A csokoládé eddig nem ismert hatása

HáziPatika

A kellemes illatok belégzése jelentősen csökkenti a dohányzás iránti vágyat, ezáltal akár a leszokást is elősegítheti - állítja egy új tanulmány, amit az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) tett közzé a napokban.

Amellett, hogy könnyen függőséget alakíthat ki, a dohányzás rendkívüli mértékben károsítja az egészséget. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb felnőtt dohányos szeretné letenni a cigarettát, sőt, amerikai adatok szerint az érintettek fele egy éven belül meg is próbálkozik ezzel. Hiába azonban az elszántság, a füstmentesség felé vezető úton az emberek fele két hét alatt elbukik. "A visszaesés még nikotinpótlással is igen gyakori jelenség. Nagy szükség lenne tehát olyan új típusú megközelítésekre, amelyekkel hatékonyan lehetne segíteni dohányosok azon millióinak, akik ugyan le szeretnének szokni, de végül képtelennek bizonyulnak rá" - fogalmazott Michael Sayette, a Pittsburghi Egyetem pszichológus PhD-hallgatója, a frissen megjelent tanulmány vezető szerzője.

"Kellemes illatok alkalmazásával megtörhető a dohányzási rutin. Eredményeink szerint ez a megközelítés nem csupán egy, az eddigiektől eltérő és újszerű módszert kínál a sóvárgás enyhítésére, de kifejezetten ígéretes is" - tette hozzá a szakember. Állításait egy több mint kétszáz önkéntessel lefolytatott kísérlet tanulságaira alapozza. Az eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Abnormal Psychology című folyóiratban jelent meg április 15-én.

A csokoládé aromája feledtetheti a cigaretta utáni sóvárgást
A csokoládé aromája feledtetheti a cigaretta utáni sóvárgást. Fotó: iStock

"Gyújtsa meg, de ne szívjon bele!"

"A 18-35 éves korosztály tagjai jellemzően nem sokat törődnek a leszokással, mivel még nem érzik a dohányzás negatív hatásait" - dr. Pócs Dáviddal, a CigiSzünet Facebook-oldal alapítójával beszélgettünk. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

A kutatók összesen 232 aktív dohányost vontak be a vizsgálatba, akik a kísérlet idején nem próbálkoztak semmilyen leszokási módszerrel, illetve cigarettán kívül nem használtak semmilyen más nikotintartalmú terméket, így például rágógumit vagy vaporizáló eszközöket sem. A kísérlet előtti nyolc órában már nem gyújthattak rá, a tesztekre viszont magukkal kellett vinniük egy csomaggal a kedvenc cigarettájukból.

Első feladatként a résztvevőkkel megszagoltattak és értékeltettek néhány potenciálisan kellemes illatot, mint amilyen a csokoládé, az alma, a borsmenta, a citrom vagy éppen a vanília aromája. Szintén meg kellett szagolniuk egy dohánymintát a kedvenc dohánytermékükből, továbbá - placebóként - a vizsgálat részét képezte egy szagtalan minta is. Következő lépésben arra kérték az önkénteseket, hogy gyújtsanak meg egy cigarettát, tartsák a kezükben, de ne szívjanak bele. Tíz másodperc elteltével egy 1-től 100-ig terjedő skálán kellett szóban meghatározniuk, hogy mennyire erős késztetést éreznek a dohányzásra, majd elnyomhatták a cigit egy hamutartóban.

Miután megszabadultak a közvetlen csábító ingertől, a résztvevők egy-egy illattárolót kaptak. Ezek az esetek egy részében a korábban általuk legkellemesebbnek tartott aromát tartalmazták, de voltak olyanok is, akik a dohánymintát vagy a szagtalan mintát kapták kézhez. Bármi is jutott azonban nekik, előbb meg kellett szagolniuk, majd ismét számszerűen meg kellett határozniuk a dohányzás iránti sóvárgásuk mértékét, amit aztán percenként meg kellett ismételniük az elkövetkező öt perc során.


Belefeledkezünk a csokoládé aromájába

Az így kapott eredmények szerint a dohányzás iránti vágy átlagos értéke 82,13 volt a kézben tartott égő cigaretta esetén. Függetlenül az illattól, a résztvevők mindegyikénél csökkent ez az inger a tároló megszagolását követően, a legnagyobb mértékű, 19,3 pontos javulás ugyanakkor a kellemes aromák nyomán jelentkezett. A dohányszag és a placebo közel azonos mértékű, 11,7 és 11,2 pontos csökkenést biztosított. Mondhatni tehát, hogy a különbség szignifikáns. Mindez nem is lepte meg a kutatókat, a mostani kísérlet ugyanis egy korábbi, jóval kisebb teszt eredményeit erősítette meg és bővítette ki.

A tanulmány szerzői szerint a kellemes illatok esetén kimutatott erősebb hatás annak köszönhető, hogy ezek az aromák a hozzájuk kötődő emlékek felidézése révén képesek voltak elterelni a dohányosok gondolatait sóvárgásukról. Mindemellett a hipotézis tudományos alátámasztásához további kutatásokra lesz szükség a témában.

Forrás: sciencedaily.com

Értékelje a cikket!

Tisztelt Doktor Úr! Kérem, segítsen nekem "utat vágni a dzsungelben"! Amikor egy pulmonológus, kardiológus, onkológus a dohányzásról, mint rizikófaktorról nyilatkozik, valójában miről van szó? A dohányzás alatt én a (vegyszerekkel megkezelt) dohánylevél papírköntösben való elégetését értem. Az elektromos cigaretta ebben a tekintetben ugyanolyan veszéllyel bír? Amikor bizonyos gyógyszerek és a dohányzás interakciójáról van szó, akkor a nikotinos e-cigi is beleértendő? Kérem, segítsen nekem eligazodni ebben az útvesztőben!

Az e-cigaretta is ártalmas a szervezetre, így amikor a dohányzásról és annak hatásairól, interakciójáról írunk, mindkettőre értendő.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+26, +33 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a fülledt időben a többórás napsütés mellett elindul a gomolyfelhő-képződés.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag