Szív vagy él?!

A XXI. század pestise

A dohányzás az egész világon egyre szélesebb körben és egyre kíméletlenebbül szedi áldozatait. A WHO a XXI. század pestisének nevezte: 1,3 milliárd embert érint, és közülük évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió pedig szívja a cigarettafüstöt.

A dohányzás következtében minden 15. percben meghal valaki, így évente egy kisvárosnyi embert, harmincezer honfitársunkat veszítjük el értelmetlenül. A nikotin alattomos méreg, az egyetlen legális drog, a "kemény" drogoknál gyorsabban, nagyobb százalékban alakít ki függőséget. A cigarettafüstben lévő kátrány pedig bizonyítottan rákkeltő.

Világszerte emberek százezreinek halálát okozza a passzív dohányzás is. Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó is. A füstös otthonban élő gyerekek körében is nagyobb a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága, mint azoknál a kicsiknél, akik jóval egészségesebben, füstmentes környezetben nőhetnek fel.

Egy sorsjavító mozdulat

Senki nem lehet szabad, aki szenvedélyének rabja - Pithagorasz. A nikotin és a cigarettafüst ártalmai közismertek, aki azonban rabja ennek a rossz szokásnak, nehezen tud felhagyni vele. Ha mégis képes letenni végleg a cigarettát, ez a mozdulat meghatározó jelentőségű lesz egész életére, hosszú évekkel növelheti meg az élettartamát. Szakemberek szerint a leszokás az egyik legfontosabb lépés, amellyel megőrizhető vagy visszanyerhető az egészség. A tapasztalatok szerint azonban gyakorlatilag "egyedül nem megy", csak keveseknek sikerül saját erőből megszabadulniuk ettől a szenvedélytől, így esélyesebb a siker, ha szakszerű segítséget is igénybe vesznek hozzá.

Miért érdemes leszokni?

Ha az egészségügyi következmények kerülnek szóba dohányosok társaságában, szinte biztosan akad valaki, akinek a "nagyapja láncdohányos volt egész életében, mégis 90 éves korában, balesetben halt meg". Biztosan ilyen is akad, de nem ez a jellemző. Néhány sokkoló tény talán érzékelteti, mi mindent kockáztat, aki legyint a figyelmeztetésekre: Napi 1-4 szál cigaretta megháromszorozza a halálos szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívinfarktusnak, érelmeszesedésnek, magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek is a dohányzás az egyik legfontosabb ismert kockázati tényezője. A cigarettafüstben négyezerféle anyag van, köztük több rákkeltő hatású. Nem véletlen, hogy a rák egyes formái jóval gyakoribbak a dohányzók körében. "Ne szépítsük, a tüdőrákos esetek 89 százaléka a dohányzásra vezethető vissza!" - foglalta össze szakterületének tapasztalatait dr. Stájer Géza tüdőgyógyász professzor.

A dohányzás szenvedélye hozzájárulhat több más, például a gége-, a szájüregi és garatrák, ezen kívül a hasnyálmirigy, hólyag- és méhnyakrák kialakulásához, sőt, amerikai kutatók összefüggést találtak a dohányzás és a vastag- és végbélrák gyakorisága között is. A cigarettafüst irritálja a légutakat, az állandó fulladásérzés, köhögés rontja a mindennapi teljesítményt. A dohányosoknál jellemző a hörgőgyulladás, a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás, ezen felül pedig 33 százalékkal nagyobb az asztma kialakulásának kockázata náluk a nemdohányzókhoz képest. A COPD (krónikus, légúti szűkülettel járó, progresszív betegség) kialakulásának is a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás.

Mind a cukorbetegség, mind a cigarettázás önmagában is növeli az érelmeszesedés kockázatát. Ha a kettő egymással társul, a következmények még súlyosabbak lehetnek. A dohányzó nőknél nehezebb lehet a teherbeesés, ugyanakkor gyakoribb a vetélés és a koraszülés. A gyermekvárás időszakában az édesanya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézheti elő, kisebb lehet az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mell-körfogata.

Az utolsó slukk

Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30 százalékáért felelős. A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Nem kérdés tehát, hogy bármely életkorban, akár több év "füstölgés" után is érdemes letenni a cigarettát. Felmérések szerint a dohányosok nagy része szeretne leszokni. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre kínosabb rágyújtani, van, ahol éttermekben, közintézményekben tilos is. A szabályozás itthon is egyre inkább védi a nemdohányzókat. Sok munkahelyre már nem szívesen veszik fel a dohányzó jelentkezőket, hiszen közismert a napi többszöri 10-20 perces szünet miatti munkaidő-veszteség.

Az utóbbi években több új, leszokást segítő gyógyszert is kifejlesztettek. Az orvosok szerint ezek, és az alkalmazott viselkedés-terápia együttesen nyújthatnak hathatós támogatást a dohányzással szemben. Ma a siker reményével kecsegtető legjobb módszer az, hogy ha valaki 3 hónapon keresztül részt vesz egy leszokást támogató programban és, hogy ha már kialakult a nikotinfüggőség, akkor valamilyen gyógyszeres segítséget is igénybe vesz.

Tisztuló szervezet

A füstmentes élet előnyei már öt perccel az utolsó elszívott szál után jelentkeznek, hiszen azonnal nő a szív oxigénnel való ellátottsága. Húsz perccel később a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik. Egy nappal később már csökken a szívinfarktus veszélye és nő a szervezet fizikai terhelhetősége. Két nap múlva már tapasztalhatják, hogy az íz és a szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüst-szaga megszűnik.

Ahogy a szervezet fokozatosan "tisztul", úgy csökken a dohányzás megbetegítő következményeinek veszélye. Három hónap múlva az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken, kilenc hónappal a sikeres leszokás után az egykori dohányzása már nem veszélyezteti a születendő gyermekét. Egy év múlva a szívinfarktus és a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken, ugyanez a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűségéről öt évvel később mondható csak el. Tíz év elteltével lesz a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén, és 15 év múlva "felejti el" a szervezet végleg a dohányzást, amikor a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.

Ez is érdekelheti

dohányzás

Betiltsák-e a dohányzást? Itt a magyarok válasza

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

ártalomcsökkentés

Aki nem tud leszokni a nikotinról, legalább a füstről mondjon le!

dohányzás

A világon elsőként betiltanák a dohányzást a britek

Leszokni nehéz!

Készüljön tudatosan a dohányzás abbahagyására! Tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni, tüntessen el a környezetéből mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, takarítson ki alaposan, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetében. Nyugodt időszakot válasszon a leszokás elkezdésére, és jó, ha talál valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le, hiszen egymást támogatva ez is könnyebb. Beszéljen orvosával: ma már több jól bevált segédeszköz létezik a dohányzásról való leszokás segítésére. A nikotin-függőség két szinten jelentkezik. Az egyik pszichológiai: a dohányzás segít elviselni a feszültséget, a stresszt, támaszt nyújt a szorongás, a várakozás pillanataiban. Ezért élik meg oly nehezen a dohányosok a cigarettáról való leszokás időszakát, ezért tűnhet számukra az élet sokszor kilátástalannak cigaretta nélkül. A függőség ugyanakkor abban is megnyilvánul, hogy a szervezet hozzászokott a nikotinhoz, így annak hirtelen elvonása kisebb-nagyobb zavarok sorát válthatja ki: tompa fejfájás, ingerlékenység, étvágynövekedés, a koncentrálóképesség csökkenése, álmatlanság, stb. Mivel a dohányosok tudják, hogy egy cigaretta meggyújtásával ezek a tünetek megszűnhetnek, valóban nehéz ellenállni a dohányzás kísértésének.