Miből készül a placebo?

Egy új gyógyszer kifejlesztése rendszerint hosszú éveket és sok pénzügyi ráfordításokat igényel. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egy nagyon várt készítmény végül elbukik egy ártalmatlan, abszolút hatástalannak szánt készítménnyel szembeni teszten. Hogyan lehetséges ez? Lássuk, mit érdemes tudni a placebóról.

Tetszeni fogok, avagy kedvére leszek - nagyjából így fordítható magyarra a latin eredetű placebo kifejezés. Leegyszerűsítve olyan gyógyszerekre és egyéb készítményekre használjuk ezt a szót, amelyek nem tartalmaznak valódi hatóanyagot. Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon mi értelme egy olyan gyógykészítménynek, amelytől elviekben nem várhatunk gyógyító hatást. Nos, a placebo alkalmazásának a klinikai gyógyszerkísérletek során van rendkívül fontos szerepe, másfelől pedig annak ellenére, hogy nem rendelkezik aktív hatóanyaggal, időnként mégis lehet pozitív élettani hatása. Ez utóbbi a közismert placebohatás, amely az emberi szervezet egyik legrejtélyesebb, tudományos szempontból is rendkívül izgalmas jelensége.

Mire használjuk a placebót?

Mielőtt törzskönyveznék, azaz emberi felhasználásra engedélyeznék, minden gyógyszerkészítmény hatásosságát és biztonságosságát klinikai gyógyszervizsgálatokkal kell igazolni. E klinikai vizsgálatok során - néhány kivételt képező betegséget leszámítva - az új készítményeket placebóval hasonlítják össze, így tesztelve, hogy a vizsgált szer jelent-e szignifikáns terápiás előnyt a placebóhoz képest. A kísérlet fontos eleme, hogy a hiteles eredmények érdekében sem a részt vevő betegek, sem az egészségügyi személyzet nem tudhatja, hogy egy-egy páciens éppen melyik szert kapja. Összességében ezt nevezzük kettős vak, placebokontrollált klinikai gyógyszervizsgálatnak.

placebo, placebohatás, klinikai gyógyszervizsgálatok, dr. Kiss Árpád, excipiens, gyógyszerhatóanyag, segédanyagok, gyógyszerészet
A placebónak fontos szerep jut a klinikai gyógyszervizsgálatokban. Fotó: 123rf

Gyógyszer hatóanyag nélkül

A fentiekből logikusan következik, hogy alapvető elvárás a placebóval szemben, miszerint minden tekintetben a megszólalásig hasonlítania kell az eredeti gyógyszerre, legyen szó akár a fizikai megjelenésről, akár a készítmény viselkedéséről, mint például a szétesési és oldódási idő tabletták esetében. Éppen ezért, amennyiben például egy tesztelt tabletta 80 milligramm hatóanyagot és 200 milligramm segédanyagot tartalmaz, akkor a placebo célszerűen 280 milligramm ugyanolyan segédanyagból fog összeállni. De egyáltalán mik azok a segédanyagok?

Ezeket a gyógyszer-összetevőket a gyógyszerészet excipienseknek nevezi. Az aktív hatóanyagtól abban térnek el, hogy bár szintén igazoltan biztonságosak, feladatuk viszont kizárólag abban merül ki, hogy lehetővé tegyék a gyógyszerkészítmény megfelelő alkalmazását, segítsék a hatóanyag eljutását a kívánt helyre a szervezeten belül. E tekintetben a segédanyagok között megkülönböztethetünk például töltőanyagokat, hígításra használt anyagokat, bevonókat, ízesítőanyagokat, szétesést segítő anyagokat, színezőanyagokat vagy éppen édesítőket.

Korábban a segédanyagok természetes eredetű, egyszerű szerkezetű, biológiailag inert (nem oldódó, nem bomló, kémiai reakcióba nem lépő) anyagok voltak, így például gabonafélék, búza, cukor és ásványi anyagok. Ma már azonban - párhuzamosan a gyógyszerbeviteli technológiák fejlődésével - komplex összetételű segédanyagokat készítenek, amelyek ugyanakkor nem minden esetben mondhatók maradéktalanul inertnek és ártalmatlannak. Előfordul ugyanis, hogy egyes segédanyagok nagy dózisban nemkívánatos mellékhatást váltanak ki az állatkísérletek során, mindemellett fontos leszögezni, hogy terápiás adagolásban ezen anyagok is teljesen biztonságosak az emberi szervezet számára. Ilyen segédanyagok például a ciklodextrinek, a dextrán és a polietilén-glikol.

Kik kaphatnak placebót?

Elmondható tehát, hogy a klinikai gyógyszerkísérletekben használt placebo csupán farmakológiai segédanyagokból áll, ennél fogva pedig nem várható tőle aktív hatás. Éppen ezért viszont nem is minden betegség kapcsán folytatható placebokontrollált vizsgálat. Rosszindulatú daganatos kórképek esetén például csak akkor vonható be placebót kapó kontrollcsoport a klinikai vizsgálatba, amennyiben:

  • az új kezelés hatékonyságát olyan betegségeknél mérik, amelyek kapcsán magas a placebohatás előfordulási aránya;
  • az elérhető terápiák minimálisan hatékonyak vagy súlyos mellékhatást okoznak;
  • semmilyen hatékony terápia nem létezik az adott kórkép kezelésére;
  • továbbá olyan betegségek esetén, amelyek vagy váltakozóan súlyosbodnak és javulnak, vagy spontán javulnak (daganat jeleinek és tüneteinek eltűnése a teljes betegség megszűnése nélkül), vagy kiszámíthatatlan a lefolyásuk.

Magyarországon az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság állásfoglalása az irányadó a placebo klinikai gyógyszervizsgálati alkalmazására nézve. Ennek alapján az új készítményeket, beavatkozásokat elsősorban az addig ismert legjobb gyógyszerrel vagy beavatkozással összehasonlítva kell tanulmányozni. Ez alól kivételt képez:

  • ha nem létezik bizonyítottan hatékony beavatkozás. Ilyenkor elfogadható a placebo használata vagy a kezelés nélküli csoport alkalmazása;
  • ha a kezelés nélküli csoport használata mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy beavatkozás hatásfokát vagy biztonságosságát meghatározzák;
  • ha a legjobb kezeléshez képest kevésbé hatékony kezelést, placebót vagy kezelés nélküli ellátást kapó betegeket nem teszik ki semmilyen komoly vagy visszafordíthatatlan ártalom kockázatának.

Nagyon leegyszerűsítve tehát úgy fogalmazhatunk, hogy placebót csak akkor alkalmaznak a klinikai gyógyszervizsgálatokban, ha erre tudományos szempontból szükség van, illetve ezáltal nem teszik ki szükségtelen és túlzott veszélynek a kísérletben részt vevő betegeket.

Derült égből villámcsapás - a placeboeffektus

Egy 2015-ös kutatás eredményei szerint a placebohatás akkor is érvényesülhet, ha a betegek tudják, hogy placebót kapnak. Részletek itt.

A placebók alkalmazásának oka éppen a placebohatás kiszűrése. Önmagában az egy adott kezelés hatékonyságába vetett bizalom is okozhat ugyanis javulást a betegek állapotában, így bizonyos esetekben elengedhetetlen az összehasonlítás annak eldöntésére, hogy a kísérleti kezelés során elért pozitív változások vajon tényleg a felhasznált hatóanyagnak köszönhetőek-e.

"Az elménk egy igen erőteljes gyógyító eszköz, ha megadjuk neki az esélyt a bizonyításra" - olvasható a Harvard Egyetem orvosi karának honlapján. A megállapítás tömör összefoglalója annak, hogyan is működik a placebohatás. Bár az orvostudomány ma sem tudja egészen precízen megmagyarázni, miként képes pozitív hatást kifejteni egy olyan gyógyszer a szervezetre, amely egyáltalán nem tartalmaz aktív hatóanyagot, ugyanakkor az e területen zajló kutatások egyre több információval szolgálnak erről a különös jelenségről. Jelenlegi ismereteink szerint ez az effektus összetett neurobiológiai reakciók eredményeként jelentkezik. "A placebohatás tulajdonképpen annak egy módja, ahogy az agy közli a testtel, mitől érezhetné jobban magát" - fogalmazott találóan Ted Kaptchuk, a bostoni Beth Israel kórház professzora, a téma kutatója.


Persze a placebók sem képesek minden téren pozitív hatást kifejteni. Nem csökkentik például a koleszterinszintet, ahogy nem csökkentik tumorok méretét sem. Ehelyett inkább olyan szimptómák enyhítésében van jelentőségük, amelyeket az agy szabályoz. Magyarul mondva a placeboeffektustól jobban érezhetjük ugyan magunkat, de nem fogunk meggyógyulni. A jelenség így főként a fájdalomcsillapításban, a stressz okozta álmatlanság kezelésében, valamint a daganatellenes terápiák olyan mellékhatásainak enyhítésében érhető tetten, mint a fáradtság vagy az émelygés.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kiss Árpádnak, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) klinikai vizsgálati munkacsoportja vezetőjének.

Felhasznált források:

Handbook of Pharmaceutical Excipients, 5th edition

pharma-excipients.com

wikipedia.org

cancer.net

Bioetikai Kódex - Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról

health.harvard.edu

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +27 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban kedden délelőtt az ország nagy részén feloszlik a köd, kissé felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag