontak a vizsgálatba, összességében pedig kimutatták, hogy a válaszadók 78 százalékának bizonytalan, 22 százalékának biztonságos a kötődési stílusa. Utóbbi csoport tagjai voltak azok, akik jellemzően egyedül is boldognak érezték magukat. Nekik általában véve szélesebb a baráti körük, egyben jobb is a kapcsolatuk a családtagjaikkal, barátaikkal. Szexuális szükségleteiket párkapcsolaton kívül is ki tudják elégíteni, mindent egybevetve pedig elégedettebbek az életükkel. Olyannyira, hogy a jövőt illetően is kevésbé vágynak egy romantikus párkapcsolatba.
A másik, nagyobb csoport esetében három szcenáriót vázoltak fel a pszichológusok.
- A szorongó szinglik aggódnak a legtöbbet amiatt, hogy egyedül vannak. Alacsony az önbecsülésük, nem érzik, hogy kellő támogatást kapnának másoktól, egyben kevésbé elégedettek az életükkel.
- Az elkerülő szinglik vágynak a legkevésbé egy párkapcsolatba, illetve sok tekintetben elégedettek azzal, hogy egyedül vannak. Ugyanakkor az átlagosnál kevesebb barátjuk és közeli társas kapcsolatuk van, és még azokkal is kevésbé elégedettek, mint a biztonságosan kötődő emberek. Nehezen találnak értelmet életüknek, egyszersmind kevésbé boldogok is.
- Végezetül a félénk kötődési stílusú szinglik számára sokkal nagyobb nehézséget jelent, hogy közeli kapcsolatba kerüljenek valakivel, mint a biztonságosan kötődőknek. Nehezebben kontrollálják érzelmeiket, valamint általában kevésbé elégedettek párkapcsolataik minőségével. Hovatovább az összes csoport közül ők a legkevésbé elégedettek életükkel.
A kutatócsoport szerint eredményeikből kirajzolódik, hogy bár a legtöbb szingli valóban bizonytalan kötődési stílusú, közel egynegyedük azonban biztonságosan kötődik másokhoz, és jól érzi magát egyedül is. Emellett a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy pusztán az, hogy valaki párkapcsolatban él, még nem jelenti azt, hogy boldog is. Egy rossz kapcsolatban lenni hosszú távon rosszabb hatással lehet az ember életére, mintha egyedül maradna. Ami pedig a kötődési stílust illeti, a négy pszichológus arra is rávilágít, hogy az szintén változhat különböző élettapasztalatok hatására. Segíthet például biztonságot lelni egy párkapcsolatban, ha valaki olyannal találkozunk, akitől kellő figyelmet, törődést, szeretetet kapunk.
