+10° - +24°
Nincs front

Várólisták: mire vár az egészségügy?

A várólista a magyar egészségügy legkellemetlenebb jelenségei közé tartozik, hiszen akár diagnosztizálásra, akár beavatkozásra vagy járóbeteg-szakrendelésre kell várni, rendkívül frusztráló, ráadásul táptalaja a korrupciónak. Sinkó Esztert, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettesét kértük helyzetelemzésre.

A Magyarországon található egészségügyi ellátási kapacitások bőven elegendőek lennének, és időben elvégezhető volna minden szükséges beavatkozás. A várólisták egyértelműen a finanszírozási korlátok miatt alakulnak ki. De ez nem magyar jelenség. Nagy-Britanniában vagy Svédországban szintén ismert. Sőt jó néhány országhoz képest mi már kezdünk egész jól állni - mondta Sinkó Eszter, majd rámutatott a várólisták változását befolyásoló fő tényezőkre is.

orvosi rendelő
Várakozás az orvosi rendelőben. Fel kell lépni a mesterségesen felduzzasztott várólisták ellen

A beavatkozások finanszírozására az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) - a mai szervezetet Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) hívják - adott évben adott mennyiségű pénz állt rendelkezésére, a keretet pedig nem lehetett túllépni. Ezért az egyes intézményeknél teljesítmény volumenkorlátokat (tvk) állítottak fel. Mivel több beavatkozásra lett volna szükség, mint amennyit elvégezhettek, kialakult a sorban állás, megszülettek a várólisták. Ezen a helyzeten 2010 után úgy próbált segíteni az egészségügyi kormányzat, hogy a várólisták hosszát befolyásoló beavatkozásokat kivette a tvk hatálya alól, sőt az adott beavatkozásra szabály szerint elszámolható költségek 100 százaléka helyett 110 százalékot finanszírozott - az utóbbi években évente 5 milliárd forint keretösszeg erejéig. Eddig összesen 17,2 milliárdot költöttek el erre a célra.  A célzott beavatkozás jót tett, a várólisták elkezdtek látványosan rövidülni.


Az egészségközgazdász szerint azonban ma már nem a klasszikus (műtéti, beavatkozási) várólisták okozzák a legnagyobb problémát, hanem hogy nem lehet időben megfelelő diagnózishoz jutni. Ez néhány súlyos betegség, de különösen a daganatos betegségek esetében elviselhetetlen. A ráknak ugyanis számtalan fajtája létezik, amelynek meghatározása befolyásolja az alkalmazható vagy leghatékonyabb terápiát. Nincs arra idő, hogy valaki hónapokat várjon a vizsgálatra, majd utána ismét hosszú időt, hogy megkapja a leleteket. Mivel kevés a jó leletező szakember, olyan központosított rendszer kialakítására volna szükség, amelyben hatékonyan lehet kihasználni a szakmai kapacitásokat. Ugyan a daganatos betegségek gyógyításánál nincs tvk-korlát, ha a szakrendelésre való bejutás és a leletezés miatt nem kezdődik el időben a kezelés, vagy nem végzik el a szükséges beavatkozást, akkor ez akár a beteg életébe is kerülhet.

Sinkó Eszter szerint a járóbeteg-szakrendeléseken is tarthatatlan a helyzet, hiszen 3-4 hónapos várakozás is lehetséges. Ez indokolatlan, és részben annak köszönhető, hogy tudatos eltérítés tapasztalható az ott dolgozó orvosok részéről a magánrendeléseik felé. Az intézetvezetők viszont nem tudnak hatékonyan fellépni ez ellen a jelenség ellen, mert az orvoshiány kicsavarta a kezükből a HR-eszközöket. A mesterségesen felduzzasztott várakozás és a hozzá kapcsolódó lehúzás nagyon tisztességtelen eljárás, amely már az egészségügyi államtitkárságnak is feltűnt, és aligha kerülheti el, hogy fellépjen ellene. Máskülönben még a nyilvánvaló anomáliák lelepleződése esetén sem tehetnek túl sokat a rendelőintézetek vezetői.

