Boldogtalan lesz, akit gyerekként bántalmaztak

A Duke University és a University of Texas kutatóinak közös munkájából az is kiderül, hogy mi a kapcsolat a stressz és a depresszió között: a veszélyt feldolgozó és a stresszválaszt adó agyi áramkörök sokkal érzékenyebbé válnak, ugyanakkor pedig kevésbé dolgozza fel agyunk a kapott jutalmakat és a pozitív érzelmeket is "csökkentve" kapjuk meg.

A kutatók 106, 11 és 15 év közötti fiatal önkéntessel dolgoztak, akiknek felmérték hangulatát, illetve azt, hogy családjuk mennyire hanyagolja el őket, ezt követően pedig egy agyi szkent végeztek el rajtuk: a kutatók mindezt két év elteltével megismételték. A kutatók az agy ún. ventrális striatum nevű részére figyeltek, ez dolgozza fel a jutalmakat és felelős a pozitív érzelmek keltéséért: a depresszióban szenvedőknek ez az agyi funkció alulműködik.

A kutatásból kiderül, hogy a szkenek között eltelt két évben azon fiatalokban, akiket érzelmileg elhanyagoltak (a szülők távol voltak a gyermekektől és érzelmileg semmilyen támaszt vagy visszajelzést nem adtak nekik), gyengült a ventrális striatum hatásfoka.

Ez a folyamat és hatásfokcsökkenés pedig gyakorlatilag előrejelzi a depressziós tüneteket, mindez pedig egybevág más agykutatók tanulmányaival is, akik a depresszió és a jutalomközpont közti kapcsolatokat vizsgálják. A kutatás arra is utal, hogy az élet korai időszakában megtapasztalt stressz hatására csökkenhet képességünk arra, hogy lelkesek legyünk felnőttkorunkban vagy tudjunk örülni dolgoknak, tudjuk élvezni azokat. A korai stressz ráadásul annyira "előregördülhet", hogy a rugalmasnak és nyitottnak tűnő fiatalok életét is teljesen megtörheti.

Mindezen kutatás azért is hasznos, mert nemcsak a családpszichológusokat vagy gyermeknevelési tanácsadókat készítheti fel jobban helyzetek kezelésére, hanem azért is, mert egyes idegi stimulációs kezelésekkel a kialakult helyzetet is lehetne majd orvosolni a későbbiekben.