lelet
Tomográfos felvételek kiértékelése. Zavaróan kevés a jó leletező szakember

Nemrégiben megjelent felmérésekből tudjuk, hogy egyre többen fordulnak a kellemetlenségek elkerülése érdekében egészségügyi magánszolgáltatókhoz. Jelenleg az egészségügy finanszírozásában a közpénzek és magánpénzek aránya 2/3 - 1/3. Mivel tapasztalati tény - mondja Sinkó Eszter -, hogy a költségvetési pénzek sokkal jobban hasznosulnak az egészségügyben, mint a magánpénzek, ezért a magyar ellátás problémáit nem érdemes attól várni, hogy még több privát tőke áramlik az egészségügybe. Az államnak kell bővebb finanszírozást nyújtani, és szigorúan ellenőrizni a pénz felhasználását.

A legnagyobb baj a szakember szerint, hogy az ellátási folyamatok nem épülnek egymásra megfelelően, azaz a háziorvos, a szakrendelő és a kórház együttműködése nem harmonikus a beteg kezelésekor. Nemcsak ellátásszervezés kellene a helyzet javításához, hanem az egyes esetek menedzselésének is javulnia kellene. Megfelelő hazai és nemzetközi tapasztalatok és szakirodalom is rendelkezésre áll, hogy tudjuk, mit kellene tenni. Különösen a svájci-magyar alapellátás-fejlesztési modellprogram tapasztalatai lehetnek mérvadóak az alapellátásban. Eszerint úgynevezett praxisközösségekben, hálózatba szerveződve dolgozhatnának a háziorvosok, és a jelenleg megszokottnál magasabb szintű szolgáltatásokat nyújthatnának helyben akár a gondozási munkában, akár gyógytornászok vagy dietetikusok alkalmazásával. E szakemberek közreműködésével nemcsak a betegek kaphatnának hamarabb megfelelő kezelést, de a súlyos betegségből való felépülésük is gyorsabb lehetne. A megelőző tevékenység, az életmódváltás segítése javíthatna az életminőségükön, és meghosszabbíthatná az életüket. A modellprogram tapasztalatai szerint például egy gyógytornász munkája révén olyanok is többet mozognának (javítva fizikai és lelki állapotukon), akik egyébként az ágyból is alig kelnek fel.

Magyarországon az egészségügyi ellátásban óriási különbségek vannak. Nemcsak a fizetős és az állami szolgáltatások eltérése lehet hatalmas, hanem vannak vidékek, ahol az alapvető ellátás is hiányzik. Vajon szükségszerű ez a helyzet, vagy felszámolandó? - többek között erre a kérdésre is reagált Pogátsa Zoltán közgazdász, az európai jóléti modellek ismert szakértője. Részletek!

Ha a kórházak vezetőitől elveszik a döntések felelősségét, akkor ez nem szerencsés irány. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet központilag működtetni egy ekkora rendszert. A kórházigazgatóknak nagyobb autonómiát és felelősséget kell adni. Hogy ne szabadulhassanak el a döntési folyamatok, célokat kell meghatározni a kórházak számára, majd ezek teljesülését és a nyújtott teljesítményt értékelni kell. Mivel az intézmények ma állami kézben vannak, lehetőség nyílik az egységes értékelési rendszer kidolgozására is. A jelenlegi működési környezet azonban átláthatatlan jogszabályi dzsungelt alkot. Jól jellemzi a helyzetet, hogy miközben az állam szabályokat alkot, azokat a projekteket, amelyeket gyorsan szeretnék elkészíteni, kiemelt beruházássá nyilvánítják, hiszen szabálykövető módon talán elindulni sem volnának képesek. Ezt a helyzetet látva, lehet, hogy új kórházi, illetve intézményi törvény kellene, amely kiemeli az ágazatot ebből a működését megbéklyózó környezetből - szögezte le a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +24 °C
Minimum:
+10, +15 °C

Hazánkban szerdán délelőtt északnyugat felől növekedni kezd a felhőzet, de a Dunától keletre napos időre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag